Móri mészárlás – Védett tanú vallomása dönthet a nyomravezetői díj vitatott kérdésében
Zárt tárgyalást írt ki a Fővárosi Törvényszék abban a perben, amelyet a 2002-ben elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás vizsgálatának egyik kulcsfigurája, a vérengzéskor használt fegyverek egy részét, és egyéb eszközöket megtaláló Szebenyi István indított az ügyben kiírt nyomravezetői díjért – tudta meg a PestiSrácok.hu. Bár Szebenyi az eljárás felperese, mégsem vehet részt az egy hónap múlva esedékes tárgyaláson, aminek egyebek mellett oka lehet az is, hogy a bíróság meghallgathatja azt a védett tanút, aki végül elvezette a nyomozóhatóságokat a valódi tettesekhez.
Szebenyi István legutóbbi perújítási keresetét júliusban utasította el a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) arra hivatkozva, hogy a felperes a törvényi határidőn túl terjesztette be igényét, majd Szebenyi fellebbezett a döntés ellen, így került az ügy a Fővárosi Törvényszékre. Az amatőr hadtörténész a PKKB-n is azt az érvelését hangoztatta – immár sokadszor –, amelynek értelmében ő, mint az említett fegyverek, egyéb eszközök megtalálójaként lényegesen hozzájárult a valódi elkövetők felkutatásához. Szebenyi István egyik panasza az, hogy ő a kiírt nyomravezetői díjakból csak egy kisebb részt kapott meg, miközben a nyomozóhatóságokat vélhetőleg szándékosan félrevezető Kiglics Attilának bármilyen aggály nélkül fizették ki az Országos Rendőr-főkapitányság által egykor kiírt huszonötmillió forintot, és az illetékesek még manapság is helyesnek tartják döntésüket. Kiglics Attila egykor egy rablóbanda tagjaként fegyveres támadásokban vett részt Kaiser Edével és Hajdú Lászlóval, ő dobta fel korábbi társait, akiket aztán tévesen ítéltek el a móri ügyben.
Perdöntő lehet a védett tanú vallomása
A Szebenyi István által megtalált eszközök vizsgálata után jelentette be a rendőrség, hogy a móri vérengzés és a postásokat ért sorozatos támadások között összefüggés van: a bankfiókban használt pisztollyal lőttek agyon Veszprémben egy nyugdíjakat kézbesítő postást is. Amikor a sajtóban a hír elkezdett terjedni, egy idő után jelentkezett a rendőrségen egy tanú, aki egykor – nem ismerősként – kifuvarozta a Tatabánya melletti erdők egyikébe Nagy Lászlót, aki a megtalált csomagokat elásta. A tanúnak még megvolt a telefonjában Nagy száma, amely még mindig használatban volt; ennek lehallgatásával, illetve az így beszerzett cellainformációk alapján jutottak el a nyomozók a móri támadásban vele együtt részt vett Weiszdorn Róberthez is. Nagy László az elfogása után hamarosan öngyilkos lett a zárkájában. A jogerős ítélet szerint Nagy hét, Weiszdorn pedig egy emberrel végzett a bankfiókban; az életben maradt tettes életfogytig tartó szabadságvesztését tölti. A bíróságok megállapítása szerint Nagy László gyilkolta meg a veszprémi postást, egy másikat pedig hasonló körülmények között támadott meg Győrben, de akkor meghibásodott a fegyvere, ezért elmenekült a helyszínről. A védett tanú ugyancsak nyomravezetői díjat kapott, és vallomásaiban egyértelműsítette: csak azután állt benne össze az a kép, hogy ő szállíthatta az erdőbe az egyik móri mészárost, miután tudomására jutott Szebenyi István felfedezése. Szebenyi a díjért indított több perében indítványozta már a tanú meghallgatását, az illetékesek azonban ezt eddig nem tartották indokoltnak. A polgári peres eljárásnak ugyanakkor nincs más olyan részlete, amely indokolná zárt ülés megtartását, mint a jelenleg is különösen védett személy meghallgatása, aki – amennyiben megerősíti az említett nyilatkozatát – Szebenyi javára billentheti a Fővárosi Törvényszék decemberi döntését.
Egy újabb elutasítás esetén jöhet az Emberi Jogok Európai Bírósága
A veszprémi postás meggyilkolása miatt egykor nemcsak a rendőrség, hanem az áldozat lakóhelye, Herend önkormányzata is nyomravezetői díjat írt ki; abban az ügyben a Fővárosi Törvényszék évekkel ezelőtt aggályok nélkül megítélte Szebenyinek a neki járó részt. A felperes a PestiSrácok.hu-nak elmondta: előtte is rejtély, hogy a Fővárosi Törvényszék miért rendelt el zárt tárgyalást. Mint mondta, örülne a védett tanú meghallgatásának, mivel az az ő álláspontját támasztaná alá. Szebenyi István hozzátette: amennyiben decemberben is elutasítja a nyomravezetői díj miatt benyújtott keresetét a bíróság, akkor ezzel számára nincs több jogorvoslati lehetőség Magyarországon, de nem adja fel, hanem panaszával az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, és azt kéri, hogy a testület járjon közben annak érdekében, hogy az ő ügyében is érvényesülhessen a mindenkit megillető, tisztességes eljáráshoz való jog.
Fotó: Blikk
