ünnep
Íródik az újmúlt: Dobrev szerint Szent István is EU-párti volt, Gyurcsány szerint Isten áldása most nem elég
Erőltetett és még annál is anakronisztikusabb poszttal jelentkezett be Dobrev Klára az államalapítás ünnepére, amelyben arról beszél, hogy a magyar kormány Szent István intelmei ellenére vezeti az országot. Dobrev posztja szerint államalapító királyunk a Nyugathoz való tartozást választotta, ami szerinte ma az EU-t jelenti. Arról persze már elfelejtett értekezni, hogy Szent István a keresztény vallás és értékrend felvételével foglalt állást, amelyet manapság éppen nem a genderideológiába belezavarodott Európai Unió képvisel. A lakás másik sarkából Ferenc testvér is megosztotta teljesen önálló gondolatait, amelyeket egyedül talált ki és véletlenül pont egyeznek felesége szavaival. Gyurcsány felesége szavaihoz érdemben csak annyit fűzött: szép dolog Isten áldását kérni az országra, de az most kevés lesz.Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük – A pünkösdi csoda a lelkekben lakozik!
A húsvét utáni ötvenedik napon, idén május 23-án ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, Pünkösd napját. Pünkösd a húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep. Pünkösd nemcsak vallási ünnep, hanem néphagyományok is kapcsolódnak hozzá. Több vers és műalkotás is ebből az ünnepből táplálkozott. Pünkösd üzenete az lehet számunkra, hogy egy szívvel-lélekkel dicsőítjük Istent jócselekedeteinkkel, Istenben való hitünkben, hivatásunk felismerésével és életünk odaajándékozásával.Hogy is van ez a nőnappal?
Emlékszem, amikor gyermekkoromban először találkoztam a nőnappal, valami apró ajándékot adtunk testületileg a lány osztálytársainknak, teljesen természetesnek találtam azt. A fiúk aznap korábban jöttek be az iskolába, és egy tanár bácsi vezényletével minden lány padjára tettünk egy szál virágot és egy cukorkát, sőt az összes tanárnőnknek is félretettünk egy-egy darabot. Ebben az életkorban még nagyon nem érdeklődtünk a lányok iránt, de tisztán emlékszem, alapvetően kedveltük őket és örültünk a létezésüknek, még ha néha nagyon idegesítőek is voltak.Orbán Viktor: bízzunk a hit és az összefogás mindent legyőző erejében
Levélben köszöntötte Orbán Viktor miniszterelnök hanuka alkalmából a magyar zsidó közösség tagjait; írásában a járványügyi helyzet ellenére meghitt ünneplést kívánt nekik – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.Néhány csendes napot szeretnénk, egy ünnepet!
Hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy a korok és kultúrák jelentősen különböznek egymástól. Persze ez sok dologban nagyon igaz, de az ember, az általános ember társadalomtól és korszaktól függetlenül ugyanaz. A belső hajtóerőink változatlanok sok évezrede már, ugyanolyan nehéz volt elviselni egymást és magunkat Mátyás idején, mint manapság. A XX. század harmadik harmada egy nagy általános újítást hozott a nyugati ember számára, azt, hogy olyan társadalomban él, amely nem áll meg egy percre sem, amelyben nincsenek ünnepek, nyugalom, amely állandóan pörgeti a saját őrületeit és nem hagyja békén soha saját magát.Dallal köszöntötte az anyákat a miniszterelnök
A miniszterelnök, Facebook-oldalán már reggel megemlékezett anyák napjáról, délután ismét jelentkezett egy videóval, amelyen egy az édesanyákról szóló dalt énekelnek, egyedi módon feldolgozva.Szijjártó: vannak olyan édesanyák, akiknek a mostani nehéz körülmények rendkívül komoly kihívásokat jelentenek
Az idei évben sajnos semmi nem olyan, mint ahogy megszokhattuk. Különösen így van ez az ünnepeinkkel. Május első vasárnapján az édesanyákat ünnepeljük. Sok esetben ezúttal is elmarad a személyes találkozás, ami sokunkat tesz szomorúvá – írta közösségi oldalán a külügyminiszter.Az ünnep nélküli ember szomorúsága
Nincsenek hétköznapok, ha nincsenek ünnepek. Az emberi világban a jó és a rossz váltakozik, és hiába történik velünk sok jó, mindenért hálát kell adnunk, minden jót meg kell ünnepelnünk. A minden évben visszatérő ünnepek, mint amilyen a húsvét is, nemcsak vallási ünnepek, hanem a keresztény kultúra természetközeliségét, az élet újjászületésének szükségszerűségét is kifejezik. A hosszú tél sötétsége után újjászületünk, mert a tavasz hiába jön el minden évben, mégiscsak csodás ajándéka Istennek. Ünnepelni muszáj, mert újra és újra el kell mondanunk magunknak és egymásnak, hogy élhetünk és örülhetünk.Ajánljuk még

















