migráció
Balog Zoltán a Pesti TV-n: Minél törpébb egy kor körülöttünk, annál nagyobbak a feladatok (Videó!)
Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a kommunizmus egyik üldözöttjét, Ravasz László református püspök egy gondolatára reflektált a Pesti TV Boomerlázadás című műsorában. Szerinte, ha simulékonyabb is ez a korszak, a balliberális média akkor is megpróbálja jelentéktelenné tenni nemcsak a keresztény egyházakat, hanem a nemzeti önállóságra való törekvést is, amiért ma Európában és egyáltalán a világban érdemes küzdeni. A Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke fontosnak tartja az igazság kimondását. Éppen ezért nem szereti a politikai korrektséget, ami a valóság eltüntetésére és az elhallgattatásra épül. Nagyon fontosnak tartja a kárpát-medencei, a határon túli magyar reformátusokkal a szoros együttműködést. Balog Zoltán leszögezte, hogy az ökumenia erősíti Magyarországon nemcsak a keresztény egyházak szövetségét, hanem más egyházakét is.
Varga Judit: Magyarországot és az európai határokat meg fogjuk védeni
A kontinens érdekeit is szem előtt kell tartanunk, hiszen nem segíthetünk úgy, hogy a problémát európai területre hozzuk – mondta Varga Judit az afganisztáni események kapcsán egy portugál lapnak adott interjújában. Az afganisztáni eseményeket követve újra az európai napirendre került a migráció témaköre, ezért is fejtettem ki hazánk ezzel kapcsolatos álláspontját a portugál Expresso hetilapnak – írta hétfőn délután a közösségi oldalán Varga Judit.
Megismétlődhet a 2015-ös migrációs válság?
Afganisztánban végleg bebizonyosodott, hogy a demokrácia életforma, kulturális sajátosság, nem pedig exportcikk. Ennek a tanulságnak a levonásához húsz év, több ezer halott és egy körvonalazódó humanitárius válság kellett, amelynek – ne legyenek illúzióink! – feloldása már Európára vár. Amerika ugyanis kivonult Afganisztánból, a tálibok ellen harcolni nem akaró fiatal férfiak tömegének pedig a jobb élet reményében egy út marad: nekivágni a hosszú útnak Európába. Ismerős képsorok 2015/2016-ból, amikor a szíriai demokráciaexport csődjét kezdtük nyögni. Kérdés azonban, hogy mi változott azóta az európai politikában a migrációs válságok kezelése terén. Sok minden, és mégis semmi. A tagállamok ugyanis már belátták, hogy a tömeges migráció nem megoldás, a Birodalmi Szivárványos Kancellária azonban láthatóan továbbra is képtelen a Soros-itinerrel szembe helyezni magát.
Törökország nem fogadja be az uniós tagállamok afgán segítőit
Törökország nem fogadja be az európai uniós tagállamok afgán segítőit, akik a tálibok megtorlásától tartva menekültek el hazájukból – jelentette ki vasárnap Recep Tayyip Erdoğan török államfő a Charles Michellel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökével folytatott telefonbeszélgetésében.
Uniós biztos: a hazájukban és a térségben kell segíteni az afgán menekülteknek
Meglehetősen furcsa interjút adott egy német lapnak Ylva Johansson. Az Európai Bizottság uniós belügyekért felelős tagja arról beszélt, hogy a hazájukban és a környező országokban kell segíteni az afgán menekülteknek, ugyanakkor a "duplagondol" jegyében továbbra is kiállt a migránskvóták bővítése mellett.
Megrohamozták a határt Mórahalomnál
Erőszakkal próbálta átlépni a szerb–magyar határt migránsok egy húsz fős csoportja vasárnap délelőtt Mórahalom közelében.
Ezrek ostromolták a spanyol határkerítést
Továbbra is megoldatlan a helyzete annak a több ezer migránsnak, akik Ceutánál átmásztak a spanyol–marokkói határkerítésen. Mivel Spanyolországban továbbra is megoldatlan a migrációs válság, a kialakult helyzet továbbra is csupán az illegális bevándorláson nyerészkedő szervezeteknek kedvez.
Orbán Viktor: Brüsszelben három csatát kell megvívnunk
Orbán Viktor a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában beszélt a koronavírus-járvány negyedik hullámának várható érkezéséről, a gazdasági növekedésről és az afganisztáni helyzet hazánkat érintő sajátosságairól. A kormányfő szerint most három csatát kell megvívnunk Brüsszelben: a genderlobbi, a bevándorlás és "környezetvédelmi" elképzelések mentén várnak ránk kihívások.
Sebastian Kurz is ellenzi az afgán migránsok befogadását
Sebastian Kurz a Puls 24 tévécsatornának adott, vasárnap adásba kerülő interjújában tért ki arra: ellenzi, hogy több Afganisztánból menekülő embert fogadjanak be országába most, a közép-ázsiai országban történt radikális tálib hatalmátvétel után. Ausztria a 2015 és 2016-os európai migrációs válság idején lakossága több mint egy százalékának megfelelő számú menedékkérőt fogadott. Kurz karrierjét a bevándorlással szembeni kemény fellépésre építette, 2017 óta minden parlamenti választást megnyert – írta a Reuters hírügynökség az interjút ismertető anyagában. Miközben az Európai Unió azon töri a fejét, hogy mit kezdjen azokkal az afgánokkal, akik az elmúlt 20 évben segítették tevékenységét, Kurz azt mondta, hogy az Ausztriába jövetel nem lehet választási lehetőség.Ajánljuk még
Honnan jöttek azok a fránya drónok és kinek lehetett érdeke a becsapódásuk?
Charlie Kirk özvegye először szólalt meg férje halála óta: Senki sem fogja soha elfelejteni a férjem nevét, én gondoskodni fogok róla
Charlie Kirk özvegye eddig nem szólalt meg a gyilkossággal kapcsolatban, most azonban megtörte a csendet, és megható szavakkal üzent a támogatóknak.
Most éppen a hadseregükkel fenyegetnek minket az ukránok
Oleg Duda, a Nép Szolgájának képviselője a Mandinernek magyarázta, hogy nekik erősebb a hadseregük, ezért mi húzzuk meg magunkat, és engedelmeskedjünk az akaratuknak.
A haladó újságírók szellemi fogyatékosnak tettetik magukat a svéd miniszterelnök kedvéért
Gyógypedagógia a libernyákok és a svéd miniszterelnök kedvéért.
