Pesti Srácok

videó

Most éppen a multik ellen uszít a tévészékházban fetrengő Bangóné (PS-videó)

Magyar ugar 2019 január 30.
Bangóné Borbély Ildikó a demokrácia egyik komoly védőbástyája, aki szót emel az elnyomás ellen, harcos marxista szólamokkal töltve be az étert. Legújabb ötlete, hogy Pro Propaganda díjat ad azoknak a vállalkozásoknak, multinacionális cégeknek, akik hirdetéseket jelentetnek meg a közmédiában, ezzel is erősítve a diktatórikus magyar kormány további elnyomását. Az első díjátadó a Csörsz utca és az Alkotás utca sarkán lévő irodaházban székelő Bayer gyógyszergyár volt, amely Bangóné szerint óriási hibát követ el azzal, hogy hirdetést és reklámot jelentet meg a közmédiában. Bangónénak nem tetszik, hogy a gyógyszergyár szuverén döntést hoz, a hetvenes évek boldog szocializmusát visszasíró politikus ettől teljesen kijött a béketűréséből. A PestiSrácok.hu stábja megkérdezte Bangónét, hogy ha már propagandáról beszél, hogyan néz szembe azzal, hogy 2004-ben olyan plakáton szerepelt családjával, mely a határokon túl élő magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazás kampányában a "nem" válaszra buzdított, hamis és tudatos nemzetellenes propagandát hangoztatva. A szocialista politikus azonban megharagudott és nem adott érdemi választ, ahogy arra sem, hogy mit gondol a közmédia székházában véletlenül kiszivárgott felvételről, melyből kiderült, hogy szándékosan játszották el politikustársaival azt, hogy tarkóra tett kézzel kell a földön feküdniük. Bangóné epés és a választ kikerülő vádaskodását megnézhetik videónkon. Nézzen szabadidejében Bangónét!

Isten veled, hazánk! - A németek kitelepítésére emlékezünk (PS videó)

Magyar ugar 2019 január 19.
"Bevittek bennünket Fehérvárra a nagygyűlésre. Először elmondta a Farkas Mihály a beszédét, körülbelül egy jó órát beszélt, hogy ilyen jó lesz, olyan jó lesz stb, jön a kommunizmus és így tovább. A végén azt mondta, na, most még egy pár szót szeretnék szólni arról az úgynevezett sváb kérdésről. Ezt kihangsúlyozta. Na, aztán mondta, hogy ezek nem ide valók, ki lesznek telepítve, és így tovább, és így tovább, mondott egy olyan tíz perces átkot a svábokra." Nagy Imre kommunista belügyminiszter 1946. január 15-én adta ki a svábok kitelepítésének végrehajtását szabályozó rendeletet, a szervezett megvalósítás néhány nappal később, január 19-én - ma hetvenhárom éve - kezdődött. 1946 és 1948 között összesen 185 ezer svábnak kellett elhagynia otthonát, miután nemzetidegennek bélyegezte őket a kommunista rezsim. Megfosztva magyar állampolgárságuktól, minden vagyonuktól, vagonokba pakolva hurcoltak át időseket, családokat, gyermekeket a háború után éhező és romokban heverő Németországba, ahol csak magyar cigányokként fogadták őket. Az Országgyűlés 2012. december 10-én döntött arról, hogy január 19. minden évben legyen a Magyarországról nincstelenül elűzött németek emléknapja. Kolléganőnk, László Petra férjével két megrendítő és hiánypótló dokumentumfilmet is készített a témában. Videónkban, mely a két dokumentumfilm egy-egy részletét idézi fel, olyan idős sváb emberek szólalnak meg, akik gyermekként élték át a kitelepítés borzalmait.
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.