pistrui lászló
Szocialista aranyélet közpénzen - A milliós Szeviép-luxusórák
Milliós Szeviép-luxusórákra bukkant a PestiSrácok.hu a minősített csődbüntett miatt elítélt Pistrui László vagyontárgyai között. Portálunk azok után kezdett kutatásba, hogy a minap újra előkerült az a polgárpukkasztó interjú, amelyet a Szeviép egykori tulajdonosa, a nemrégiben 5 év 2 hónapra ítélt Pistrui László adott a Borsnak még 2008-ban, és amelyben úgy fogalmazott, ha a szemben ülő üzletfélnek nincs komoly órája a bal csuklóján, akkor az üzlet halálra van ítélve. A PestiSrácok.hu átnézte az ítélt Botka-beszállító Pistrui nyilvánosan elérhető képeit, és arra a következtetésre jutottunk, a szocialista építőipari nagyvállalkozó szerette a luxust. 2007-2009 közötti képein milliós, adott esetben húszmilliós, gyémántberakásos órákat viselt a szocialista üzletember.
Itt a Szeviép-vádirat: saját cégeikbe talicskáztak ki másfélmilliárdot az elítélt vállalkozók
Botka László szerint semmi különös nincs a Szeviép csődje körül, hiszen azokban az években, amikor a szegedi építőipari vállalkozás tönkrement, egymás után mentek tönkre a hasonló cégek. Azt már eddig is tudtuk, hogy a szegedi szocialista önkormányzat házi beszállítója azért ment csődbe, mert éveken át folyamatosan folyatta ki a pénzt kölcsönök formájában olyan cégeknek, sportegyesületeknek és magánszemélyeknek, akiktől és amelyektől esély sem volt az összegek visszaszerzésére. Volt olyan társaság is, amelyik közreműködött a pénzkimentésben. Ez a Biztonsági Üzem Kft., Ujhelyi István MSZP-s politikus korábbi sofőrjének a cége. A PestiSrácok.hu megszerezte az első fokon lezárult büntetőügy vádiratát, amelyből feketén-fehéren kiderül, hogy a Szeviép-vezérek a saját érdekeltségi körükben lévő cégeknek hiteleztek. Éveken át, még a Szeviép pénzügyi nehézségei idején is, sőt akkor is lapátolták ki a százmilliókat, amikor a társaság már fizetésképtelen volt. A Csongrád Megyei Főügyészség által jegyzett vádiratban összesen 11 olyan céget találtunk, amelynek vagy egy nagy összeget egyszeri jelleggel, vagy havi rendszerességgel kölcsönöztek. Ezek közül egyik sem volt független a Szeviéptől, illetve a három első fokon elítélt Szeviép-vezértől. A dokumentumból kiderül, hogy nemcsak itthon terítették szét saját érdekeltségű vállalkozásaikban a vagyont, hanem nemzetközi vizekre is eveztek: Romániában és Horvátországban is köthető Oltványi, Baranyi és Pistrui nevéhez egy-egy bedőlt projekt, eltűnt százmilliók. Az egyébként már fizetésképtelen építőipari mamutcégből pedig még sportklubokat is támogattak, úgy, hogy közben kisvállalkozók százait tették tönkre.
Ujhelyi István cimborája a szegedi Szeviép-keresztapa
Kedden első fokon mindhárom Szeviép-vezért szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Járásbíróság. Oltványi Józsefet és Pistrui Lászlót öt év, Baranyi Sándort hat év szabadságvesztésre ítélte el a Szegedi Járásbíróság első fokon. Botka László és a szegedi városvezetés kezdettől fogva igyekezett úgy beállítani, mintha nem a baloldal botránya lenne a Szeviép-ügy - nem sok sikerrel. Még a 100 leggazdagabb magyar közé is beverekedte magát Pistrui László, a Szeviép egykori vezére, akit első fokon több, mint öt év börtönbüntetésre ítéltek. Pistrui egyfajta keresztapaként hálózta be a szegedi közéletet, a sporton át a médiáig mindenhová elért a keze. Nem mellékesen Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő üzlettársa is volt – írja az Origo.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
