Ismét fellebbezett a móri nyomravezetői díjért az ügy megoldóembere
Fellebbezést nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) múlt héten kihirdetett ítélete ellen Szebenyi István, aki a a tizenhét éve elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében nyújtott be keresetet az Országos Rendőr-főkapitányság ellen, mert véleménye szerint neki is jár a vizsgálatban egykor kiírt nyomravezető díj egy része – tudta meg a PestiSrácok.hu. Szebenyi volt az, aki több, mint négy évvel a vérengzés után a Tatabánya környéki erdőkben fémkeresőzött, és ott megtalálta a Móron, illetve a veszprémi postásgyilkosságnál használt fegyverek, illetve egyéb eszközök egy részét. Szebenyi István felfedezésének híre ment, majd hamarosan jelentkezett a rendőrségen egy védetté minősített tanú, akinek információi végül elvezették a nyomozókat a valódi elkövetőkhöz.
Szebenyi István a móri nyomravezetői díjért benyújtott keresetét a múlt héten utasította el a PKKB. A bíróságnak kevés mérlegelési lehetősége volt, mert a felperes túllépett néhány törvényi határidőt, amelyeket kötelező betartani. Szebenyi a napokban benyújtott fellebbezését arra alapozta, hogy abban az eljárásban, amelyben az ügyben a hamisan tanúskodó, a móri vizsgálatot félrevezető Kiglics Attilának kifizetett huszonötmillió forint egy részéért jelentette be igényét, nem hallgatták meg a védett tanút, akinek vallomása jelentősen befolyásolhatná a kereset elbírálását.
A tanú a nyomozóknak egyértelműsítette: Szebenyi felfedezésének hírére állt benne össze a kép, hogy egyszer korábban kifuvarozott egy általa nem ismert férfit a felperes által megtalált csomagok helyszínének közelébe, emlékezett az utas kocsija rendszámának egy részére, telefonjában pedig még megvolt a titokzatos ember mobilszáma is. A rendőrök ezek alapján tudták azonosítani Nagy Lászlót, aki a vizsgálat adatai szerint a móri bankfiókban legalább hét embert gyilkolt meg, rajtuk kívül végzett a veszprémi postással és egy további emberrel is. A postásgyilkosság ügyében a Magyar Posta, és az áldozat lakhelye, Herend önkormányzata is nyomravezetői díjat írt ki, amelynek egy részéért Szebenyi István ugyancsak pert indított. A védett tanú vallomásának említett részét korábban hangsúlyosan figyelembe vették a perben eljáró bíróságok, és egyebek mellett azokra hivatkozva ítélték meg Szebenyinek a díj egy részét.
A felperes álláspontja a fentiek miatt az, hogy a védett tanút a Kiglics Attilának kifizetett pénz ügyében is meg kellene hallgatni, hiszen ő már korábban is megerősítette Szebenyi István döntő szerepét az ügyben. Szebenyi erre a múlt héten elutasított keresetében is hivatkozott, a PKKB azonban a határidők túllépése miatt nem foglalkozhatott érdemben a kérelem indokaival, egyebek mellett azzal sem, hogy a postásgyilkosság nyomravezetői díjának perében épp ezen körülmények miatt bírálták el kedvezően az igényét.
Szebenyi István felfedezése nélkül a magyar igazságszolgáltatás sosem köszörülte volna ki azt a csorbát, amelynek következményeként a móri ügyben tévesen ítéltek el két embert: Kaiser Ede életében nem szabadulhatott volna a börtönből, és Hajdú Lászlóval együtt végleg viselniük kéne a móri mészárosok bélyegét.
Szebenyi István könyve, a Corpus delicti, avagy én voltam a móri ügy kulcsa? című kötet a napokban jelent meg, bemutatóját pedig a PestiSrácok.hu szervezte meg; ez volt a legutóbbi Polbeat témája, amelyen a szerzőn kívül vendégünk volt Kovács Lajos ezredes, a móri ügy volt főnyomozója, és a néhai Nagy Lászlót egykor védő Jánó Christopher is.
Fotó: Blikk
