Indokolja meg, hogy miért veszítette el a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében a nyomravezetői díj feléért indított korábbi pereit – egyebek mellett ilyesmiket tartalmaz az a felszólítás, amelyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) küldött annak a férfinak, aki egykor megtalálta a vérengzéshez használt fegyverek egy részét, így vitathatatlan kulcsszerepe van a mészárlás vizsgálatában. Szebenyi István nemrég kezdeményezett perújítást a PKKB-n, miután keresetét korábban rendre elutasították a bíróságok. Elgondolkodtató, hogy a díj egy részének kifizetését ugyanazon kiírás alapján tagadják meg az illetékesek, amely huszonötmilliós vagyont és büntetlenséget biztosított a móri ügy vizsgálatát vakvágányra terelő hamis tanúnak. Szebenyi szerint korábbi perei sem voltak szükségszerűen kudarcra ítélve; a bíróságoknak ehhez mindössze a hasztalan nyelvészkedés helyett az ok-okozati összefüggéseket kellett volna vizsgálniuk.
Hiánypótlásra szólította fel a PKKB Szebenyi Istvánt, aki egykor megtalálta az egyik Tatabánya melletti erdőben azokat a fegyveralkatrészeket és egyéb eszközöket, amelyek révén a nyomozóhatóságok azonosíthatták a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás valódi elkövetőit. Az amatőr hadtörténész nemrég kezdeményezett perújítást, miután a bíróságok korábban többször is alaptalannak ítélték meg igényét a mészárlás ügyében kitűzött nyomravezetői díj egy részére.
Ismert, a móri ügy vakvágányra került vizsgálata akkor vett lendületet, amikor a Vértesben gyakran fémkeresőző Szebenyi István értesítette felfedezéséről a rendőrséget. A történtek idején már a jogerős, életfogytig tartó szabadságvesztését töltötte Kaiser Ede, akit tévesen marasztaltak el az ügyben, és aki Szebenyinek köszönheti, hogy nem kell élete végéig börtönben élnie a móri gyilkos stigmájával.
Kaisert elsősorban korábbi bűntársa, a vele számos fegyveres rablásban együttműködő Kiglics Attila terhelő vallomása alapján ítélték el, a tanú pedig nemcsak a börtönt úszta meg, hanem felvehette a nyomravezetőnek járó huszonötmillió forintot is. Az összeget azóta sem kérték vissza tőle az illetékesek, sőt, a hatóságok hivatalos álláspontja jelenleg is az, hogy helyes volt a kifizetés, mert Kaiser Ede és Hajdú László letartóztatása további súlyos bűncselekmények elkövetésének lehetőségét hiúsította meg. Ez valószínűleg igaz, csakhogy a nyomravezetői díj kiírása kizárólag a móri gyilkosok elfogásához szükséges információkra vonatkozott, és egyértelműen kiderült, hogy Kiglics ilyet nem szolgáltatott, sőt, szándékosan hazudva vitte félre a nyomozást.
Kaiser Ede (b2) és Hajdú László (j2) Szebenyi Istvánnak köszönhetik, hogy már nem kell viselniük a móri gyilkosok bélyegét. Fotó: nol.hu
Szebenyi felfedezése nélkül a megoldóember sem jelentkezett volna
A Szebenyi István által felfedezett tárgyak vizsgálata után jelentette be a rendőrség, hogy a móri vérengzés és egy veszprémi postás meggyilkolása, valamint több másik kézbesítő megtámadása között összefüggés van. A hírek, felhívások hatására jelentkezett a nyomozóknál egy védetté tett tanú, aki olyan információkat szolgáltatott, amelyek alapján a rendőrség azonosítani tudta a Móron hét embert, illetve a Veszprémben a postást meggyilkoló Nagy Lászlót. A később öngyilkosságot elkövető Nagyon keresztül jutott el a rendőrség társához, Weiszdorn Róberthez, aki a jogerős ítélet szerint egy emberrel, a móri bankfiók biztonsági őrével végzett.
A védett tanú vallomásában egyértelművé tette: csak azután jött rá, hogy releváns információ birtokában van, miután a hírekből tudomására jutott Szebenyi István felfedezése. A nyugdíjakat kézbesítő postás megölésének ügyében a Magyar Posta, és az áldozat egykori lakóhelye, Herend önkormányzata is nyomravezetői díjat tűzött ki, amely összegek felére Szebenyi ugyancsak igényt jelentett be. Ezek jogosságát a nyomozóhatóságok és a kiíróik ugyancsak vitatták, a bíróságok a megindított perekben azonban gond nélkül megítélték neki; a móri ügyben azonban az illetékesek jelenleg is minden szinten szorosan összezárnak, és elzárkóznak a díj újabb kifizetésétől.
Nagy Lászlóra (j) emlékezett a védett tanú, így jutottak el a nyomozók társához, Weiszdorn Róberthez. Fotó: Cívishír
Meghallgatni egy perben a koronatanút? Ugyan már!
Szebenyi István a számos, számára sikertelen jogi procedúra után jutott el odáig, hogy perújítást kezdeményezzen a PKKB-n. Az amatőr hadtörténész a bíróság hiánypótlásra felszólító levelére adott válaszában összegezte azokat a körülményeket, amelyek szerint őt is megilleti a nyomravezetői díj fele. Érvelésének alapja az, hogy a védett tanú sosem jelentkezett volna, ha ő nem fedezi fel az erdőben elásott eszközöket, és a történtek nem kerültek volna be a híradásokba.
Érdekesség, hogy az eddig a díj ügyét tárgyaló bíróságok közül a számos indítvány ellenére egyik sem tartotta szükségesnek a védett tanú meghallgatását, holott már rég rendelkezésre állnak azok a technikai lehetőségek, amelyek révén a tanú inkognitója sértetlen maradna.
Szebenyi érvelésében természetesen benne van az is, hogy aránytalannak tartja a saját, évek óta tartó, eddig sikert nem hozó procedúráját és a Kiglics Attilának alaptalanul kifizetett huszonötmillió forintot. Bár a Szebenyi István keresetét korábban már elutasító PKKB még csak a perújítás előkészítésénél tart, az a hozzáállás azért sokat sejtető, hogy a bíróság arra szólította fel férfit, hogy indokolja meg, szerinte miért nem nyerte meg a korábban az ügyben indított pereit.
A leendő felperes szerint a kudarc korábban sem volt szükségszerű; az eddig tárgyaló bíróságoknak a nyomravezetői díj szövegét magyarázó nyelvészkedés helyett mindössze az ok-okozati összefüggéseket kellett volna megvizsgálniuk. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy Kiglicsnek ugyanazon kiírás alapján fizettek ki egy vagyonnyi pénzt, amely alapján Szebenyi Istvánnak eddig egy forintot sem.
Vezető kép: Borsonline
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-05-12 at 17:19
Ez nem rossz! “a bíróság arra szólította fel férfit, indokolja meg, szerinte miért nem nyerte meg a korábban az ügyben indított pereit.” Hasonló alapon büntetőper keretében fel lehetne-e szólítani ezt a bírót arra, hogy tanúkkal igazolja, miszerint 1998 év folyamán egyetlenegy liliomtiprást sem követett el.
Hawkeye
2019-05-12 at 11:09
Magyar bíróságon esélye sincs az igazságnak.
Ebből kellene kiindulni…
Nahát
2019-05-12 at 09:46
A nyomravezetői díjat simán kifizették egy hamistanúnak, a nyomravezetőt pedig üldözik a bírók. Valószínűleg már régen szétosztották egymás közt a nyomravezetői díjat.
Benedek Károly
2019-05-12 at 10:37
Vagy csak a mundér becsületét védenék.
Ami ugye, immár jó 10 éve egészen biztos, hogy sorozatosan sérült.
Namond
2019-05-11 at 23:32
Ha a bíró a kifizetés megtagadásának bírósági indoklására kíváncsi, azt nem kérheti a felperestől, mivel az/azok hivatalában vagy társ hivatalban rendelkezésre állnak az akták.
Benedek Károly
2019-05-12 at 09:30
De ha pl., mondjuk, ha akarata ellenére ki akar csikarni belőle egy rágalmazást, akkor felteszi.
A felperesnek azt kell bizonyítania, hogy egyedül, kizárólag az ő lelete vezette el a nyomozó hatóságokat az igazi tetteshez.
Ergo: a kitűzött jutalom neki jár.
Nem pedig azt, hogy miért hozott törvény ellenes döntést a bíróság.
Az már egy másik per tárgya lehetne, ha már működne a közigazgatási bíróság intézménye.
Tehát ez nagyon ravaszul feltett, rosszhiszemű kérdésnek tűnik.
Nonvideor
2019-05-12 at 10:38
Jaja!
Így lehet vádlóból simán vádlottat csinálni, az eredeti ügyet meg ennek alapján is ejteni.
Ögyes.
😀
Namond
2019-05-12 at 14:38
Benedek Károly,
Egyetértek.
Írja:
“miért hozott törvény ellenes döntést a bíróság.
Az már egy másik per tárgya lehetne, ha már működne a közigazgatási bíróság intézménye”
Én is gondoltam, de büntető perre, ami persze sikertelen lenne, kivéve talán agilis, karrierista, fiatal bíró esetében.
Benedek Károly
2019-05-11 at 23:06
“azért sokat sejtető, hogy a bíróság arra szólította fel férfit, indokolja meg, szerinte miért nem nyerte meg a korábban az ügyben indított pereit.”
Ez durva provokáció. Indokolja meg a bíró, hogy miért nem ítélte meg
neki azt, ami jár.
Benedek Károly
2019-05-11 at 23:04
Messzemenően igaza van!
Tartson ki!
Szurkolok neki.
Hozzászóló
2019-05-11 at 20:13
A miértre válasz lehet, hogy egyes korábbi nem hivatalos hírek szerint MSZP pénzkifizető helye volt a móri “Első” bank. Aztán a dolgozók elkezdtek erről csacsogni és így varrták el a szálakat az ismert módon bankrablásnak álcázva.
kerekferke
2019-05-11 at 23:12
Ez ott sántít, hogy lám, a “csacsogást” most sem tudták “elvarrni”.
Mikor zavarta őket, ha akár “csacsogtak” is róluk ezt-azt?
Szabadlábra helyezik, kimentik, felmentik, megszüntetik az eljárást ellenük stb.
Élik világukat.
Most már ott tartanak, hogy Vizoviczky is vértszemet kapott, és már fel akarja
mentetni magát a büntetés alól.
Nimród king
2019-05-11 at 19:26
Nagy László elmondta vallomásában azok a szerbek között akik a móri rablást végrehajtották volt egy háborús sérült veterán aki bicegett az egyik lábára..ugyanezt írja le a könyvében Kovács Lajos tábornok hogy az egyik tanú látott kilépni két férfit és az egyik bicegett.És azt is leírja hogy megkereste titkosszolgálati vonalon egy szerb tábornok, járt is kint nála a határ túloldalán és felajánlotta hogy hozzon neki egyet mintának a Móron kilőtt töltények közül és ő megmondja hogy ki dolgozott Mórra a saját emberei közül.Nagy végig ahhoz ragaszkodott hogy szerb zsoldosok hajtották végre a támadást ..pénzért mentek és még valamiért…mit csináltak majd 20 percig? holot a bankrablás egyszereggye a fogd a pénzt és fuss !!mért lőtték szét computereket?mért öltek meg nyolc embert hidegvérrel?mennek ki a városból lábhoz tett füstölgő fegyverekkel” megállítja őket egy járőr gyorshajtásért,kedélyesen elbeszélgetnek ,átveszik a büntetőszelvényt és tovább álnak..stb,stb és mindezt 8 ember szisztematikus legyilkolása után és egy szobafestő és egy bolti eladó akiknek nulla háborús tapasztalata volt.
Nimród king
2019-05-11 at 19:24
Nagy László elmondta vallomásában azok a szerbek között akik a móri rablást végrehajtották volt egy háborús sérült veterán aki bicegett az egyik lábára..ugyanezt írja le a könyvében Kovács Lajos tábornok hogy az egyik tanú látott kilépni két férfit és az egyik bicegett.És azt is leírja hogy megkereste titkosszolgálati vonalon egy szerb tábornok, járt is kint nála a határ túloldalán és felajánlotta hogy hozzon neki egyet mintának a Móron kilőtt töltények közül és ő megmondja hogy ki dolgozott Mórra a saját emberei közül.Nagy végig ahhoz ragaszkodott hogy szerb zsoldosok hajtották végre a támadást ..pénzért mentek és még valamiért…mit csináltak majd 20 percig? holot a bankrablás egyszereggye a fogd a pénzt és fuss !!mért lőtték szét computereket?mért öltek meg nyolc embert hidegvérrel?mennek ki a városból lábhoz tett füstölgő fegyverekkel” megállítja őket egy járőr gyorshajtásért,kedélyesen elbeszélgetnek ,átveszik a büntetőszelvényt és továbbálnak..stb,stb és mindezt 8 ember szisztematikus legyilkolása után és egy szobafestő és egy bolti eladó akiknek nulla háborús tapasztalata volt.