kulcsár lászló
Irreális tévképzetek a vízvisszatartás körül – Szakértői kormány S01E03
Öntözésfejlesztés, mesterséges tározómedrek és további csatornák építése, hatalmas víztömegek átszivattyúzása a többletet adó helyről oda, ahol hiány van – ezek a legjellemzőbb technokrata megoldási álmok a vízhiányra és az aszályokra. Közelebbről megnézve azonban minden szempontból képtelenség ezekben a megoldásokban bízni. Itt már olyan léptékű beavatkozásra van szükség, amelyet csak a természet képes végrehajtani, mi pedig akkor tesszük a legtöbbet az ügy érdekében, ha ezt lehetővé tesszük a természetnek. Ezt jártuk körül Kulcsár László paraszttal, a Zöld Gerilla Mozgalom vezetőjével, és azt is megbeszéltük, hogy a tájba visszaengedett víz esetén miért nem kell félni sem a maláriától, sem attól, hogy megélhetés nélkül maradnak a földbirtokosok. Hova tegyük a vizet, amikor van? (Videó)
Két évvel ezelőtt mutatták be az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának a Tisza árterére kidolgozott vízkivezetési és táji víztározási tervet. A Vízválasztó Mozgalom képviseletében Koncsos László vízépítő mérnök és Balogh Péter geográfus által ismertetett modell az árhullámok elhárítására és a sivatagosodás megállítására egyaránt megoldást kínál. Nagy István agrárminiszter is elámulva nézte 2022-ben az elképesztőan aprólékos bemutatót, ám azóta nem jutott előbbre sem a terv, sem a minisztérium és a Vízválasztó Mozgalom közti szakmai egyeztetés. Keresztes László Lóránt, a bizottság elnöke ezért múlt héten a Tisza részben kiszáradt medrébe hívta össze a bizottságot, ám a tagok nagy része nem jött el. Ismét előadta azonban a javasolt megoldást Balogh Péter, valamint Kulcsár László, a Zöld Gerilla Mozgalom vezetője. Nemcsak arról beszéltek, miért nem oldja meg a problémát mesterséges tározók, duzzasztók és vízlépcsők építése, hanem az ártérrehabilitáció kapcsán gyakran felmerülő aggályokra és tévhitekre is választ adtak. Az is kiderült, hogy napjainkban a minden földet beszántó gabonabánya-üzemmód vagy a vízvisszatartásos tájgazdálkodás jelenti-e a realitást. Tevék után most táltossal vonult fel a Zöld Gerilla mozgalom a helyes vízgazdálkodásért
Az évszázad aszályát szenvedjük el, de van még 78 év az évszázadból, úgyhogy bőven tudunk rontani a helyzeten akár nemtörődömségből, akár átgondolatlanságból is. Ez az aszály viszont most jóval szerteágazóbb, mint a korábbiak. Azok csak elvitték a termést és felnyomták az élelmiszerárakat, ám – ahogy a Szabadság téren is elhangzott – ez az első aszály, amely a tévében is látszik. Ahogy a háború médiaműfajjá vált, ugyanez történt az aszállyal. Ha viszont már így alakult, hogy emiatt tömegeket érdekel, legalább alkalmunk lenne rendesen megoldani. Lényegében ezzel a céllal rendezett performansszal egybekötött megmozdulást vasárnap este a Szabadság téren a Zöld Gerilla mozgalom. Tavaly tevét hoztak, hogy érzékeltessék a ránk váró sivatagi életet, idén viszont derűlátóbb módon egy táltost vetettek be. A mozgalom bemutatta az aszályhelyzet gyors kezelésére alkalmas hét pontot. Minden, amit tudni kell a vízről aszály idején – Szalma Elemér hidrobotanikus és Kulcsár László gazdálkodó a Polbeatben (19 órától az R56-ban)
Rendszerszerűvé válik az aszály, vagy csak éppen peches évünk van? Tényleg víznagyhatalom vagyunk? Mihez kezdjünk a vízzel a tájban, és a szennyvízvezetékben? Hogyan ne pazaroljuk el, amink van? Pótolható-e, amit elpazaroltunk? Mindent, amit érdemes tudnunk a vízről, megkérdezzük Szalma Elemér hidrobotanikus egyetemi docenstől a Polbeat mai felvételén, 19 órakor, az R56 szabadságharcos sörözőben. A kérdezésben és a válaszkeresésben Kulcsár László, a lovai takarmányozásáért aggódó homokhátsági gazdálkodó, a Zöld Gerilla mozgalom élharcosa működik közre. A műsorvezető Vésey Kovács László. Jöjjön el, kérdezzen Ön is!