kgbéla
Moszkvában kezdett új életet KGBéla – Nemzetközi kapcsolatokat tanít egykori egyetemén
Moszkvában marad Kovács Béla egykori jobbikos EP-képviselő. A csak KGBélaként emlegetett politikus ellen a Központi Nyomozó Főügyészség 2017 decemberében emelt vádat az EU intézményei elleni kémkedés, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett hűtlen kezelés és több rendbeli hamis magánokirat felhasználása miatt, míg három társával szemben nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, illetve hamis magánokirat felhasználása miatt. Kovács Bélát ez ügyben elsőfokon felmentették, de másodfokon elítélték.
Moszkvából jelentkezett KGBéla: túlélte az agyműtétet, most koronavírusos lett
Nemrég Moszkvában volt agyműtétje, most pedig koronavírus-fertőzést kapott a KGBéla néven ismert volt jobbikos EP-képviselő. Kovács Béla hétfőn érkezhet meg Magyarországra. A kémügyben első fokon felmentett, majd másodfokon elítélt politikus Moszkvából hívta a Magyar Nemzet bűnügyi tudósítóját, akinek arról is beszélt, hogy a szivárványkoalíció jövőre képtelen nyerni.A Kúria fog dönteni Kovács Béla kémügyében
Elfogadta Kovács Béla védőjének fellebbezését, így a Kúria fog dönteni arról, hogy a volt jobbikos politikus kém-e vagy sem. Mint emlékezetes, Kovácsot korbábban az unió intézményei elleni kémkedés kísérletéért és az unió kárára elkövetett költségvetési csalásért másodfokon két év, végrehajtásában öt évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
Kémkedett a jobbikos, hallgat az ellenzék
Mégis kémkedett az Európai Unió kárára a KGBélaként ismert volt jobbikos politikus, Kovács Béla – mondta ki másodfokú határozatában szerdán a Fővárosi Ítélőtábla - minderről részletesen számoltunk be a PestiSrácok hasábjain. Másodfokon ugyanis bűnösnek találta kémkedés előkészítése bűntettében Kovácsot: a korábban kiszabott szabadságvesztést 2 évre, a próbaidőt pedig 5 évre emelte. A politikust költségvetési csalás és magánokirat-hamisításban is bűnösnek találta a bíróság. Pikáns, hogy az ellenzéki szövetségnél ez most nem verte ki a biztosítékot annyira, hogy legalább néhány mondatban kommentálják a jobbikos kémbotrányt, holott az ügy kirobbanásakor leginkább ők kongatták a vészharangot. Jó kérdés az is, hogy az oroszok megállításáért láthatatlan csapatokkal harcba induló Fekete-Győr András és csatolt részei vajon mit szólnak ahhoz, hogy jelenlegi szövetségesük egyik vezéralakja orosz kém? És vajon a Dobrev-Jakab duó most miért nem hallatja hangját az ítéletről, ami egyébként a független-objektív sajtó ingerküszöbét sem érte el annyira, hogy említést tegyenek arról? Vagy ha mégis, csak érintőlegesen. Persze, értjük miért. Ez tényleg vérciki.
A Fővárosi Ítélőtábla szerint mégis kémkedett az oroszoknak KGBéla
Mégis kémkedett az Európai Unió kárára a KGBélaként ismert volt jobbikos politikus, Kovács Béla – mondta ki másodfokú határozatában szerdán a Fővárosi Ítélőtábla. A bíróság ezzel megváltoztatta a korábbi, elsőfokú döntést, amellyel a Budapest Környéki Törvényszék tavaly felmentette Kovácsot a kémkedés vádpontjában. Mivel a két határozat ellentétes, a vádlott a Kúriához fordulhat jogorvoslatért, amit – mivel következetesen ártatlannak vallotta magát – bizonyára meg is fog tenni.
A Jobbik alvó ügynökei (Az Ügy – szombaton 21 órától a Pesti TV műsorán!)
A Pesti TV Az Ügy című adásaiban arra kerestük a választ, vajon kik állhatnak az ellenzéki politikusok mögött, mennyire érhető tetten a külföldi érdekérvényesítés és kik azok, akik ebben aktívan részt vesznek? Tényfeltárásaink során lerántottuk a leplet a Momentumról, annak megalakulásáról, de górcső alá vettük a vezetőségi tagok szövevényes kapcsolati hálóját is. Majd Szabó Tímea életrajzát tanulmányozva bukkantunk rá arra az érdekes összefüggésre, amely egy amerikai hírszerzési direktíva és a Párbeszéd társelnökének tevékenysége között mutatható ki. Rávilágítottunk: a látszólag érdektelen, demokráciát támogató civil szervezetek, mint például a Nyílt Társadalom Intézet, a Freedom House vagy éppen a Helsinki Bizottság nem csupán finanszírozzák, képezik, támogatják és mozgósítják az ellenzéki mozgalmakat, hanem jelentéseket írnak érzékeny információkról az amerikai hírszerzés számára. Talán nem véletlen az sem, hogy a Soros-féle NGO-kat kitiltották például Oroszországból, és nyilván azon sem lepődnek meg, hogy a New York Times közlése szerint amerikai pénzeket és befolyást használták fel Irakban és Afganisztánban a kétezres évek elején a választások manipulálására. Az pedig jól kirajzolódott már eddig is, hogy az ellenzék széles külföldi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, és nemzetközi kapcsolataikat is érdemes más szemüvegen keresztül vizsgálni, mint eddig tettük. Az Ügy mai adásában a Jobbik által emlegetett "alvó ügynökre" is rávilágítunk. Leporoljuk a régi híradásokat, amikor még a Jobbikot ádáz ellenségként emlegették mai szövetségesei, de megszólal Volner János, a párt egykori meghatározó politikusa is, aki kendőzetlenül beszél arról, milyen titkosszolgálati befolyásolásra figyelhetünk fel az utóbbi években.
Deutsch Tamás: Nettó hazaárulás KGBéla felmentő ítélete
Kiverte a biztosítékot Deutsch Tamás fideszes EP-képviselőnél KGBéla felmentő ítélete, amit a politikus nettó hazaárulásként értékelt csütörtök délután közzétett bejegyzésében.
A költségvetési botrányban felfüggesztettet kapott, a kémkedés vádja alól felmentették KGBélát
Csütörtökön hoztak ítéletet a Budapest Környéki Törvényszéken Kovács Béla korábbi jobbikos politikus, ismertebb nevén KGBéla ügyében. A hosszas tárgyalássorozat után a bíróság Kovács Bélát a kémvád alól felmentette, míg a költségvetési csalás ügyében 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte – 3 évre felfüggesztve –, valamint 600 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta.
Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
