országgyűlés
A tavaszi ülésszakban hoz döntést a köznevelési törvény módosításáról az Országgyűlés
Az Országgyűlés a tavaszi ülésszakban hoz döntést a köznevelési törvény módosításáról – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csütörtökön az MTI-vel.
Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.
Vajon megszavazza az ellenzék a fiatalok szja-mentességét?
Az Országgyűlés szerdai ülésnapja napirend előtti felszólalásokkal indul, a képviselők elsőként az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) történő magyar katonai szerepvállalásról mondhatják el a véleményüket, majd terítékre kerül a családokért felelős tárca nélküli miniszter azon törvényjavaslata, amely 2022-től lehetővé tenné a 25 év alatti fiatalok személyijövedelemadó-mentességét. Novák Katalin szerint ezzel a lehetőséggel a fiataloknak nagyobb lesz az anyagi mozgásterük, hiszen körülbelül 22 százalékkal nő majd a jövedelmük a jelenlegihez képest. A parlament szintén ma, 18 órától tart egy különálló rendkívüli ülést, amelyen a DK, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd a koronavírus-járvány kormányzati kezelését kívánja megtárgyalni. Az Országgyűlés ülése március 22-én, hétfőn ér véget.
Csörte az Országgyűlésben – Szabótól megvonták a szót, Jakab kaviárzabáló bandáról beszélt, Vadai szerint a kormány süket szöveget nyom
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának keddi ülésnapján napirend előtti felszólalásában a Párbeszéd képviselője, Szabó Tímea ismét produkálta magát, hiszen szerinte a miniszterelnök visszatartja az uniós vakcinákat, csak, hogy hazudhasson. Statisztikákra hivatkozva Szabó nem kicsit kiabálva kiemelte, hogy Orbán Viktor hazudik, és veszélyezteti az emberek életét. Miután egy ideje visítozva vádaskodott, Kövér László házelnök megvonta tőle a szót. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára lemosta a rikácsoló Szabó Tímeát, akinek a szemére vetette, hogy tavaly ilyenkor a Korózs-féle kamuvideóra hivatkozva Szabó elmondta, hogy túl sok kórházi ágyat készítenek elő a betegek fogadására. Schanda Tamás államtitkárt propagandistának nevezte a Jobbikos Balczó Zoltán. Demeter Márta gyűlölködő, eltorzult arccal kérdezte meg, hogyan segít a kormány az embereken. Schanda szerint a baloldal felelőtlen, káros, és az emberek érdekeit figyelmen kívül hagyó politikát folytatott 2010 előtt.
Orbán Viktor is felszólal ma a parlamentben
Az Országgyűlés mai ülése 13 órakor kezdődik, amelyen a kormányfő is felszólal. A képviselők megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Szabó János, korábbi FKGP-s képviselőről, valamint a magyar zászló és címer napjáról. A napirend előtti felszólalásokat követően az interpellációk hangozhatnak el másfél órában, majd azonnali kérdésekre és válaszokra kerülhet sor továbbá hatvan percben.
A 25 év alattiak szja-mentességéről is tárgyal majd az Országgyűlés
Az Országgyűlés három napot ülésezik a következő két hétben. A képviselők kedden a kormány tagjait interpellálhatják, szerdán pedig a 25 év alatti fiatalok személyijövedelemadó-mentességéről szóló kormányzati javaslatot tárgyalhatják. Az ülés kedden 13 órakor kezdődik. A képviselők megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Szabó János, korábbi FKGP-s képviselőről, valamint a magyar zászló és címer napjáról.
Ma dönt a veszélyhelyzet meghosszabbításáról az Országgyűlés
Az Országgyűlés ma dönt a veszélyhelyzet meghosszabbításáról, valamint egy az államfő által korábban alaptörvény-ellenesség miatt kifogásolt javaslatról. A napirendi javaslat szerint az ülés hétfőn 11 órakor a magyar parasport napjára emlékezéssel, majd napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. A képviselők ezután másfél órában interpellálhatják a kormány tagjait. A Ház ezután határoz a kormány koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló előterjesztéséről.
A veszélyhelyzet meghosszabbításáról dönt hétfőn a parlament
Az Országgyűlés kétnapos üléssel folytatja munkáját a következő két hétben. A parlament hétfőn dönt a veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Varga Judit a veszélyhelyzetben alkotott rendeletek hatályának meghosszabbítására tesz javaslatot hangsúlyozva, hogy a kabinet alapvető célja a magyar emberek életének és egészségének megvédése, valamint a gazdasági károk mérséklése és a munkahelyek megőrzése.
A baloldal nem támogatja a veszélyhelyzet meghosszabbítását, a Jobbik is inkább a Klubrádióért aggódik (parlamenti összefoglaló)
Ma reggel kezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszakának második napja, aminek fő témája a járványhelyzet eddigi kezelése volt és az, hogy az ellenzék miért nem támogatja a felhatalmazási törvény meghosszabbítását. Az Igazságügyi Minisztérium részéről Völner Pál azt hangsúlyozta, hogy a lazítás ideje még nem jött el, de a kormány reméli, ez sincs már olyan messze. Az államtitkár hozzátette: a kormány mindent megtesz, hogy minél több oltás álljon rendelkezésre, így akár már júniusra elérhető lehet a 70 százalékos átoltottság. Ezzel Magyarország az egyik legjobban átoltott ország lehet az EU-ban, a korlátozásokat is hamarabb lehetne feloldani a többi országhoz képest, és a gazdaság újraindításában is az a cél, hogy a leggyorsabbak között legyen az ország. Az ellenzék viszont nem támogatja a veszélyhelyzet meghosszabbítását, helyette volt, aki a Klubrádióért aggódott volt, aki az emberek terheinek csökkentése érdekében meghosszabbított hitelmoratóriumot hasonlított a devizahitelekhez és folytatódott az önkormányzatok kivéreztetéséről szóló mantra is. A Ház a Kúria és az ügyészség 2019-es beszámolóját is megvitatta. A Kúria elnöke expozéjában hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatásnak mindenkor külső hatalmi befolyástól függetlenül kell működnie, nemcsak általában az állami végrehajtó hatalomtól, hanem mindenfajta hazai és külföldi külső hatalomgyakorlástól, sőt a saját igazgatási szervezetétől is. A legfőbb ügyész, Polt Péter pedig elmondta, hogy a 2019-es évben az ügyészség elismerésre méltó eredményeket ért el és beszámolt arról is, hogy a hivatali korrupciós bűncselekmény elleni eljárások száma egyenletes növekedést mutatott annak ellenére, hogy az összes regisztrált korrupciós bűncselekmény száma csökkent.Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
