Pesti Srácok

Döntött a strasbourgi bíróság: Nyilvánosságra kell hoznia az SMS-eket Ursula von der Leyennek

Döntött a strasbourgi bíróság: Nyilvánosságra kell hoznia az SMS-eket Ursula von der Leyennek

Nyilvánosságra kell hoznia az Európai Bizottságnak Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti SMS-eket, miután az Európai Törvényszék a Pfizergate-ként elhíresült ügyben az Európai Bizottsággal szemben hozott döntést. Az Európai Bizottság ugyanakkor még fellebbezhet az ügyben az Európai Bíróságon.

Az Index azt írta, az ügyet azután tárgyalta a strasbourgi székhelyű Európai Törvényszék, miután a The New York Times beperelte az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot. A bizottság ugyanis nemes egyszerűséggel elutasította a lap azon kérelmét, hogy hozzák nyilvánosságra a Von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti üzenetváltásokat, amelyeket a koronavírus elleni vakcinák beszerzéséről szóló tárgyalások alatti időszakban küldtek egymásnak.

A bíróság végül a The New York Timesnak adva igazat érvénytelenítette az Európai Bizottság azon döntését, amelyben elutasították a lap kérelmét, azaz a bizottságot az SMS-ek kiadására kötelezte.

Ezenkívül a perköltségek kifizetése is az Európai Bizottságot terheli.

PestiSracok facebook image

A bíróság az ítéletében az uniós dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló rendeletre hivatkozott, mondván, annak a célja, hogy az intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz a nyilvánosság hozzáférhessen.

A strasbourgi döntés az uniós intézmények transzparenciájával kapcsolatosan is precedenst teremthet, mivel egyrészt az Európai Törvényszék az SMS-ekre végig dokumentumként hivatkozott, azaz a jövőben más uniós tisztségviselők üzenetváltásai is annak számítanak, amennyiben a döntéshozatallal vagy annak előkészítése kapcsán releváns információkat tartalmaznak.

A döntés Ursula von der Leyen számára politikai konzekvenciákkal is járhat, hiszen az Európai Bizottság elnökét gyakran kritizáló szélsőbaloldali és szélsőjobboldali politikusok immáron hivatkozhatnak arra, hogy a transzparencia hiánya miatt az Európai Unió Bírósága első fokon elítélte – igaz, ez valószínűleg a kényelmetlen percek és magyarázkodások mellett a hatalmát túlzottan nem befolyásolná.

Az egyik legnagyobb kérdés ugyanakkor, hogy az SMS-ekkel a bizottság még rendelkezik-e, vagy sem, és azt nyilvánosságra tudják-e hozni, mivel az Európai Ügyészség vizsgálja a vakcinabeszerzéseket, amiért felmerült a gyanú, hogy azokat túlárazva szerezhette be az Európai Unió.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!