koronavírus
Brüsszeli kettős mérce: a migránspolitika miatt a magyar járványkezelési modellt igen, a svédet nem kritizálják
A koronavírus-járvány hatásait már az év legelején lehetett látni. Amikor a közép-kínai Vuhanban lévő, úgynevezett "wet marketről", azaz nedves piacról – ahol a feltételezések szerint denevérhúst lehetett fogyasztani, így jutott állatról emberre a koronavírus – elterjedt a világjárvány, szájtátva nézte mindenki, hogy a kínai vezetés milyen szigorú, korábban soha nem látott szigorító intézkedéseket vezetett be. Emlékezetes volt, amikor a több, mint tízmilliós metropoliszt teljesen lezárták, hátha így sikerül megfékezni a járványt. Ez nem sikerült, és már ekkor sejteni lehetett: ha elterjed a vírus, mindenhol hasonló lépések következhetnek be. Így történt Olaszországban és Spanyolországban is, ahol európai szinten a legtöbb halálos áldozatot követelte a járvány, és hasonló intézkedéseket vezetett be a magyar kormány is az emberi élet fontosságát szem előtt tartva. A svédek nem így tettek: ők teljesen másfajta, sokkal liberálisabb politikát folytattak ez ügyben – meg is lett az eredménye. Így küzdöttek ők, értünk – Exkluzív képek a Szent László Kórház intenzív osztályáról (GALÉRIA)
Mindannyian csodáltuk és csodáljuk azt az erőfeszítést, amelyet a magyar egészségügy a koronavírus legyőzésére fordított és fordít. Ahogyan lehetett, támogattuk és támogatjuk az orvosokat, az ápolókat és a többi hőst, akik saját egészségüket is kockára téve küzdöttek és küzdenek a betegek gyógyulásáért, életéért. De mi történt a kórházakban, amelyekről annyi rémhírt és pozitív történetet hallottunk? Portálunk fotósa, Horváth Péter Gyula bemehetett a Szent László Kórház intenzív osztályára, amelyet a koronavírussal fertőzött betegek fogadására alakítottak ki. Ezek a fényképek is megörökítik azt a hétköznapi munkát, ami minden, csak nem hétköznapi. Így küzdöttek ők, értünk. Galéria.