Csak hatszázezer forintot kapott Jozef Rohác az Aranykéz utcai robbantásért?

Két leszámolásos gyilkosság helyszínén is felismerték Jozef Rohácot – értesült a PestiSrácok.hu. Úgy tudjuk, egy védett tanú látta a szlovák férfit Domák Ferenc, azaz Cinóber 18 évvel ezelőtti kivégzésének helyszínétől nem messze, egy másik tanú pedig az Aranykéz utcai robbantás környékén. Portálunk egyik informátora pedig azt állítja, Rohác a szülővárosában elfecsegte, mennyit kapott az Aranykéz utcai robbantásért. De arról is beszámolt, hogy a hírhedt Portik-Laborc találkozó után több nehézfiút figyeltetett meg a Nemzetbiztonsági Hivatal, Portik Tamás információi alapján.

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

A Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúja szerint az egykori lányfuttató, Domák Ferenc kivégzését a több leszámolásos bűncselekménnyel meggyanúsított, illetve a Prisztás József lelövetéséért első fokon 11 évre ítélt Portik Tamás rendelte meg a Fenyő János megölésével vádolt, valamint az Aranykéz utcai robbantással is gyanúsított Jozef Roháctól. Cinóbert az 1990-es években jól ismerő forrásunk szerint téves az az elképzelés, hogy Domák Ferencnek azért kellett meghalnia, mert zsarolta Portikot. Informátorunk állította, Cinóber nem mert volna az Energol vezetőjével szembeszállni, másrészt nem lehetett közöttük üzleti-elszámolási vita, mivel nem volt Portkék strómanja. Éppen ez okozta a vesztét. A valutaváltással is foglalkozó üzletember ugyanis egy másik olajos emberhez volt köthető, akinek köszönhetően az egykori lányfuttató akkoriban három-négy millió forintot is megkeresett havonta. Azonban Portikék azt szerették volna, ha Domák „átáll” hozzájuk és nekik „strómankodik” tovább. Cinóber ezt nem vállalta, ezért elrendelték a kivégzését. Megölésének másik indítéka forrásunk szerint ott keresendő, hogy az energolosok ezzel akartak üzenni egy olajos ellenfelüknek, aki jó kapcsolatot ápolt Domákkal, és akivel már régóta haragban álltak. A férfi megölésére is kísérletet tettek, ám a végrehajtók kudarcot vallottak.

Felismerték Rohácot

Noha a korabeli tudósítások arról szóltak, hogy a gyilkosságot senki nem látta és több óráig Cinóber holttestét sem fedezték fel, úgy tudjuk, ez nem felel meg teljesen a valóságnak. A leszámolásos gyilkosságokat jól ismerő informátorunk szerint egy védett tanú ugyanis látta Rohácot az 1996. december 18-án történt merénylet helyszínén. Mint arról már korábban többször írtunk, a Conti Car autókereskedés egykori tulajdonosa, a maffiavádak miatt 12 évre ítélt egykori keresztapa, Radnai László azt vallotta a Nemzeti Nyomozó Irodában, hogy Portik Tamás 1998-ban mondta el neki és Csüllög Zsigmondnak, hogy az olajügyek miatt lövette agyon Cinóbert. Aztán 2001-ben a nemrégiben cigarettacsempészet gyanújával letartóztatott Ferencsik Attila, alias Brazil ( a kecskeméti maffiaper és számos büntetőügy vádlottja, az Energol Rt. alapítója – a szerk.) mondta el ugyanebben a társaságban, hogy az ő megbízásukból Jozef Rohác ölte meg Cinóbert, mert Lakatos Andráson, alias Kis Bandin keresztül pénzt követelt tőlük. Azon a decemberi napon egy bizonyos Heka Kálmán hívta le Cinóbert IX. kerület Üllői úti panellakása elé, hogy aztán Rohác két golyót repítsen a fejébe. A Cinóber-féle emberölés a Prisztás-gyilkosság tárgyalásán is felmerült. A törvényszéken Portik Tamás maga mondta el, hogy a hatóság rajta kívül Zsóvárt és Rohácot gyanúsította az ügyben. A tárgyaláson az is elhangzott, a rendőrség azt gyanította, Zsóvár vitte a helyszínre Jozef Rohácot és csalta le saját háza elé Cinóbert, nem pedig a Radnai által megnevezett Heka Kálmán. Viszont az is tény, Cinóber-ügyben jelenleg két gyanúsított van, Zsóvár Imre szerepe pedig tanúvá szelídült.

Cinóbert, akárcsak Prisztás Józsefet, profi módon végezték ki 1996 decemberében Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

Az Aranykéz utcai robbantás után is azonosították

Nem csak a Domák Ferenc ellen elkövetett emberölés helyszínén, hanem az Aranykéz utcai, négy halálos áldozatot követelő robbantás után is látták a közelben Jozef Rohácot. Még 2011-ben, a Privát Kopó bűnügyi magazin számolt be arról, hogy egy tanú jelentkezett a rendőrségen, aki az Aranykéz utcai merénylet után nem sokkal találkozott Roháccsal. A férfi egy belvárosi étterem alkalmazottjaként dolgozott, ahova  elmondása szerint Rohác izzadtan, zihálva tért be a bűncselekmény elkövetése körüli időben. Egy üveg bort rendelt, amit pillanatok alatt benyakalt, majd sietősen távozott. A felszolgálóként dolgozó férfi azért hallgatott sokáig, mert nem bízott a korábbi rendőri vezetésben, félt, hogy Rohác tudomására juthat a vallomása, és ezzel életveszélybe sodorja magát. Az persze más kérdés, hogy amikor a tanú besétált az információval a rendőrségre, még javában a Vizoviczki-ügyben később lekapcsolt főrendőrök dolgoztak…

„Zsóvár szabadította Rohácot Magyarországra”

A 90-es évek olajos világát jól ismerő bennfentes szerint az Energol Rt. vezetőinek felemelkedése, magabiztossága nem is elsősorban a jó rendőri kapcsolatoknak, hanem annak köszönhető, hogy szövetkeztek a Meciár-korszakban remek titkosszolgálati kapcsolatokkal bíró Jozef Roháccsal és bandájával. A triumvirátusnak azért volt szüksége Rohácra, mert nála nem állt fenn annak a veszélye, hogy megremeg a keze, ha valami rizikós megbízást kell teljesítenie, nem kellett attól félni, ha rendőrkézre kerül, beszélni fog, ellentétben azokkal a magyar, vagy más nemzetiségű végrehajtókkal, „akik még be sem szálltak a rendőrautóba, már tették is a terhelő vallomásokat megbízóikra”. Forrásunk szerint az is nyilvánvaló, hogy Rohácék Magyarországon senki másnak nem dolgoztak, kizárólag a magyar olajmaffia legsikeresebb és legnagyobb hatalmú vezetőinek, az Energol Rt. tulajdonosainak. Egy korábbi informátorunk elmondta, Portik és Rohác között a kapcsolat akkor erősödött meg igazán, amikor a másik két Energol igazgató az olajügyek miatt 1997 tavaszán előzetesbe került. Innentől kezdve Rohácot Portik „mozgatta”, és emberei kizárólag neki engedelmeskedtek. Portikéknak egyébként a Szlovákiában és Magyarországon is jó bűnözői kapcsolatokat ápoló Zsóvár Imre mutatta be a jelenleg több magyarországi leszámolással meggyanúsított, illetve megvádolt férfit. Forrásunk hangsúlyozta, Zsóvár Imre megbocsáthatatlan bűne, hogy „Rohácot Magyarországra szabadította”. Az éjszakai életben egykoron jártas forrásunk azt is hozzátette, Portik közvetlen kapcsolatban volt Roháccsal, így nem volt szüksége közvetítőkre a különböző bűncselekmények megrendeléséhez. Annyit maga Zsóvár is megerősített tanúként a Prisztás-gyilkosság tárgyalásán, hogy Portik ismerte a szlovák férfit.

Jozef Rohácot több leszámolásos bérgyilkossággal gyanúsítják Fotó: Parameter.sk

Rohác hatszázezerért robbantott?

A tanúvallomás szerint Zsóvár egészen addig volt jó barátságban az energolosokkal, „amíg fejbe nem lőtték Szlovákiában”. Az 1999. október 26-ai merénylet hátterében Zsóvár Rohácot sejtette, arról pedig pletykákból értesült, hogy Portik bízhatta meg korábbi barátját, igaz, konkrét információi erről nem voltak. Szerinte Rohác azért is akarhatott az életére törni, mivel egykori barátja megbánhatta, hogy előtte tett utalásokat arra, ő és emberei robbantottak az Aranykéz utcában. Utóbbi merénylettel kapcsolatban beszélgetőpartnerünk megjegyezte, már a robbantás után nem csak a rendőrség és az éjszakai élet tudta, hogy Portik áll a háttérben, hanem vélhetőleg több külföldi titkosszolgálat is. Úgy tudjuk, Rohác Boros kivégzése után nem sokkal a testvére által üzemeltetett lévai Orient kávézóban olyan kijelentéseket tett, hogy hatszázezer forintot kapott az 1998. július 2-án végrehajtott brutális gyilkosságért. Informátorunk szerint ez a magabiztos kijelentés azért is figyelemre méltó, mert „legalább három ország hírszerzői ültek abban a kávézóban”. Állítólag a szlovákok azért használtak nagy mennyiségű robbanóanyagot és azért kellett három ártatlan járókelőnek is meghalnia, mert a merénylők biztosra akartak menni, mindenképpen végezni akartak az Energol/Conti Car kört eláruló pentitóval.

Hoffmann a mai napig tart Portiktól

Forrásunk azt a korábban közölt információnkat is megerősítette, hogy a Prisztás-vagyon örökösének, Hoffmann Istvánnak valóban Rohác tört az életére. A biciklire szerelt bombától nem csak Hoffmann István, hanem több arra járó személy is megsérült. Ahogy arra már korábbi cikkünkben is rámutattunk, Portik azért dönthetett Hoffmann kiiktatása mellett, mivel a hagyatéki civakodáson túl, Prisztás volt üzlettársa az emberölés után rászállt a bűnsegédlettel vádolt, majd első fokon felmentett Fazekasra, hogy árulja el neki, ki ölette meg Prisztás Józsefet. Pedig Hoffmannak már rögtön a gyilkosság után is lehettek sejtései, hiszen a Portik ügyekben koronatanúként szereplő K. Györgyi szerint Hoffmann ott volt azon a Művészinasban megtartott találkozón, ahol Prisztás és Portik egymásnak esett. Hoffmann ugyan tagadta a találkozó megtörténtét, de a bírósági indoklás is kitért rá, jó oka és félnivalója volt arra a férfinak, hogy hallgatott a megbeszélésről. A bíróság szerint nem elhanyagolható tényező, hogy 1997. október 9-én robbantásos merényletet hajtottak végre Prisztás örököse ellen, ezért „okkal feltételezhető, hogy van mitől tartania” és „meghallgatásán is érződött a tanú feszültsége”. Ezt forrásunk is megerősítette, miszerint Hoffmann a mai napig retteg Portiktól, ezért nem beszélt sem a nyomozati vallomásában, sem a bíróságon.

A bíróság szerint Hoffmannon érződött a feszültsége, amikor vallomást tett a Prisztás-gyilkosság ügyében Fotó: PS

AZ NBH megfigyeltette Portik egyik ellenfelét

Egy, Portik ellen korábban nyomozást folytató rendőrtiszt szerint Hoffmann vélhetően nem az egyetlen, aki hallgat, mert fél az esetleges bosszútól, Portik még szabadlábon lévő katonáitól. A rendőrtiszt úgy véli, ezek az emberek akkor kezdhetnek el beszélni, ha Portikot a Prisztás-gyilkosságon kívül, más ügyekben is elítélik. Portálunk több, egymástól független forrásból is úgy értesült, a volt Energol-vezér több éjszakai emberrel vette fel a kapcsolatot a 2010-es kormányváltás előtt. Állítólag Portik ezeket a beszélgetéseket azért kezdeményezte, mert attól tartott, ismerősei „fel akarják őt dobni a rendőrségen”. Az egyeztetések után nem sokkal került sor a ma már hírhedté vált Portik-Laborc találkozókra, ahol Portik arról „panaszkodott” az NBH akkori igazgatójának, Laborc Sándornak, hogy a „jobboldali rendőrség” a céltáblájára tűzte és egy esetleges kormányváltás és Pintér Sándor visszatérése után le fogják tartóztatni. Emellett az egykori olajos több alvilági ellenfelére is terhelő adatokat mondott, akik a – vélt, vagy valós – rendőri kapcsolataiknak köszönhetően részesültek enyhébb hatósági elbírálásban. Úgy tudjuk, a találkozó után volt több olyan olajos nehézfiú, akiket megfigyelés alatt tartott a Nemzetbiztonsági Hivatal.