kercsó Árpád
Hősök, megtörhetetlenek, magyarok – Szavazzon az év sportcikkére és sportemberére!
Idén, 2020-ban ismét felpörgött a Sportrovat a PestiSrácok.hu-n, nagy részben két új kollégánknak, Kovács Attilának és Perutek Jánosnak köszönhetően. Egyikük civilben történelemtanár, a másik a küzdősport megszállottja, de egy dologban hasonlítanak: élnek-halnak a magyar sportsikerekért, történelmünk legendáiért. Írtunk Papp László csodáiról, Mónus Józsefről, aki Árpád vezéréket „követi”, Békessy Béláról, aki huszárszázadosként előbb olimpiai ezüstérmes lett, majd életét adta a hazájáért, Grosics Gyuláról, Kercsó Árpádról és számtalan ízig-vérig magyar sportemberről. Mint minden évben, idén is kíváncsiak vagyunk arra, hogy ezek közül Önöknek melyik tetszett a legjobban, ezért összegyűjtöttünk egy csokorra valót, hogy Olvasóink szavazhassák meg az idei év legjobbnak tartott sztoriját.
„Nem fogom a román hokinak nevelni a tehetségeket” – Kercsó Árpád a szénporos pályától a beteljesült álmokig (PS-portré)
Kercsó Árpád a magyar jégkorong legendája. Lehetett volna másképp is, de amikor még a rendszerváltás előtt el akarták románosítani a székely edzőt, akkor úgy döntött, inkább az anyaországba költözik. Kercsó Dunaújvárosban csinált csodát, ahol kinevelt egy olyan generációt, amely nemcsak megnyerte a bajnokságot, de a magyar jégkorong történetére is hihetetlen hatással volt. Ladányiék nevét ma is kívülről fújja a fél ország. A válogatott élén élete egyik legszebb győzelmét aratta a románok ellen (köztük játszott több egykori tanítványa is), s bár később elhagyta a nemzeti csapatot és Dunaújvárost, az utánpótlás-nevelésben azóta is meghatározó szerepet játszik. Munkatársunk, Kovács Attila kétrészes, portrénak beillő cikkének második részéből megtudhatjuk, hogyan kötött névleges házasságot, hogyan jártak Budapestre hetente többször egy busszal edzeni, s miért tért vissza másodszor is Magyarországra a székelyföldi edzősködés után. Az első rész itt olvasható.
Hiába kecsegtették, nem hagyta elrománosítani magát, inkább Magyarországon emelte fel a jégkorongot – Kercsó Árpád regényes élettörténete
Kercsó Árpád a magyar jégkorongsport egyik legnagyobb alakja. Edzőként. A székely szakember előbb Romániában lett híres új edzésmódszereiről és sikereiről, de nagy szerencsénkre később átjött Magyarországra. Mindent megkapott volna Romániában, de ő nem akart cserébe belépni a pártba, nem beszélve az elrománosodásról. Állandó vendégszerzőnk, Kovács Attila elbeszélgetett vele a kezdetről, a folytatásról, az alkalmi jégpályákról és a híres edzéseiről. Kétrészes cikkünk első része következik. „A Maros árterében minden télen csináltunk és karban tartottunk egy jégpályát, ezen zajlottak a foglalkozások. Az időjárás ezt lehetővé tette, és mi éltünk is a lehetőséggel. Mit mondjak? Romantikus volt…” - mondja a kezdetekről. Ki sejtette akkor, hogy később oroszlánrésze lesz a magyar válogatott csodálatos történetében?Ajánljuk még
"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
