Nyomorult, hazátlan gyűlölködők – és egy nagy respekt Árpa Attilának!
Még néhány jelző elfért volna a címben, például a [email protected] is; de kihagytam, nehogy a csúnya szó miatt korlátozza a Facebook a megosztások terjedését… Szóval kikről is van szó? Mindazokról, akik fröcsögve szidják augusztus 20-át, fikáznak mindent, ami ezzel kapcsolatos: magát az ünnepet, a megemlékezést, a programokat, az ötleteket, a megvalósítást, a kivitelezést, az embereket, akik részt vettek benne - mindent. Jellemzően persze olyanok teszik ezt, szokás szerint, akik még életükben soha nem csináltak semmit. Nem szerveztek rendezvényt, nem hoztak létre semmilyen műalkotást, vagy kreativitást igénylő terméket, nem sütöttek kenyeret, nem szántottak barázdát - de még füvet sem nyírtak.
Elkényelmesedett, mamahotelekben kérózó, városi prosztók, akiknek Puzsér Róbert jelenti az intellektuális élményt, a billentyűzet nyomkodása pedig a fizikai teljesítményt. Ez az a típus, akiknek 25 éve még a Nők Lapja horoszkóp rovata volt az információforrás, ma viszont már valamilyen muciológiai diplomával rendelkeznek, amire nagyon büszkék, és egyfolytában az interneten osztják az észt. Nemcsak hogy mindenről is van véleményük, de mindent is jobban tudnak. Most aztán jól megmondták, hogy az államalapítás tematikáját a középpontba helyező ünnepi rendezvények során az elejétől a végéig milyen sz@r volt minden…
Bevallom, én a napközbeni programokat nem láttam, kellemesen evezgettem egy SUP deszkán a Balatonon a világ leggyönyörűbb, legtündéribb, legbájosabb nője által megbabonázva (ez itt a gumicsont a liPsiknek, ki ne hagyjátok a roppant eredeti, még sosem hallott böffentéseket a családi állapotomról, f@szfejek). Este azonban úgy alakult, hogy kb. 20, de lehet, hogy még annál is több év után tűzijáték-nézésbe keveredtem. (Olyannyira nem voltam képben, hogy megkérdeztem, hogy a Gellért-hegyről már nem lőnek-e rakétákat, csak a Dunáról, mire megkaptam a választ, hogy kb. 10 éve így van… ?)
Libabőr
Na, és az a helyzet, hogy egyszer csak észrevettem, hogy libabőrös vagyok. A világító drónokból formált István király a lovon, a narrátor szövege a hangszórókból, a Várkert-bazár atmoszférája… én nem tudom, mi volt az, de ezt éreztem, hogy b@ssza meg, tényleg ezer éve itt vagyunk, és marha jó magyarnak lenni. Nem érdem, nem büszkeség, hiszen ezt dobta nekünk a gép, de egyszerűen csak tök jó. És elgondolkodtam: vajon hány embernek lehetett hasonló élménye szerte a Dunaparton…
Látlelet
Másnap megkaptam a választ. Pontosabban nem a valódi választ, hanem egy látleletet.
Egészen biztos, hogy nagyon sok ember nagyon jól érezte magát. Valószínűleg nem jönnének el évről évre több százezren (idén állítólag rekordszámban), ha nem éreznék jól magukat. De a normális emberek általában csendben vannak, ahogy a Facebookon, ahogy politikai kérdésekben is. Mindig egy hangos, agresszív kisebbség ordibál, kelti a hangulatot. A bolsevikok. Teljes valójukban megmutatkoztak másnap, sőt már előző nap is, amikor még csak lefedve, rózsaszín fóliába becsomagolva látták az Andrássy úton a turulmadarat. Baranyi Krisztina, Szabó Tímea, Bősz Anett és az összes többi egzaltált, pszichózisban szenvedő hiszterika kezdte, de lehet, hogy csak én láttam náluk először, mert aztán szép sorjában a moslékkoalíció összes többi díszpéldánya is beszállt a hergelésbe. Ami láthatóan működött a buborékban: a saját szavazóik, mint a birkák, bégették tovább ugyanezt, böfögték fel a kapott panelszövegeket arról, hogy milyen szarok a rendezvények, a látvány, a megvalósítás… ráadásul ugyebár ugyanezt már a nácik is megcsinálták. (Mert ezek a félkegyelmű, segghülye, történelemből felmentett kretének nem képesek azt sem végiggondolni, hogy a legalább 1100 éves turulmadár motívumát még véletlenül sem másolhattuk a német birodalmi sasról, amit ráadásul marhára nem a nácik találtak ki, hiába hiszi ezt a Telexen/HVG-n/444-en/stb. szocializálódott, stabil balos szavazó.)
Szóval teleokádták a sajtót és a közösségi médiát a mindenfajta objektivitást mellőző, sem az ünnepből, sem a tömegszórakoztatásból semmit nem értő, nettó kormánygyűlölő propagandával, hogy milyen ótvar volt minden. Tényleg igazi nyomorult, szánalmas véglények ezek mind, akik képtelenek az emelkedettségre, a méltóságra, képtelenek bárminek is örülni. Birkaként tapsolnak a posztmodern, jóemberkedő divathóbortoknak a szivárványos zászlótól a BLM felemelt ökléig, de saját múltunkra, tradícióinkra, a nemzeti létünket és általában a mindennapi létezésünket meghatározó, alapvető közös élményeinkre és ősképeinkre csakis cinizmussal és prosztósággal tudnak reagálni.
És akkor jött...
És akkor jött Árpa Attila, és beárazta őket. A tévés producer Facebook-posztjában írta meg, egyébként bármiféle politikai-ideológiai fejtegetéstől mentesen, hogy a buborékukban uralkodó közvélekedéssel szemben, pusztán szakmai-esztétikai-szórakoztatóipari szemmel az egész nagyon jó volt. István-mobilostól, turulostól, kigyúrt, de nemszivárványos-nemhomo pasikkal együtt, akik húzták… az ötletek, a megvalósítás, a meló.
Árpa Attilával sohasem találkoztam, vélhetően sokban nem egyezik a véleményünk társadalmi-politikai kérdésekben, de igazából nem tudom biztosan. Megbocsátom-e neki a Való Világot? Nem, de ezt ő nyilván lesz@rja, és teljesen igaza van. Tök irreleváns az én véleményem ebben a kérdésben, sok millió nézőével szemben. Persze, egy rakat szar, tele magamutogató, önmaguk hatása alá került, 15 perc hírnévért ácsingózó, de arra valójában alkalmatlan percemberekkel, akikből totál hülyét csinálnak, és ők ezt nem veszik észre. Ahogy a zenei „tehetségkutató” show-kból is csak egyetlenegy Rúzsa Magdi jött ki, úgy a reality show-k is csak egyetlen Majkát produkáltak. De ez tökmindegy; a rövid távú célokat és a nézettséget mindig hozzák. Ráadásul a Való Világot (vagy épp a Mónika show-t) nem is Árpa Attila szabadította ránk, hanem a korszellem. Nyilván így is, úgy is létrejött volna, az összes többi bulvár szarral együtt. Valaki megcsinálta volna. Minden korszak, minden trend kitermeli a maga Árpa Attiláját, aki profin meg tudja valósítani azt, ami ott van a levegőben. (Ahogy például a maga Puzsér Róbertjét is kitermeli, aki nem valósít meg semmit, de remekül megél abból, hogy melldöngetve játssza a kívülállót, fennhangon herótozva mindazt, amiben ott pozőrködik ő maga is.)
Tovább nyomják a gázt
Szóval nem lettem Árpa Attila fan, de nagyon nagy respekt jár neki azért, hogy le merte írni a szakmai megközelítésű véleményét egy politikailag végtelenül elfogult közegben. Nyilván tisztában volt vele, hogy hideget-meleget fog kapni miatta az elfajzott, politikailag fanatizált, nála sokkal tehetségtelenebb, de önmagukat nagyra tartó ismerőseitől a média- és művészvilágban. A kommentekből látszik, hogy pontosan így is lett. Tovább nyomják a gázt, tovább hergelik egymást. Reméljük, konkrétan agyvérzést fog kapni mindegyik, amikor a Fidesz 22-ben behúzza a negyedik kétharmadot. Mert az emberek nagy többsége Magyarországon még normális. Szereti az országát, szereti az ünnepeket, szereti jól érezni magát. És rühelli azokat, akik állandóan el akarják rontani mások hangulatát is; akik gyárilag ilyen nyomorult, hazátlan, gyűlölködő szardarabok.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula
