kolontár
Igazság (?) és emlékezés: 10 évvel a vörösiszap-katasztrófa után (Videó)
Tíz év elteltével sem zárult még le a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőper. Tíz év elteltével sem zárhatják le a múltat a katasztrófa elszenvedői, mert mindig jön egy újabb csavar, ami feltépi a sebeket és felbolygatja a társadalom igazságszolgáltatásba és igazságosságba vetett hitét. Bár 2019-ben jogerős ítélet született a büntetőperben és a MAL Zrt. három felelős vezetőjét is letöltendő börtönbüntetésre ítélték, amit azok el is kezdtek letölteni, közben felülvizsgálatért a Kúriához fordultak, hogy szabaduljanak felelősségük következményeitől. A 10-es szám, úgy látszik, szimbolikus jelentőséggel bír a katasztrófa történetében: tíz éve szakadt át az ajkai timföldgyár 10-es számú kazettájának sarka és öntötte el a vörös, lúgos zagy Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhely egy részét. Tíz ember veszítette életét közvetlenül az iszapömlés során. A Győri Ítélőtábla jogerős ítéletében végül összesen tíz embert marasztalt el. És tíz évvel a katasztrófa után zárulhat le egy korszak, a Kúria határozatával. Amivel november 27-ig még várni kell. Stábunk a katasztrófával sújtott térségben járt, országgyűlési képviselőkkel, az akkori polgármesterekkel idéztük fel a tragédia pillanatait, az életmentés, majd az újjáépítés időszakát, és górcső alá vettük a felelősség kérdését is.
Tíz év után végre lezárhatja a vörösiszap-katasztrófa perét a Kúria
Kétnapos nyilvános ülésen, november 3-án és 10-én tárgyalja a Kúria tanácsa a vörösiszap-ügyet. Az ajkai timföldgyár egyik vörösiszap tározókazettájának gátja éppen tíz éve, 2010 október 4-én tört át, elöntve Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeket. A példátlan ipari katasztrófában tíz ember veszítette életét, 150-en megsebesültek, 307 házat le kellett bontani – ennyi család veszítette el otthonát, élete munkáját. A mentesítésre, újjáépítésre, károk felszámolására, illetve károsultak kártalanítására, kárenyhítésre a kormány nagyságrendileg negyvenmilliárd forintot fizetett ki. A MAL vezetői és felelős beosztottjai először 2012 januárjában álltak bíróság elé, halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, különösen nagy vagyoni hátrányt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette vádjával.
A tragédia nem így következett volna be, ha nincsenek a mulasztások - Így érvelt a bíró a vörösiszap-perben (PS-videó!)
Bár a vörösiszap-katasztrófát a kazetta nem megfelelő alapozása, valamint talajtörés idézte elő, a katasztrófa mértékéhez jelentősen hozzájárult, hogy a vádlottak, azaz a Mal Zrt. vezetői és felelős beosztású alkalmazottai megsértették az egységes környezetvédelmi engedélyben foglaltakat: hiányos monitoringrendszert működtettek, gyakorlatilag vízzel túltöltötték a kazettát, amelynek a katasztrófa napján a lúgossága is többszöröse volt a megengedettnek, a hatóságoknak hamis adatokat adtak meg, és a katasztrófa bekövetkezte után is félretájékoztattak. Bakonyi Zoltán vezérigazgató még órákkal a gátszakadás után is azt mondta, hogy a vörösiszap nem veszélyes, legfeljebb irritáló, szappanos vízzel le kell mosni, károsodást nem okoz - így érvelt dr. Németh Miklós tanácsvezető bíró, aki a vörösiszap-per megismételt elsőfokú eljárásában a tizenöt vádlott közül tíz bűnösségét mondta ki. A büntetőpert azért kellett megismételni, mert a Veszprémi Törvényszék ítéletét, melyben az összes vádlottat bűncselekmény hiányában felmentették, felülbírálatra alkalmatlannak minősítette és hatályon kívül helyezte a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla.
Ajánljuk még