Összetartozás háza
Trianonra, vagy az azt követő revíziós törekvésekre emlékezni nem birodalmi szemlélet, hanem kötelesség
Március 15. misztikus jelentőségű dátum a magyar nemzet történetében, amely nem csak a 48-as forradalom és szabadságharc kiemelt eseményeinek időpontja. 84 évvel később, ugyanezen a napon vonult be a magyar hadsereg a ruszinok lakta Kárpátaljára - akkor ha csak rövid időre is, de Kárpátalja újra egységes területté, a Magyar Királyság részévé vált. A terv azonban nem klasszikus területfoglalás volt - az ország vezetése a második világháborút megelőzően autonóm ruszin egységet akart létrehozni a Magyar Királyságon belül, ahol például a ruszin is hivatalos nyelv. Ennek is köszönhető, hogy a ruszinok akkor fel is esküdtek a magyar koronára - hogyan jutottunk el odáig, hogy a szovjet megszállással ukránnak kikiáltott ruszinok közül többen ma kifejezetten ellenségként tekintenek a magyarokra és van-e még lehetőség arra, hogy a két nép egymást tisztelve, valóban békében éljen egymás mellett? - erről is beszélgettünk Jeney Jánossal, a Magyarságkutató Intézet térképész-kutatójával, mondhatnánk úgy, Trianon-kutatójával, egy kevesek által ismert egyik emblematikus helyszínen, Felcsút határában, ott ahol landolt a világcsúcsot döntő Justice for Hungary, hogy az egész világ figyelmét felhívja Trianon igazságtalanságára. És ellátogattunk Csepelre is, ahol példaértékű intézményt hozott létre az önkormányzat Trianon emlékére, a nemzeti összetartozás jegyében. A Partiumban született csepeli polgármester, Borbély Lénárd mutatta be az unikális múzeumot a PestiSrácok.hu-nak és arról is beszélt, miért fontos, hogy Trianon emlékezetét soha ne engedjük feledésbe merülni. Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében. Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története. Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.