Ez a válság abban különbözik a 2008-2009-estől, hogy most nem egy pénzügyi krízishelyzettel állunk szemben, hanem egy háború okozta válsággal, miközben nem is annyira a háború kirobbanása miatt szálltak el az energiaárak, hanem a június óta belengetett uniós szankciók miatt. Apropó Brüsszel, a lengyel példa jól mutatja, hogy nehezen lehet bízni az Európai Bizottságban, hisz a lengyelek elvileg megegyeztek az uniós pénzekről és mégsem kaptak egy centet sem – nyilatkozta a Tranzit után a PS-nek Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes. A politikus szerint a Tranzit-viták azt bizonyítják, hogy a baloldal semmit nem tanult az április 3-ai katasztrofális vereségből. Dömötör Csabát megkérdeztük Márki-Zay Péter lelepleződött Soros-féle kampánypénzeiről is. Azt mondta: hogy ha külföldről érkezhettek többszáz milliós összegű pénzadományok, – amelyek nem éppen mikroadományok – akkor már sokkal jobban értjük, hogy a háború kérdésében, vagy mondjuk az energiaárak kérdésében miért az az álláspontjuk, ami.
Mi jut eszébe először, ha azt mondom Tranzit?
Egy 13 éve útjára indított rendezvénysorozat, amely a jobboldali közösség találkozási pontja és a magyarországi politikai viták egyik fő színtere.
A fő téma a háború és az energiaválság volt a Tranziton. Utoljára 2008-2009-ben nézett szembe az ország olyan krízishelyzettel, mint most. Mi most a legnagyobb kihívás a kormány számára?
A fő különbség a 2008-2009-es válsághoz képest, hogy ebben az esetben nem egy pénzügyi krízishelyzettel állunk szemben, hanem egy háború okozta válsággal. Ez másfajta kihívásokat jelent. Most az a legfontosabb feladatunk, hogy az energiaáremelkedésnek gátat szabjunk, természetesen a béke megteremtésén túl. A kettő úgy függ össze, hogy addig nem is remélhetjük az energiaárak mérséklődését, amíg nem lesz béke a háborús felek között. A Tranziton is elhangzott, hogy nem is a háború kirobbanásának ténye, hanem sokkal inkább a júniustól belengetett szankciók miatt ugrottak meg az energiaárak. Jól látható, hogy a háború kirobbanását követően egy ideig korrigáltak az árak, majd amikor elkezdték újra felvetni az energetikai szankciókat, utána következett be a legnagyobb áremelkedés. Az európai gazdaság most ennek a terhét nyögi.
Az ellenzék politikusai egymást múlták alul a Tranzit-vitákon, valódi érvek nélküli lózungokat hallhatott a nagyérdemű, ez már egyébként a 444.hu-nak is sok volt, keményen odaszúrt a Momentum elnökének a gyenge szereplése miatt. Mi lehet a baj, még mindig padlón vannak az áprilisi vereség miatt?
Én is végignéztem jó pár vitát, és több esetben is furcsaságszámba menő pontatlanságot, felkészületlenséget láttam, vagy éppen félrevezetési kísérletet. Nagyon tanulságos volt, amikor Márki-Zay Péter egymillió kivándorló fiatalról beszélt. Rétvári Bence aztán felhívta a figyelmét, hogy a születésszámokat is ide véve ez azt jelentené, hogy 20 és 30 év közötti fiatal jelenleg nincs is Magyarországon. Ezen a ponton Márki-Zay feladta ezt az állítását, de ez a példa jól jellemzi, hogy hogyan dobnak be a nyilvánosságba a valóságtól teljesen elrugaszkodott dolgokat. A másik tanulság, hogy miközben teljesen egyértelmű eredménye volt az április 3-ai választásoknak, lényegi kérdésekben mégsem változtattak az ellenzéki politikusok. Hajnal Miklós most is azt mondta, hogy nem lát kivetnivalót abban, ha Magyarországon keresztül fegyverek jutnak el a hadszíntérre. A megélhetési kérdésekben sem látok fordulatot az ellenzéki térfélen. Több baloldali politikus is nyíltan érvelt az adóemelések mellett. Egy rakás adót emelnének, csupán az emelés mértékében vannak különbségek a balliberális pártok között.
Dömötör Csaba a tavalyi Tranziton Ujhelyi Istvánnal, az MSZP EP-képviselőjével vitázott. Forrás: Dömötör Csaba Facebook-oldala.
A Momentum 9-ről 13 százalékra emelné a társasági adót, de Karácsony Gergely egyébként korábban 19 százalékot javasolt. Aztán az áfa ügyében is vannak javaslataik. A Momentum például 10 százalékon egységesítené a kedvezményes áfa kulcsot. Ez a lakás áfa esetében, vagy éppen az alapvető élelmiszereknél dupla akkora kulcsot jelentene, mint a mostani 5 százalékos. A paksi bővítést is ellenzik, mert például Hajnal Miklós a nukleáris energia iránt ugyan nyitottabbnak mutatkozott, mint a baloldali politikusok többsége, de mégis azt láttam, hogy a paksi beruházást ő is ellenzi, holott ez az olcsó áramnak a biztosítéka, nem csak közép, hanem hosszú távon is. Ma viszont ott tartunk: annak is örülni kell, hogy egyáltalán leültek vitázni ellenzékiek, hiszen megjelentek olyan hangok – Gyurcsány Ferenc ennek a példája – hogy ne vegyenek részt ilyen alkalmakon, ami önmagában is furcsa, mert általában ők szokták követelni a vitákat.
Márki-Zay Péter a Rétvári Bencével való csörtéje után idült mosollyal az arcán állt be a megafonosok gyűrűjébe fotózkodni. Vágó István fel is háborodott ezen. A bukott ellenzéki miniszterelnök-jelölt tán eltévedt? Nem tudta hol van?
Ezt nem tudom megmondani, viszont sok mosolyra nincsen oka, két okból sem, hisz mégiscsak elvesztette a választást miniszterelnök-jelöltként, másodsorban pedig ő maga számolt be arról, hogy külföldről érkezhettek pénzadományok a kampányába. Márpedig neki is tudnia kell, hogy a pártok külföldről történő finanszírozása tiltott, és hogyha ezt esetleg egy egyesületen keresztül szerették volna kijátszani, ott még mindig felmerül a szabálytalanság, a törvénytelenség gyanúja. És nem is csupán pénzügytechnikai szempontból fontos ez a kérdés, hanem azért is, mert ha külföldről érkezhettek többszáz milliós összegű pénzadományok, – amelyek nem éppen mikroadományok – akkor már sokkal jobban értjük, hogy a háború kérdésében, vagy mondjuk az energiaárak kérdésében miért az az álláspontjuk, ami.
Lázár János a Tranziton azt mondta: kokainon élő gazemberekkel kell tárgyalni az uniós forrásokért Brüsszelben. Hogy látja, tényleg ilyen morális állapotban vannak a brüsszeli bürokraták?
Érdemes feltenni a kérdést, hogy vajon mi is indokolhatja Miniszter Úr indulatát? Szerintem többek között az, hogy miközben túl vagyunk egy járványon és háborús időket élünk, az uniós támogatásokat továbbra is ideológiai nyomásgyakorlásra használják, illetve arra, hogy megtörjenek kelet-európai országokat. Itt érdemes figyelembe venni a lengyelek példáját, akik elvileg megegyeztek a brüsszeliekkel az uniós forrásokról, hogy aztán a megegyezés után egy kanyi eurócentet se kapjanak. Most elég nagy a lengyel kormánypártok felháborodása. Az is egy tanulságos példa, hogy elvileg eljutnak egy megállapodásig, aztán utána csak nem teljesülnek a vállalások a brüsszeli oldalról. Ezt a lengyel tapasztalatot nekünk is figyelembe kell venni. Bárhogy is legyen, ezek a források járnak Magyarországnak. Nem könyöradományok, nem alamizsnapénzek, hanem olyan dolgok, amelyekről megegyeztünk. Ezért alapvető érdek, nemcsak a miénk, hanem az európai érdek is az, hogy ezek minél hamarabb megérkezzenek.
Nyitókép: Dömötör Csaba az idei Tranzit-vitán. Forrás: Dömötör Csaba Facebook-oldala.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS