Pesti Srácok

uzsorázás

A lakásmaffia lett a járványügyi veszélyhelyzet haszonélvezője

Csibra Tibor Magyar ugar 2020 április 20.
Visszavetették a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzeti intézkedések a gazdasági élet számos szegmensét, többek között az ingatlanpiacot is, amelynek forgalma minimálisra esett vissza az utóbbi egy hónapban. A vásárlók nem járnak el lakásokat megtekinteni, és bár kínálat van, kereslet szinte semennyi. A helyzet nem kedvetlenítette el ugyanakkor a lakásmaffia szereplőit, akik megtalálták azt a kis rést, amelynek révén képesek presszionálni azokat a kiszolgáltatott embereket, akiknek lakásaik a végrehajtási eljárás utolsó szakaszába, az úgynevezett elektronikus licitbe kerültek korábban. Ezeket az ingatlanokat a valós, a békeidőkre jellemző licithelyzet hiányában jelenleg rendkívül nyomott, a piaci árnál lényegesen alacsonyabb áron tudják felvásárolni. Cikkünk egy olyan konkrét esettel foglalkozik, amelyről már több alkalommal írtunk, a történetből kikerekedik, hogy miképp lett egy húsz évvel ezelőtti uzsorakölcsönből már több, mint negyvenmillió forintos tartozás. Bemutattuk azt, hogy a kilenvenes évek „sikerágazata”, az olajozás szereplői, például Portik Tamás köre miképp juthatott az uzsorázás révén hatalmas mennyiségű, a tulajdonosoktól erőszakkal kicsikart ingatlanhoz. Olvasónk esete arra is rávilágít, hogy az alvilági és a baloldali politikus-bűnözők köre összeér, mivel a lakásmaffia részéről most olyan ember akarja kihasználni a nyitva hagyott jogi kiskaput, aki a volt erzsébetvárosi szocialista polgármester, Hunvald György nevével fémjelzett sorozatos ingatlanpanamák miatt indított büntetőper ötödrendű vádlottja volt.
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.