Csak összefogással lehet megvalósítani a magyar táj helyreállítását – Szalma Elemér hidrobotanikus és Kulcsár László gazdálkodó a Polbeatben (PS-videó)
Magyarország még mindig víznagyhatalom, de a '60-as évek óta, a vezetékes ivóvíz bevezetésével, a csatornázás egyidejű, hosszú elhanyagolásával gyakorlatilag az összes felszíni és felszín alatti vizünket elszennyeztük. Ezek addig jelentős részben ihatóak voltak, mára viszont szerencsére látszik a tisztulási folyamat, noha az még jó darabig el fog tartani, mire esetleg újra ihatóvá válnak. És ez csak a kezdeti információ volt a Szalma Elemér hidrobotanikus és Kulcsár László jószágozó gazdálkodó részvételével zajlott Polbeatben. A fő téma természetesen az országot sújtó aszály volt, de ennél jóval tágabb vizes összefüggésekig is eljutottunk.
A használt vizünkkel kapcsolatban sok kihasználatlan lehetőséget vázolt Szalma Elemér, aki elmagyarázta, hogy a már a vezetékrendszerünkbe került vizet jóval gazdaságosabban is használhatnánk, mint ahogy most tesszük. Ez persze központi beruházásokat, sőt lakóházankénti alakításokat és vezetéktelepítéseket igényelne, ami sok fejfájással járna, csak hát a jövőbeli életminőségünk a tét.
„Ahogy a művelt francia mondja, c'est la guerre (ilyen a háború – a szerk.)” – tette hozzá Szalma.
A jelenleg tomboló aszály sokakat aggaszt, a gazdákat a megélhetésük, a civileket pedig a tájért való aggódás, továbbá a leendő élelmiszerárak miatt. Sokszor elhangzik a sivatagosodás kifejezés is, ám Szalma határozottan kijelentette, hogy elsivatagosodni nem fogunk a felszín alatti talajmozgásokból következő vízáramlások miatt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs tennivalónk – derült ki.
A lehetőségekhez mérten újra kellene teremteni az ártereinket, mocsarainkat, lápjainkat. A lakóövezettel beépített árterek esetében valószínűleg sokkal olcsóbb lenne az ott lakóknak a közelben másik házat építeni, mint kerülgetni őket a vízzel az újraélesztett ártérben.
A közönség intenzív érdeklődése miatt rendkívüli hosszúságúra nyúlt Polbeat-epizód tanulsága, hogy a vízügyi mérnökök, vízszolgáltató közművek, mezőgazdászok, vízzel foglalkozó tudósok, geográfusok, geológusok, erdészek, vadászok és persze a politika meg a nyilvánosság együttműködésére van szükség, hogy meghatározzuk a lehetőségeinket és elképzeléseinket a jövőbeli magyar tájról. Ennek folytatása, hogy a Kárpát-medence nemcsak gazdasági és kulturális egység, hanem ökológiai egység is, ezért a felvirágoztatása is csak úgy lehetséges, ha a teljes Kárpát-medencét hozzuk újra jó állapotba.
Számos tudományos összefüggésért és más érdekes részletekért nézze meg a teljes adást, érdemes!
A PestiSrácok a továbbiakban is élénk figyelemmel kíséri a vizes élőhelyeink újrateremtésének témáját. A kibeszélést szombaton, azaz ma folytatjuk Ópusztaszeren, a Magyarok Országos Gyűlésén, 14.10 órakor a Történelem sátorban. Aki teheti jöjjön el!