Ismét elutasította Szebenyi István igényét a bíróság – Nem jár nyomravezetői díj a móri vérengzés megoldóemberének
Elutasította pénteken a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) annak a felperesnek a perújítási keresetét, aki – a saját álláspontja szerint – nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a nyomozóhatóságok azonosíthassák és elfoghassák a tizenhét évvel ezelőtti, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás valódi elkövetőit. Szebenyi István volt az, aki a történtek után több, mint négy esztendővel megtalálta egy Tatabánya melletti erdőben a vérengzéshez használt fegyverek egy részét; ezért tart igényt arra a nyomravezetői díjra, amelyet a rendőrség írt ki, és amelyet egy immár bizonyítottan hamis tanúnak fizettek ki. Érdekesség, hogy a fentiek értelmében a bíróság is osztja a rendőrség álláspontját, amely szerint ugyanazon törvényt és ugyanazon kiírást lehet úgy értelmezni, hogy a vizsgálatot szándékosan félrevezető Kiglics Attilának egy vagyon jár a tevékenységéért, a történtek felderítésében kulcsszerepet játszó Szebenyi Istvánnak pedig egy fillér sem.
A Szebenyi István kezdeményezte perújítás alperese – a korábbi keresetekhez hasonlóan – ezúttal is a huszonötmillió forintos nyomravezetői díjat egykor kiíró Országos Rendőr-főkapitányság volt. A hatóság ellenkérelmének fő indoka az volt, hogy a felperes a törvényben előírt hat hónapon túl terjesztette be igényét; ezt az álláspontot osztotta pénteki döntésekor a PKKB is. Figyelemre méltó, hogy ugyanez a bíróság korábban már olyan esetben is hasonló végzést hozott, amikor az iratokat idejében felterjesztették az ügyben. Szebenyi Istvánnak lehetősége van még a fellebbezésre: a felperes a PestiSrácok.hu-nak a pénteki tárgyalás után azt mondta, hogy még gondolkodik azon, mit tegyen. Szebenyi perújítási kérelmének része volt az az indítvány is, hogy hallgassa meg a bíróság azt a védett tanút, aki csak azért jelentkezett egykor a rendőrségen, mert hírét vette, hogy fémkeresőzők megtalálták az erdőben a vérengzéskor használt eszközök egy részét. A később védetté tett tanú segített azonosítani az adatok szerint a Móron hét embert meggyilkoló Nagy Lászlót, majd rajta keresztül társát, Weiszdorn Róbertet. Vallomásában a tanú maga is kijelentette, hogy csak akkor állt benne össze a kép, amikor Szebenyi István felfedezésének híre eljutott hozzá, különben sosem jelentkezett volna a nyomozóknál.
A hatóságok szerint a hamis tanúnak jár egy vagyon, a megoldóembernek pedig semmi sem
Amikor Szebenyi István megtalálta az erdőben a bűnjeleket, akkor már jogerős életfogytiglanját töltötte az ügyben tévesen elítélt Kaiser Ede, és ugyancsak ült már vélt tettestársa, Hajdú László, akinek szerepét még addigra sem sikerült megállapítani. Kaisert elsősorban korábbi bűntársa, a vele számos fegyveres rablásban együttműködő Kiglics Attila terhelő vallomása alapján ítélték el, a tanú pedig nemcsak a börtönt úszta meg, hanem felvehette a nyomravezetőnek járó huszonötmillió forintot is. Az összeget azóta sem kérték vissza tőle az illetékesek, sőt, a hatóságok hivatalos álláspontja jelenleg is az, hogy helyes volt a kifizetés, mert Kaiser Ede és Hajdú László letartóztatása további súlyos bűncselekmények elkövetésének lehetőségét hiúsította meg. Ez valószínűleg igaz, csakhogy a nyomravezetői díj kiírása kizárólag a móri gyilkosok elfogásához szükséges információkra vonatkozott, és egyértelműen kiderült, hogy Kiglics ilyet nem szolgáltatott, sőt, szándékosan hazudva vitte félre a nyomozást. Valódi információkat valószínűleg – a laikusok bizonyára így gondolják – Szebenyi István szolgáltatott, aki akaratlanul is bevonta az ügybe a védett tanút; a hazai kriminalisztika legvéresebb rablótámadása kettejük szerepe nélkül sosem oldódott volna meg.
A Pesti Srácokkal mutatja be új könyvét Szebenyi István
A napokban jelent meg Szebenyi István „Corpus delicti, avagy én voltam a móri ügy kulcsa?” című könyve, amelyben a móri ügy őt érintő fordulatai, tapasztalatai mellett bemutatja a fémkeresőzéssel foglalkozó emberek világát. A szerző egy ilyen társaság tagja; az amatőr hadtörténészek főképp a második világháborúban, a Vértesben megvívott hatalmas csaták tárgyi emlékeit kutatják, katonasírokat gondoznak, elesett katonákat azonosítanak. Egy ilyen fémkeresőzés hozta el Tatabánya mellett azt a felfedezést, amely aztán valódi megoldást hozott a móri vérengzés és a veszprémi postásgyilkosság vizsgálatában. A kötet bemutatója jövő kedden lesz az R56 Sörözőben Budapesten, a Bem rakpart 53-as szám alatt; az eseményt este hét órától olvasóink élőben követhetik figyelemmel a PestiSrácok.hu-n.
Fotó: borsonline.hu
