pesti srác
„Nagy Imrét kisajátíthatják a posztkommunisták, de ’56-ot nem!” – PS-interjú Wittner Máriával a november 4-i emléknapon
Az övék a munkásőr-mundér, és nem a nemzeti mundér – szögezte le Wittner Mária a PestiSrácok.hu-nak a kommunistákra és posztkommunistákra utalva. Az egykori szabadságharcost a november 4-i emléknap alkalmából kérdeztük, elsősorban arról, hogy hol a helye az emlékezetünkben ennek a napnak. Ez ugyanis a korábban ’56 első számú hőseként és mártírjaként kezelt Nagy Imre tényleges bukásának a napja, ám a valódi, hősies szabadságharc csak azután eszkalálódott. Az utcákon harcoló pesti srácok ugyanis még napokig-hetekig állták a sarat a kilátástalan helyzetben, és fegyverrel védték a magyar szabadságot a Szovjetunió egyre nyomasztóbb katonai fölényével szemben. Wittner Mária üzenetét a Halhatatlanok napján, a PestiSrácok.hu és a PestiTV ma este hatkor, a budai Bem József téren kezdődő megemlékezésén is felolvassuk, a forradalmárok előtti tisztelgésünket hat órától a PestiTV élőben közvetíti. Mi, az ifjak fogtunk fegyvert ’56-ban is
63 éve pesti és budai srácok, sutba dobva mindent, harcoltak azért, hogy szabadon élhessenek. Nem pátoszos étosz, trendi Facebook- vagy Instagram-posztok, hanem az elemi szabadságvágy hajtotta őket. Érezték a nyakukon a szovjet bakancsok nyomását, de mégsem a safe space-t keresve bújtak be egy meleg zugba. Ők fegyvert fogtak és harcba mentek, pedig sokan közülük maguk is a háború véres éveiben születtek. Küzdöttek és ott voltak az utcákon, a tereken, a lépcsőházakban és a tetőkön is, nem hátráltak meg. Mi, fiatalok, akiknek a nemzet, a haza, a hit és a család ma sem holmi elaggott frázisok, hanem mélyen bennünk élő rögök, ezért sem hátrálunk meg soha! Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében. Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története. Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.