regionális háború
Kis-Benedek József: Nem lehet kizárni a regionális háborút a Közel-Keleten
A terrorizmus nem ismer határokat, az ellene folytatott küzdelemnek határon átívelőnek kell lennie – emelte ki a Mi kérdezünk című műsorunkban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára kiemelte, hogy bár az Iszlám Államot szétverték, de kisebb szervezetek formájában újjáalakul a világ különböző helyein. Hangsúlyozta, hogy Nyugat-Európában olyan országokban lehet számítani terrorcselekményekre, ahol magas a muzulmán lakosság aránya – Franciaország, Németország, Belgium –, ugyanakkor elmondta azt is, hogy manapság nem szervezetek tevékenykednek, hanem magányos merénylők. A Hamásznak nem érdeke, hogy kiengedje a túszait, pillanatnyilag egy alku folyik, amelyben közvetítőként fontos szerepet játszik Katar és Egyiptom is – emelte ki Kis-Benedek József. Hozzátette, hogy az USA NATO-tagországként ott van Izraelben, de nem szeretné, ha más tagország is beleszólna ebbe a konfliktusba. Mint mondta, nem lehet kizárni a regionális háborút a Közel-Keleten. A szakértő kitért arra is, hogy az orosz–ukrán konfliktus igazából Oroszország és az USA között zajlik. Úgy látja, hogy egyik félnek sem az a célja, hogy nagy támadás induljon, ez a konfliktus még sokáig elhúzódhat. Hozzátette ugyanakkor: kizárt, hogy Oroszország továbbmenne Európa irányába, hiszen ahhoz nincs ereje. Ajánljuk még
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi. Polbeat Szűcs Gáborral – Mi irányítjuk Washingtont?
Mi a különbség a hitel és a védőháló között? Mi a protokoll, ha két vezető találkozik és mit mondanak az összeesküvők a magyar-amerikai kapcsolatokról. Vendégünk Szűcs Gábor az Alapjogokért Központ elemzője mesélt a Polbeat-ben a Trump-Orbán találkozóról és arról, hogy mit is kell tudnunk a történelmi csúcsértekezlet eredményeiről. Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.