Tisztességtelenek és érvénytelenek a devizavételi és a devizaeladási árfolyam alkalmazását előíró szerződési feltételek, vagyis semmis az árfolyamrés – mondta ma ki a Kúria a Kásler kontra OTP ügyben. Az árfolyamrésből keletkezett terhek tehát visszajárnak az ügyfélnek. (Az árfolyamrés többnyire a devizahitel-szerződések másfél-két százalékára rúg, tehát egy tízmillió forintos kölcsön esetén százötven-kétszázezer forintos terhet jelent az adósnak.) A Kúria ugyan most csak a Kásler-szerződésről döntött, de bejelentették, június 16-án hozhatnak jogegységi határozatot a devizahiteles kérdésekről. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ma megismételte, a devizahiteleket ki kell vezetni a lakáscélú jelzáloghitel-piacról. Róna Péter közgazdász a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, helyes döntést hozott a Kúria, a devizahitellel rendelkező adósoknak jelentős összeg jár vissza a jogtalan elvonás miatt.
SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Döntött a Kúria a Kásler Árpád kontra OTP perben. Az ítélet az, hogy tisztességtelenek és érvénytelenek a devizavételi és a devizaeladási árfolyam alkalmazását előíró szerződési feltételek, vagyis semmis az árfolyamrés. A Kúria felülvizsgálati döntése szerint a Kásler házaspár és az OTP közötti devizahitel-szerződésnek érvénytelen az a két pontja, amely a vételi és az eladási árfolyamra vonatkozik; ahelyett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindenkori hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni. Egyebekben a vitatott szerződés érvényben marad. Ebben az ügyben a Kúria kizárólag a Kásler házaspár szerződéséről döntött.
Kásler Árpád és felesége azért fordult bírósághoz, mert álláspontja szerint tisztességtelen az a – 2008-as, 14 millió forint kölcsönre kötött – devizahitel-szerződésükben foglalt kikötés, amely szerint a kölcsönt svájci frankban a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon állapítják meg, ugyanakkor az egyes fizetendő részletek forintösszegét majd az esedékességkor érvényes eladási árfolyamon kell meghatározni. A perben támadott szerződési feltételeket – a korábban eljárt bíróságokkal egyezően – a Kúria is tisztességtelennek találta, mert álláspontja szerint a deviza alapú kölcsönszerződéseknél nincs átváltás csak átszámítás, amelyért a pénz átváltásakor szokásos díjazás nem jár.
Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) elnöke örül az ítéletnek a devizaalapú kölcsönszerződésekben alkalmazott árfolyamrés tisztességtelenségének tárgyában indított per tárgyalása után, a Kúria épülete előtt. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
„A különnemű, vételi és eladási árfolyam alkalmazásából a pénzügyi intézményeknek ellenszolgáltatással nem fedezett bevétele, a fogyasztóknak pedig költsége keletkezik, ami tisztességtelen” – mondta ki a Kúria. Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője a határozat kihirdetése után elmondta, „az árfolyamrés összege arányában nem jelentős része a devizahitel-szerződéseknek, többnyire mindössze másfél-két százalékra tehető”. Arányaiban ugyan valóban nem jelentős része a szerződéseknek az árfolyamrés, de egy tízmillió forintos kölcsön esetén százötven-kétszázezer forintos terhet jelent az adósnak.
Wellmann György ugyanakkor azt is bejelentette, hogy június 16-án hozhatnak jogegységi határozatot a devizahiteles kérdésekről, ezt követően a bankok nyilvánvalóan újra át fogják számolni az árfolyamréssel kapcsolatos költségeket. Azt tanácsolta, hogy az adósok addig ne forduljanak bírósághoz az árfolyamrés ügyében. Megjegyezte, a probléma nemcsak a lakáshitelekre, hanem általában a fogyasztói hitelekre vonatkozik. Kiderült, azokat a pontokat érinti majd a jogegységi döntés, amelyek a 2013 decemberében közzétett, előző jogegységi határozatból kimaradtak. Június 16-án négy olyan kérdést mérlegel majd a Kúria Polgári Kollégiuma, amelyek a szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatosak. Megvizsgálják, hogy a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés mint szerződéstípus tisztességtelen-e a tekintetben, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli, valamint a pénzintézet, az árfolyamkockázattal kapcsolatos, esetlegesen tévesen adott tájékoztatása miatt tisztességtelen-e a szerződés. A Kúria vizsgálja továbbá, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás milyen körülmények között felel meg az átláthatóság követelményének, valamint azt is, hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen-e – közölte Wellmann György. Kérdésre válaszolva hozzátette: a devizahitelesek problémájának végleges megoldását a jogegységi döntést követő jogalkotási lépésektől lehet remélni.
Az OTP ma közleményében jelezte: elfogadja az ítéletet, és egyben megállapítja, hogy annak “nincs érdemi hatása sem a konkrét ügyben fennálló hiteltartozásra, sem általában a deviza alapú hitelszerződésekre”. Az OTP szerint az árfolyamrés kevesebb, mint egy százaléka a teljes hitelösszegnek. Arra is felhívják a figyelmet, hogy mivel Magyarországon nincs precedensjog, ezért minden egyes szerződésnél újra meg kell vizsgálnia a helyzetet a bíróságoknak.
Kásler Árpád a határozathirdetés után újságírók előtt arról beszélt, hogy „szerény becslése szerint” az árfolyamrés alapján 600-700 milliárd forintot kell a bankoknak visszafizetniük az ügyfelek részére. Azokban a családokban, ahol havi 100 ezer forintból élnek, az árfolyamrés összege, valamint hogy ezt évekig kellett fizetni, meghatározó tétel – tette hozzá. „A harc folytatódik”, ez közügy, mivel sokan öngyilkosok lettek vagy külföldre menekültek – mondta Kásler Árpád.
A Kúria Kásler Árpádnak adott igazat, június 16-án jogegységi határozat is születhet a devizahiteles kérdésekről. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ma megismételte, a devizahiteleket ki kell vezetni a lakáscélú jelzáloghitel-piacról. „A második Orbán-kormány sokat tett a devizahitelesek gondjainak enyhítéséért, bevezette a végtörlesztést, az árfolyamgát intézményét, felállította a Nemzeti Eszközkezelőt, így míg 2010-ben 750 ezer devizaadós volt az országban, napjainkra számuk 500 ezer alá csökkent” – hangsúlyozta Varga Mihály.
Róna Péter. Fotó: origo.hu
A Kúria mai ítéletével kapcsolatban Róna Péter közgazdász a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, helyes döntést hozott a Kúria. „A banknak kötelessége megtéríteni a devizaváltás címen felszámolt költségeket az ügyfélnek, így jelentős összeg jár vissza.
A bankok teljesen jogtalanul minden hónapban lecsíptek néhány ezer forintot az adóstól az árfolyamrésre hivatkozva.
Az összes magyar devizahitel vonatkozásában nehéz megállapítani a jogtalan elvonás mértékét, de biztosan több tízmilliárd forintról van szó. Nagy kérdés, hogy az Európai Bíróság milyen határozatot hoz majd az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban, mert ha azt is elkaszálják, akkor annak az árfolyamrés semmisségénél is nagyobb, jelentősebb lesz a hatása. Nagy pofont kaphatnak a magyar bankok, komplikált eseménysorozat előtt állunk” – szögezte le Róna Péter.
A közgazdász szerint a devizahiteles szerződések nem felelnek meg a polgári törvénykönyv 523. cikkelyének, így ezek semmisek.
„Ez azt jelenti, az adós köteles az eredetileg felvett összeget visszafizetni a pénzintézetnek, levonva a már befizetett törlesztőrészleteket, de hozzáadva a mindenkori jegybanki alapkamatot. Számításaim szerint az így keletkező banki veszteségek bőven beleférnének a pénzintézetek büdzséjébe”
– húzta alá Róna Péter.
Ifj. Lomniczi Zoltán
Ifj. Lomniczi Zoltán alkotmányjogász, a CÖF szóvivője portálunk kérdésére kijelentette, bölcs és előremutató, az emberek hangját meghalló döntést hozott ma a Kúria. „Fontos és helyes, hogy a legfőbb bírói fórum nem várja meg az őszt, hanem rövidesen jogegységi határozatot hoz.
Ma bebizonyosodott, hogy trükköztek a bankok, kijátszották az embereket, súlyos visszaéléseket valósítottak meg.
Az adósoknak visszajárnak a jogtalan elvonások. A CÖF egyúttal azt várja el a bankoktól, hogy ne késlekedjenek, haladéktalanul módosítsák a devizahitel-szerződéseket” – ismertette ifj. Lomniczi Zoltán.
Portálunk a Magyar Bankszövetséget is megkereste. Sütő Ágnes, a szervezet kommunikációs vezetője kérdésünkre úgy válaszolt, „miután nem egy jogegységi döntésről van szó, így a Kúria határozata nem szektorszintű, ezért a Magyar Bankszövetség egyelőre nem nyilatkozik, hanem megvárja a jogegységi döntést”.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS