vitathatatlan blog
Hódít az újabb átverés, itt a Dobreva show | az Elektrubadúr slágere olyannak mutatja meg az Apró unokát, amilyen
Hatalmas átverés zajlik ismét a baloldalon és most nem a zsebmessiás szektájára gondolunk. A DK ugyanis annyira lenullázta magát, hogy muszáj volt egy szokásos bolsevik húzást bevetniük, amivel sokadszorra akarják átverni az embereket. A vállalhatatlan Gyurcsányt kipaterolták a politikából, (talán az ő beleegyezésével) de itt van Dobrev Klára, Apró Antal unokája, aki viperaként köpi a szavakat és most hirtelen azt próbálja meg beadni nekünk, hogy eddigi élete csupán szemfényvesztés. A tágra nyílt fülek meghallhatják, hogy ő bizony a szegény emberek nagy gyámolítója, mindezt a tőlük összeharácsolt vagyonon ülve rebegi el nekünk, szóval mindenképpen érdemes elhinni a szavait, elvégre új hajat is csinált magának. A nóta azonban a régi, de a Vitathatlan oldal slágergyanús leleplezése egy az egyben bemutatja nekünk a Dobrev-szekta valódi arcát. Hallgassátok és osszátok! Szívmelengető felvétel készült Vogel Evelin és Magyar Péter románcáról, ki ne hagyja!
Ilyen az, amikor az igaz szerelmet meg sem kell magyarázni, elég arra egy pár órányi hanganyag és már nincs is több kérdés. Egymás primitív lejáratása, minden apró szellentés felvétele pedig azokról állít ki bizonyítványt, akik ezt megteszik és magukat sározzák. Mondják ezt sokan, akik nem látják mögötte a csodát, ezért örömmel jelenthetjük be, hogy ez a románc megihlette a természetes intelligenciát, ami a mesterséges intelligencia segítségével korszakalkotó szerelmes balladát készített minden rajongónak és ellendrukkernek. Aki meghallgatja ezt a csodát, annak a Titanic betétdala csupán érzelemmentes, száraz nyikorgás lesz, hiszen Peti és Evi szerelme örök, ahogy az egymásról készített hangfelvételek is. Köszönet a Vitathatatlan blognak, hogy Tinódi Lantos Sebestyén és Bryan Adams minden tehetségét egyesítve, megalkotta a becsület, a tisztesség és az önfeláldozó szerelem örök slágerét! Vigyázz, kész, rajt! Hallgassátok! Agyhalottaknak is segítséget nyújt! Ami az LMBTQ-meséből kimaradt – Kegyetlen gyilkosok, pedofilok, csonkítók a szexuális kisebbségek világában
Bár a progresszívek előszeretettel mutatják be úgy az LMBTQ-közösséget, mintha ott mindenki kedves, becsületes jóember lenne, elfelejtik rendszerint megemlíteni, hogy a szexuális orientáció nincs befolyással arra, hogy ezekkel a jó tulajdonságokkal rendelkezik-e valaki, avagy sem. A Vitathatatlan című blog szerzője azonban lerántja a leplet róluk, és olyan hátborzongató történeteken keresztül mutatja be, hogy ehhez a közösséghez milyen emberek tartoznak, amelyeket tényleg csak erős idegzetűeknek ajánlunk. Persze nem kell általánosítani, de a tisztánlátás kedvéért nem ártana, ha néha megpendítenének egy-egy olyan történetet is a balliberálisok, amely azt mutatja be, hogy az LMBTQ-közösség éppoly színes, mint minden más közösség, és bizony közöttük is szép számban megtalálhatóak az alkohol- és drogfogyasztók, a pedofilok, a gyilkosok vagy éppen a házasságtörők. Azt azonban hiába várjuk, hogy ezeknek az embereknek a képével vonuljanak fel a Pride-on. Pedig a következő emberek is egyek közülük. Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák. A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét. Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.