Pesti Srácok

Csütörtökön újranézhető a Huth Gergely által rendezett Szétszakadt Magyarország című film

Csütörtökön újranézhető a Huth Gergely által rendezett Szétszakadt Magyarország című film

Szétszakadt Magyarország címmel rendezett filmet még 2016-ban Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője, a Pesti TV programigazgatója. A film forgatókönyvét Mező Gábor kutató, a PestiSrácok.hu munkatársa írta, amelyből kiderül, hogy a rendszerváltás részleges bukását, a háború előtti népi-urbánus viták újraéledését nem írhatjuk kizárólag a magyar nemzet sokat emlegetett, gyógyíthatatlan pártoskodásának számlájára. A film 2017-ben elnyerte a Rendszerváltó Filmszemle díját. Most csütörtök este fél tizenegy után pár perccel újranézhető a Duna World csatornáján!

A film alkotói azt a jelenséget járják körül, hogy a rendszerváltást követően alig pár év leforgása alatt átjárhatatlan szakadék nyílt a népi és az urbánus, az a jobb- és a baloldali ellenzéki értelmiség között. Kérdéses, hogy a két tábor közötti ellentét ilyen mértékben kiéleződik-e, ha a késő-kádári éra állambiztonsági szolgálata nem fordít hihetetlen energiákat az ellenzéki csoportok manipulálására, összeugrasztására.

A Hamvas Intézet ÉK ’87-ről szóló kutatása valóságos aranybánya, hiszen a feltárt állambiztonsági iratok a ma is ismert, illetve már háttérbe húzódott értelmiségiek, politikusok számos konfliktusát dokumentálják a nyolcvanas évekből.Kiderül, hogy a rendszerváltás részleges bukását, a háború előtti népi-urbánus viták újraéledését nem írhatjuk kizárólag a magyar nemzet sokat emlegetett, gyógyíthatatlan pártoskodásának számlájára.

Forgatókönyvíró: Mező Gábor Vezető operatőr: Barta Zoltán Operatőr: Kerekes András, Vincze Dávid, Zsalakó Balázs Rendezte: Huth Gergely

PestiSracok facebook image

2016-os magyar dokumentumfilm megszólalói: Alexa Károly irodalomtörténész, Bálint László kutató, volt kémelhárító, Deutsch Tamás politikus, Fodor Gábor politikus, Jakab Lajos egykori szamizdatos, Horváth Attila (a felvétel óta alkotmánybíróvá választott) jogtörténész, Kukorelly Endre költő, Pesty László filmrendező, Szokolay Zoltán költő. A dokumentumfilmet Pásztor Tamás animációi, számos eredeti dokumentum, fotó és filmrészlet és egy eddig ismeretlen, kordokumentum értékű házi videó teszi különlegessé, alapját pedig Hankiss Ágnes és munkatársai a Hamvas Intézetnél folytatott múltfeltárása adja.

A film csütörtök este 22.33 órától újranézhető a

Duna World csatornán

!

Forrás: Magyar Nemzet,

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.