Eltűnnek a következő tanévtől a hagyományos informatikaórák; a tantárgy helyét a tartalmában és célkitűzéseiben is megújult digitális kultúra veszi át az új tantervi szabályozás értelmében. Új tantárgyat fognak oktatni ősztől az általános és középiskolákban. A digitális kultúra órák keretében az ötödikesek már robotokat programozhatnak és útvonalat tervezhetnek, a nagyobbak pedig videókat és weblapot készítenek, logót terveznek és statisztikai adatokat elemeznek majd – derül ki a Magyar Nemzet cikkéből.
Nem pusztán az elnevezés lett más, a tananyag változása olyan mértékű, hogy teljesen új tankönyvsorozat készül az általános iskola 3. osztályától a gimnáziumok 11. évfolyamáig. Ebből eddig az ötödikes és a kilencedikes tankönyv készült el, de már megkezdődött a hatodikos és tizedikes tankönyvek tervezése is
– magyarázta a lap érdeklődésére Farkas Csaba tananyagfejlesztő.
Kihívás az oktatási rendszernek
A digitális átalakulás komoly kihívást jelent minden ország oktatási rendszerének. Ráadásul miközben a szakmák átalakulnak, folyamatosan jelennek meg olyan új, digitális eszközöket használó munkahelyek, amelyekről korábban még csak elképzelésünk sem volt. A digitális átalakulásnak van egy kulturális vonzata is: megváltoztatta szókincsünket, befolyásolja életmódunkat, kommunikációs kultúránkat.
Játszva-kísérletezve tanulnak
Az új tananyag három fő témakör köré épül: ezek a digitális írástudás (szöveges, rajzos, táblázatos dokumentumok készítése, internetes kommunikáció), a problémamegoldás (algoritmusok, adatmodellek, adatbázisok, táblázatkezelés) és az információs technológiák (robotika, webes és mobiltechnológiák). A szakember a lapnak kifejtette, hogy legfontosabb változás az új tankönyvekben az algoritmizálás-kódolás témakörének megerősítése, továbbá az információs technológiák hangsúlyosabb megjelenítése. Fókuszba kerül a „tevékenykedtetés” módszere, vagyis a gyerekek nem a számítógép előtt ülnek és programsorokat írnak, hanem játszva-kísérletezve tanulnak, alsó tagozaton például padlórobotok segítségével.
A cél az, hogy a tanuló a formai leírás helyett a tartalomra koncentráljon, a kreatív gondolkodása fejlődjön
– hangsúlyozta Farkas Csaba. Az ötödikesek például megtanítanak az órán egy robotot arra, hogyan találjon ki a labirintusból, vezérlőeszközöket taníthatnak kő-papír-ollót játszani, bemutatót készítenek a Kis Göncölről és a marathóni csatáról, útvonalat terveznek az internet segítségével, emellett megtanulják azt is, hogyan járjanak el internetes zaklatás esetén. Kilencedikben a diákok többek között körlevelet írnak a felvételi vizsga eredményéről, tanulmányt készítenek Budapestről, videót állítanak össze a gesztenyefa virágzásáról, optikai csalódásokat ábrázolnak, elkészítik a BKK logóját, programot írnak a magasabb fokú egyenletek megoldásához, weblapot készítenek egy kutyafajta bemutatásához, elemzik saját osztályuk statisztikai adatait és diagramon ábrázolják a Föld népességének változását – mutatta be a tankönyvben szereplő gyakorlatokat a szakember.
Az elmélet háttérbe szorul
Nagyon fontos változtatás lesz a korábbiakhoz képest, hogy a tankönyvekben az elméleti háttér kicsit visszaszorul, legalábbis csak az adott feladathoz kapcsolódóan, és csupán a szükséges mértékben jelenik meg.
A tanítási órákon a gyerekek hétköznapi környezetükből származó vagy iskolai problémákhoz kapcsolódó feladatokkal dolgoznak, a füzet és a toll használata – hagyományos értelemben – fölösleges
– hangsúlyozta Farkas Csaba, kiemelve: nem eszközt, hanem gondolkodásmódot kell tanítani.
Már elérhetők a tankönyvek
A kész tankönyvek a Tankonyvkatalogus.hu oldalon elérhetők digitálisan is, így a tanárok már a nyár folyamán megismerkedhetnek vele. A weboldalról hamarosan letölthetők lesznek a mintapéldák és a kitűzött feladatok megoldásához szükséges forrásállományok is, ami a tankönyvek közvetlen tanórai használatát segíti.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Kovács Tamás (illusztráció)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS