móri bankrablás
Nem tud nem hibázni a rendőrség, ha a móri vérengzés megoldóemberéről van szó
Még csak nem is volt rosszkor, rossz helyen a móri vérengzés megoldóembere, mégis olyan súlyos bűncselekménnyel gyanúsította meg a rendőrség, amelyért súlyos börtönéveket osztanak ki a bíróságok. Különösen kellemetlen lehet ülni olyasmiért, amit el sem követett az ember, márpedig Szebenyi István következetesen tagadja, hogy köze lenne ahhoz az esethez, amelyben egy közlekedési vita után csúnyán megvertek egy embert májusban Sződligeten. A történet jól megmutatja, hogy milyen az, amikor a nyomozó a gombhoz keresi a kabátot, és szinte azonnal cáfolható bizonyítékok alapján gyanúsít meg egy embert, miután a nyilvánvaló tettest futni hagyja. A rendőrség eddigi legfőbb bizonyítéka egy – a jelek szerint – teljesen szabálytalanul elvégzett fényképes felismertetés, valamint a sértett zavaros beszámolói. Sorsszerűnek tűnik, hogy ugyanilyen módon befolyásolták a móri ügy tanúit is, akik aztán felismerték azt a Kaiser Edét, aki épp Szebenyinek köszönheti, hogy nem kell élete végéig a börtönben lennie.
Rég lejárt követeléssel semmizték volna ki a móri ügy megoldóemberét
Megpróbáltuk, nem jött be, bocsika – így is összegezhetnénk azt a történetet, amelyben csaknem húszmillió forintot akart egy, már lejárt követeléssel behajtani a móri vérengzés megoldóemberén egy faktorcég. Ebben segítségére volt a bírósági végrehajtó, akinek – saját véleménye szerint – nincs mérlegelési kötelezettsége, így azt sem kötelessége kideríteni, hogy egy-egy hasonló követelés érvényes-e még, vagy már lejárt. Szebenyi István végrehajtási kifogással élt, így kiderült, hogy esetében már rég lejárt tartozást akartak rajta behajtani, amit a követeléskezelő a felhívás után elismert, és elállt a behajtástól, csakhogy Szebenyit a procedúra kezdetén teljesen lenullázták anyagilag. Az eset jól megmutatja azokat a jogszabályi hiányosságokat, amelyeket a faktorcégek és a bírósági végrehajtók rendszerszintűen ki is használnak.
Győzött az igazságtalanság – Strasbourg szerint sem jár a nyomravezetői díj a móri mészárlás megoldóemberének
Elfogadhatatlannak minősítette, és nem foglalkozott érdemben az Európai Emberi Jogok Bírósága azzal a kérelemmel, amelynek beterjesztője szerint ő is jogosult a tizenkilenc évvel ezelőtti, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás vizsgálatában kitűzött nyomravezetői díj egy részére – tudta meg a PestiSrácok.hu. Szebenyi István több mint tizenöt esztendeje kezdődött kálváriájának ezzel vége, mint portálunknak elmondta, feladta a küzdelmet, elengedte az ügyet, nem küzd tovább az igazáért. A móri mészárlás története ezzel végleg a magyar igazságszolgáltatás állatorvosi lovává vált a nyomozáskor, a vádemeléskor, majd az ítélkezéskor egymásra halmozott hibákkal, ártatlan emberek meghurcolásával, és a részben kisemmizett megoldóemberrel.
Mégsem Magyarországon ér véget a móri mészárlás nyomravezetői díjának ügye
Elutasította az Alkotmánybíróság Szebenyi István indítványát, így a férfi még mindig nem részesült abból a nyomravezetői díjból, amelyet a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében írt ki a rendőrség. A jelentős összeget egyébként már kifizették a hatóságok egy olyan hamis tanúnak, aki vakvágányra vitte a hazai kriminalisztika történetében egyedülálló bűncselekmény vizsgálatát. Az amatőr hadtörténész lehetősége a magyarországi jogorvoslatra ezzel véget ért, de nem adja fel, ügyével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul kérelmével. Azt reméli, hogy a testület közbenjárásával őt is megilleti majd a tisztességes eljáráshoz való jog.
A frissen szabadult Kaiser a PS-nek: "Sokkoló ennyi idő múltán szabadon távozni" (Videó!)
Csaknem tizennyolc évvel az elfogása után hétfőn délelőtt szabadult a budapesti, Kozma utcai börtönből a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás miatt korábban tévesen tényleges életfogytiglanra ítélt Kaiser Ede. A negyvenöt esztendős férfi csaknem tizennyolc évet ült, amivel a hazai kriminalisztika történetében egyedülálló vérengzés ügyében ugyan felmentették, más bűncselekményei miatt azonban így is hosszú idejű szabadságvesztéssel sújtották. Kaiser egyedül a PestiSrácok.hu stábjának nyilatkozott röviden, miután elhagyta a fegyintézetet, mint mondta:" sokkoló ennyi idő múltán szabadon távozni", ami szerinte "kicsivel több volt, mint amennyi jólesett".
Nem Magyarországon mondják ki a végső szót a móri mészárlás nyomravezetőjének ügyében
Nem hozott meglepetést a 2002-es, nyolc halálos áldozatot követelő móri vérengzés ügyében egykor kiírt nyomravezetői díj ügye, mivel az abban döntő Fővárosi Törvényszék a korábban eljáró bíróságokhoz hasonlóan lesöpörte azt, és megállapította, hogy a mészárlás valódi elkövetőinek felderítésében kulcsszerepet játszó Szebenyi Istvánnak nem jár pénz. A törvényszék novemberben még zárt tárgyalást írt ki a polgári perben, amiből arra is lehetett következtetni, hogy végre meghallgatják azt a különösen védett tanút, aki már korábban egyértelművé tette: Szebenyi felfedezése, és annak a nyilvánosságra kerülése nélkül benne sem állt volna össze a kép, amely végül a tényleges tettesek azonosításához, majd elfogásához vezetett. Szebenyi István újabb keresetét is erre a körülményre alapozta, de a zárt ülésen a bírói tanács jogászkodása megfosztotta attól, hogy érveit végre hivatalosan is felsorakoztathassa. Mivel a Fővárosi Törvényszék döntése jogerős, Magyarországon megszűnt a jogorvoslat lehetősége Szebenyi számára, aki így az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Így immár bizonyos, hogy a modern kori Magyarország legvéresebb rablótámadásának ügyében Strasbourgban fogják kimondani a végső szót arról, hogy kit illet meg a nyomravezetői díj, és ugyan nincs a móri rémtörténethez hasonló sztori a nemzetközi joggyakorlatban, az elmondható, hogy Strasbourgban többnyire nem a magyar bíróságok javára szoktak ítélkezni. Meg lehetett volna ezt oldani elegánsabban is a hazai hatóságok, döntéshozók részéről.
Móri mészárlás – Védett tanú vallomása dönthet a nyomravezetői díj vitatott kérdésében
Zárt tárgyalást írt ki a Fővárosi Törvényszék abban a perben, amelyet a 2002-ben elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás vizsgálatának egyik kulcsfigurája, a vérengzéskor használt fegyverek egy részét, és egyéb eszközöket megtaláló Szebenyi István indított az ügyben kiírt nyomravezetői díjért – tudta meg a PestiSrácok.hu. Bár Szebenyi az eljárás felperese, mégsem vehet részt az egy hónap múlva esedékes tárgyaláson, aminek egyebek mellett oka lehet az is, hogy a bíróság meghallgathatja azt a védett tanút, aki végül elvezette a nyomozóhatóságokat a valódi tettesekhez.
Ismét fellebbezett a móri nyomravezetői díjért az ügy megoldóembere
Fellebbezést nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) múlt héten kihirdetett ítélete ellen Szebenyi István, aki a a tizenhét éve elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében nyújtott be keresetet az Országos Rendőr-főkapitányság ellen, mert véleménye szerint neki is jár a vizsgálatban egykor kiírt nyomravezető díj egy része – tudta meg a PestiSrácok.hu. Szebenyi volt az, aki több, mint négy évvel a vérengzés után a Tatabánya környéki erdőkben fémkeresőzött, és ott megtalálta a Móron, illetve a veszprémi postásgyilkosságnál használt fegyverek, illetve egyéb eszközök egy részét. Szebenyi István felfedezésének híre ment, majd hamarosan jelentkezett a rendőrségen egy védetté minősített tanú, akinek információi végül elvezették a nyomozókat a valódi elkövetőkhöz.
A kikosarazott megoldóember – Szebenyi István, Kovács Lajos és Jánó Christopher beszélgetett a móri vérengzés hátteréről a Polbeatben (PS-videó!)
A nyolc halálos áldozatot követelő, tizenhét éve elkövetett móri bankrablás volt a legutóbbi, keddi Polbeat fő témája, amelynek apropója az volt, hogy a napokban jelent meg Szebenyi István „Corpus delicti, avagy én voltam a móri ügy kulcsa?” - című könyve. A szerző az a fémkeresőzéssel foglalkozó amatőr hadtörténész, aki több, mint négy évvel a vérengzés után megtalálta az egyik Tatabánya melletti erdőben azokat a fegyveralkatrészeket és egyéb eszközöket, amelyek elvezettek a gyilkosságok valódi elkövetőihez. Szebenyi István immár több, mint egy évtizede küzd igazáért, mert úgy gondolja, neki is jár az ügyben kiírt, huszonötmillió forintos nyomravezetői díj egy része, mivel álláspontja szerint a segítsége nélkül a hatóságok nem tudták volna kideríteni az igazságot. A keddi Polbeatben a könyv szerzője mellett a PestiSrácok.hu vendége volt Kovács Lajos rendőr ezredes, az úgynevezett döglött ügyek osztályának egykori vezetője, a Móron történtek miatt indított vizsgálat főnyomozója, és Jánó Christopher ügyvéd, a hivatalos álláspont szerint Móron legalább hét, két másik bűncselekményben pedig további két embert meggyilkoló Nagy László volt védője. Az est házigazdája Csibra Tibor, portálunk munkatársa volt.Ajánljuk még