Pesti Srácok

Döntött a strasbourgi bíróság: Nyilvánosságra kell hoznia az SMS-eket Ursula von der Leyennek

Döntött a strasbourgi bíróság: Nyilvánosságra kell hoznia az SMS-eket Ursula von der Leyennek

Nyilvánosságra kell hoznia az Európai Bizottságnak Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti SMS-eket, miután az Európai Törvényszék a Pfizergate-ként elhíresült ügyben az Európai Bizottsággal szemben hozott döntést. Az Európai Bizottság ugyanakkor még fellebbezhet az ügyben az Európai Bíróságon.

Az Index azt írta, az ügyet azután tárgyalta a strasbourgi székhelyű Európai Törvényszék, miután a The New York Times beperelte az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot. A bizottság ugyanis nemes egyszerűséggel elutasította a lap azon kérelmét, hogy hozzák nyilvánosságra a Von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti üzenetváltásokat, amelyeket a koronavírus elleni vakcinák beszerzéséről szóló tárgyalások alatti időszakban küldtek egymásnak.

A bíróság végül a The New York Timesnak adva igazat érvénytelenítette az Európai Bizottság azon döntését, amelyben elutasították a lap kérelmét, azaz a bizottságot az SMS-ek kiadására kötelezte.

Ezenkívül a perköltségek kifizetése is az Európai Bizottságot terheli.

PestiSracok facebook image

A bíróság az ítéletében az uniós dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló rendeletre hivatkozott, mondván, annak a célja, hogy az intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz a nyilvánosság hozzáférhessen.

A strasbourgi döntés az uniós intézmények transzparenciájával kapcsolatosan is precedenst teremthet, mivel egyrészt az Európai Törvényszék az SMS-ekre végig dokumentumként hivatkozott, azaz a jövőben más uniós tisztségviselők üzenetváltásai is annak számítanak, amennyiben a döntéshozatallal vagy annak előkészítése kapcsán releváns információkat tartalmaznak.

A döntés Ursula von der Leyen számára politikai konzekvenciákkal is járhat, hiszen az Európai Bizottság elnökét gyakran kritizáló szélsőbaloldali és szélsőjobboldali politikusok immáron hivatkozhatnak arra, hogy a transzparencia hiánya miatt az Európai Unió Bírósága első fokon elítélte – igaz, ez valószínűleg a kényelmetlen percek és magyarázkodások mellett a hatalmát túlzottan nem befolyásolná.

Az egyik legnagyobb kérdés ugyanakkor, hogy az SMS-ekkel a bizottság még rendelkezik-e, vagy sem, és azt nyilvánosságra tudják-e hozni, mivel az Európai Ügyészség vizsgálja a vakcinabeszerzéseket, amiért felmerült a gyanú, hogy azokat túlárazva szerezhette be az Európai Unió.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.