kulcsár lászló
Hova tegyük a vizet, amikor van? (Videó)
Két évvel ezelőtt mutatták be az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának a Tisza árterére kidolgozott vízkivezetési és táji víztározási tervet. A Vízválasztó Mozgalom képviseletében Koncsos László vízépítő mérnök és Balogh Péter geográfus által ismertetett modell az árhullámok elhárítására és a sivatagosodás megállítására egyaránt megoldást kínál. Nagy István agrárminiszter is elámulva nézte 2022-ben az elképesztőan aprólékos bemutatót, ám azóta nem jutott előbbre sem a terv, sem a minisztérium és a Vízválasztó Mozgalom közti szakmai egyeztetés. Keresztes László Lóránt, a bizottság elnöke ezért múlt héten a Tisza részben kiszáradt medrébe hívta össze a bizottságot, ám a tagok nagy része nem jött el. Ismét előadta azonban a javasolt megoldást Balogh Péter, valamint Kulcsár László, a Zöld Gerilla Mozgalom vezetője. Nemcsak arról beszéltek, miért nem oldja meg a problémát mesterséges tározók, duzzasztók és vízlépcsők építése, hanem az ártérrehabilitáció kapcsán gyakran felmerülő aggályokra és tévhitekre is választ adtak. Az is kiderült, hogy napjainkban a minden földet beszántó gabonabánya-üzemmód vagy a vízvisszatartásos tájgazdálkodás jelenti-e a realitást.Elmúlt a tavalyi aszály, és túlságosan is megnyugodtunk
Két minisztériumon áll vagy bukik a táji vízvisszatartás és a fenntartható tájgazdálkodás ügye, így az ezekért küzdő Zöld Gerilla Mozgalom is két irányba kénytelen ingázni. A négy éve alakult mozgalom folyamatosan az Alföld kiszáradására, elsivatagosodására figyelmeztet, és a vele, valamint a Vízválasztó Mozgalommal együttműködő geográfusok, mérnökök, egyetemi tanárok és gazdálkodók által kínált, átfogó javaslatcsomagot népszerűsíti a sivatagosodás megfordítására. Az Országos Vízügyi Főigazgatósággal sikerült a rövid párbeszéd nemrég, az Agrárminisztérium részéről viszont teljes érdektelenség övezte a segítő szándékot.Döcög a fenntartható tájgazdálkodás ügye: tettek helyett szóbeli egyetértés és kifogások
Messze vagyunk még a vízügyünk helyes mederbe terelésétől, de legalább már helyenként van párbeszéd az érintettek egy része közt. Nem mintha rengeteg vesztegetnivaló időnk lenne ez ügyben, de a kis eredménynek is örülni kell az eddigiek fényében. A fenntartható tájgazdálkodásért és táji vízmegtartásért küzdő Zöld Gerilla Mozgalom és a vízügy kommunikációja egyelőre leginkább közérdekű adatigénylésben és az arra adott válaszban merül ki, ám a Zöld Gerilla múltkori sajtótájékoztatóján már a szóvivők személyes találkozása is megvalósult. Az alkalmat kihasználva mi is kérdésekkel fordultunk a vízügyhöz, amelyekre megérkeztek a válaszok. Ezekből leginkább az látszik kirajzolódni, hogy értik a probléma lényegét, de valamiért nem tudnak vagy akarnak átfogóan tenni a megoldásért.Tevék után most táltossal vonult fel a Zöld Gerilla mozgalom a helyes vízgazdálkodásért
Az évszázad aszályát szenvedjük el, de van még 78 év az évszázadból, úgyhogy bőven tudunk rontani a helyzeten akár nemtörődömségből, akár átgondolatlanságból is. Ez az aszály viszont most jóval szerteágazóbb, mint a korábbiak. Azok csak elvitték a termést és felnyomták az élelmiszerárakat, ám – ahogy a Szabadság téren is elhangzott – ez az első aszály, amely a tévében is látszik. Ahogy a háború médiaműfajjá vált, ugyanez történt az aszállyal. Ha viszont már így alakult, hogy emiatt tömegeket érdekel, legalább alkalmunk lenne rendesen megoldani. Lényegében ezzel a céllal rendezett performansszal egybekötött megmozdulást vasárnap este a Szabadság téren a Zöld Gerilla mozgalom. Tavaly tevét hoztak, hogy érzékeltessék a ránk váró sivatagi életet, idén viszont derűlátóbb módon egy táltost vetettek be. A mozgalom bemutatta az aszályhelyzet gyors kezelésére alkalmas hét pontot.Csak összefogással lehet megvalósítani a magyar táj helyreállítását – Szalma Elemér hidrobotanikus és Kulcsár László gazdálkodó a Polbeatben (PS-videó)
Magyarország még mindig víznagyhatalom, de a '60-as évek óta, a vezetékes ivóvíz bevezetésével, a csatornázás egyidejű, hosszú elhanyagolásával gyakorlatilag az összes felszíni és felszín alatti vizünket elszennyeztük. Ezek addig jelentős részben ihatóak voltak, mára viszont szerencsére látszik a tisztulási folyamat, noha az még jó darabig el fog tartani, mire esetleg újra ihatóvá válnak. És ez csak a kezdeti információ volt a Szalma Elemér hidrobotanikus és Kulcsár László jószágozó gazdálkodó részvételével zajlott Polbeatben. A fő téma természetesen az országot sújtó aszály volt, de ennél jóval tágabb vizes összefüggésekig is eljutottunk.Minden, amit tudni kell a vízről aszály idején – Szalma Elemér hidrobotanikus és Kulcsár László gazdálkodó a Polbeatben (19 órától az R56-ban)
Rendszerszerűvé válik az aszály, vagy csak éppen peches évünk van? Tényleg víznagyhatalom vagyunk? Mihez kezdjünk a vízzel a tájban, és a szennyvízvezetékben? Hogyan ne pazaroljuk el, amink van? Pótolható-e, amit elpazaroltunk? Mindent, amit érdemes tudnunk a vízről, megkérdezzük Szalma Elemér hidrobotanikus egyetemi docenstől a Polbeat mai felvételén, 19 órakor, az R56 szabadságharcos sörözőben. A kérdezésben és a válaszkeresésben Kulcsár László, a lovai takarmányozásáért aggódó homokhátsági gazdálkodó, a Zöld Gerilla mozgalom élharcosa működik közre. A műsorvezető Vésey Kovács László. Jöjjön el, kérdezzen Ön is!Ajánljuk még