Pesti Srácok

Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak

Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak

A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.

A lap értesülései szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok feltárták, hogy az Action for Democracy kapcsolatba hozható a National Endowment for Democracyval (NED), amelyet nyílt források gyakran úgy említenek, mint „a CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön”. A titkosítás alól feloldott anyagból kiderül, hogy a NED-et egyébként még 1983-ban alapították az Egyesült Államokban; fő célja a demokratikus folyamatok támogatása volt a világ országaiban.

– írja az Origo.

PestiSracok facebook image

A szervezetről érdemes tudni, hogy éves előirányzatot kap az Egyesült Államok költségvetéséből. Az USA külügyminisztériumának az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) fejezetében szerepel, és civil szervezetként kongresszusi felügyelet alatt áll. 2019-ben a NED 135 millió dollárból gazdálkodott, amely összeg teljes egészében az Egyesült Államok kormányzati szerveitől származott.

A NED az 1990-es évek végén fejezte be aktív magyarországi tevékenységét, amikor biztossá vált Magyarország NATO-csatlakozása.

– idézi a lap a nyilvánosságra hozott beszámolót.

3 milliárd a baloldal kampányára

A Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadója, Korányi Dávid által irányított szervezet mintegy 3 milliárd forinttal segítette a baloldal választási kampányát.

A jelentés szerint ugyanis a Márki-Zay Péter által életre hívott Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) 1,8 milliárd, a DK-közeli Ezalényeg.hu kiadója, az Oraculum 2020 Kft. több mint 1 milliárd, a DatAdat-cégcsoport közel 150 millió, a Gemius Hungary Kft. pedig mintegy 3 millió forintot kapott az Action for Democracytól.

Az Origo szerint figyelemre méltó körülmény, hogy a fent említett összegekből az MMM 1,4 milliárdot, az Oraculum 2020 Kft. pedig 324 millió forintot továbbított a Bajnai Gordon volt kormányfő és a Ficsor Ádám egykori titokminiszter érdekeltségébe tartozó DatAdat-csoporthoz, vagyis a baloldali kampányt bonyolító vállalkozások szép summát zsebelhettek be. Mint köztudott, Bajnai és Ficsor is meglehetősen jó amerikai kapcsolatokkal rendelkeznek. Az általuk irányított cégekben szép számmal bukkantak fel amerikai szakértők.

A szoros tengerentúli kötődést támasztja alá egy, a Wikileaks által közzétett diplomáciai távirat is. A dokumentumból, amelyet a követség küldött Washingtonba – és amelyet a CIA-hoz, az amerikai védelmi minisztériumhoz és a külügyhöz is eljuttattak –, kiderül, hogy a Bajnai-kormány leendő tagjai közül az amerikaiak különös figyelmet szenteltek Ficsor Ádámnak.

Az akkor titkosszolgálati miniszternek jelölt Ficsorról azt írták, hogy jó kapcsolatot ápol a nagykövetséggel,és érdemesnek találták arra, hogy részt vegyen az amerikai külügyminisztérium külföldieknek szóló vezetői programjában (IVLP – International Visitors Leadership Program) is. Ficsor érdekes módon mindössze öt hónapig volt titkosszolgálati miniszter, majd azzal az indoklással mondott le posztjáról, hogy összeférhetetlennek tartja a miniszterséget azzal, hogy indulni kíván az MSZP jelöltjeként a 2010-es választásokon – idézi fel a lap.

Az Index korábbi írása szerint a váratlan lemondás valódi oka azonban az volt, hogy Ficsor – azután a pár hónap után, amelynek során belelátott a magyar szolgálatok működésébe és hozzáfért szenzitív anyagokhoz – elfogadta az amerikaiak meghívását, és kiutazott, hogy részt vegyen az IVLP-programban. A 2010-es választások után nem sokkal egyébként maga Bajnai Gordon is Amerikába ment, hogy ott vállaljon el egy vendégelőadói pozíciót a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen.

Bajnai, a „külföldről irányított katona”

Bizalmasa, „régi harcostársa”, Gansperger Gyula a következő mondatokkal írta körül a volt kormányfőt:

Az Origo emlékeztet: az Amerikából guruló dollárokról Márki-Zay Péter augusztus végén tett említést. Ezt követően számos ellentmondó nyilatkozat hangzott el az ügyben. A történtek miatt több feljelentés született, amelynek eredményeként a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is nyomozást rendelt el. Az eljárások jelenleg is zajlanak. Mivel a külföldről érkező pénzek miatt sérülhetett Magyarország szuverenitása, a nemzetbiztonsági szolgálatok is vizsgálódni kezdtek. A szerdán nyilvánosságra hozott – titkos minősítés alól feloldott – megállapítások már ennek a folyamatnak a részeredményei.

Forrás: Origo; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.