szabóné marika
Szabóné lelépett az országból, a Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanújával nyomoz
A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás bűntett gyanújával indított nyomozást ismeretlen tettes ellen a csengeri "milliárdos örökösnő" ügyében. A rendőrségi közlemény szerint várják mindazok jelentkezését, akiktől Sz. Gáborné csengeri lakos németországi örökségéhez való hozzájutás segítése címén az elmúlt évek során kölcsönt kért és kapott, illetve a kölcsön visszafizetését az örökséghez jutásra hivatkozással ígérte. Bűncselekménnyel az asszonyt egyelőre nem gyanúsították meg, ugyanakkor a fenti sorok alapján is egyértelmű, károsultak jelentkezését várják és aki az embereket megkárosította, az Szabó Gáborné Marika. Nyitott kérdés csupán az, hogy a csengeri asszony egyedüli elkövető lehet, vagy a csalás sorozatot esetleg többen, társtettesként követték-e el. Nem elhanyagolható tény, hogy 2008-ban, amikor az örökség mese útra kelt a nőnek valahonnan volt pénze, kvázi indulótőkéje. Nem is kevés. Miközben sorra jelentkeznek az NNI-nél azok akik milliókat adtak Marikának amiből máig egy forintot nem láttak viszont, a nő szép angolosan lelépett az országból.Lelepleződött a Kósa Lajost besározó szélhámosság, Marika most a Blikkben folytatja a meséit
Arcát, nevét vállalva nyilatkozott a Blikknek Szabó Gáborné "Marika", az a csengeri asszony, aki 2009 óta él az állítólagos 1300 milliárd forintos, hihetetlen örökségéből úgy, hogy a pénzt még senki nem látta. Hogy hogyan? Az örökség meséjével, ami egyébként gyanúsan egybevág a Dollárpapa című film forgatókönyvével. Mára mintegy 30 olyan emberről tudunk Kelet-Magyarországon, akik az örökség átvételéhez szükséges adminisztratív költségekre igen sok pénzt kölcsönöztek az asszonynak és most futnak utána. A kár 1-1,5 milliárd forintra tehető, s a módszer mindenütt ugyanaz: Szabóné nagyvállalkozók, bankárok, politikusok neveivel teletűzdelt iratokat lobogtatva férkőzött a kölcsönadók bizalmába. Marika a Blikk hasábjain most azt állítja, ártatlanul nevezik csalónak, s továbbra is bizonygatja, hogy az elképesztő örökség létezik, mi pedig már a többedik írásunkban bizonyítjuk be, hogy a hölgy önmagának is ellentmondóan hazudik. Mindez azért érdekes, mert rávilágít Simicska Lajos médiacsoportjának erkölcstelenségére, amely annak ellenére keverte gyanúba Kósa Lajos minisztert, hogy pontosan tudta: semmit sem igazoló, jórészt egyoldalú nyilatkozatokról van szó, amelyek mögött egy szélhámos állításai állnak csupán.
Ki nyert, ki veszített a csengeri örökség-mesén? - A Jobbiknak és Simicskának egy halott sem szent
A kampányhajrában elhajított csengeri Simicska-gránát egy kilenc éve húzódó, mesébe illő és NNI-nyomozásba torkollt históriát hozott a felszínre, aminek szereplői vállalkozók, helyi potentátok és közéleti szereplők is. Az elmúlt napokban már nem csak a történet elszenvedői, hanem a nagy nyilvánosság boncolgatja – hogyan kezdődött az egész? Egy profi módon bonyolított csalássorozat áldozata most jó néhány ember? Tény: egy csengeri asszony, Szabóné Marika 2009-ben elkezdte terjeszteni, hogy mesés vagyont örökölt. Tény: az örökség átvételét nehezítő akadályok elgördítésére, ügyvédi költségekre, illetékre az asszony Kelet-Magyarország szerte többektől milliókat kért kölcsön. Tény: kilenc év alatt semmi érdemi előrelépés nem történt. Tény: egyik hitelezője feljelentette, a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz, januárban házkutatást is tartottak Szabóéknál. Tény: a Jobbik egyik politikusa vette fel a kapcsolatot Marikáékkal, majd "valaki" az egészet kidobta a sajtóba és egy ember meghalt. Marika férje öngyilkosságot követett el. A Magyar Nemzet médiaetikából tehát ismét megbukott, de kik és milyen részben felelősek mindazért, ami történt? Csengeren és környékén próbáltunk utánajárni az eseményeknek.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
