A John McCain-díjjal kitüntetett Dr. Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa a Pesti Srácoknak adott interjújában értékelte az amerikai belpolitika alakulását, az Amerika-szakértővel beszéltünk a Black Lives Matter-ről, a koronavírusról és arról, mi lesz akkor, ha minden nehezítés ellenére Donald Trump képes újrázni és újabb négy évre ő lesz az Egyesült Államok elnöke. A szakértő azon a véleményen van, hogy Trump nem jön ki abból győztesen, ha a mostani helyzet megmarad. Az Egyesült Államokban kétévente újraválasztják a 435 képviselős alsóházat és a 100 képviselős szenátus egyharmadát, ha a Black Lives Matter által gerjesztett rendkívüli állapot kitart ősz végéig, akkor nemcsak az elnökválasztás kimenetelét határozná meg, de nagyon sok biztos befutónak tűnő képviselőjelölt is elvesztheti az állását, újraválasztását. A washingtoni vezetésnek lépnie kell, nem szabad ezeket a rendkívüli állapotokat novemberig engedni – mondta lapunknak Dr. Mártonffy Balázs. (PS-interjú!)
Utoljára egy hónappal ezelőtt beszélgettünk az amerikai belpolitikai helyzettel kapcsolatban, akkor még a koronavírus volt a fő téma, ám nagyon úgy tűnik, hogy George Floyd halála és az azt követő események ebben változást hoznak. Gondolta volna, hogy jön egy ekkora csavar az amerikai belpolitikában?
Donald Trump népszerűsége konzekvensen a 35-49 százalék között mozog az elmúlt 3,5 évben, de az elnök választási esélye a jelenlegi prognózis szerint megfordulni látszik. A legutóbbi kutatások szerint Joe Biden nagyjából tíz százalékkal vezet. Nagy kérdés, hogy mi fogja tematizálni a választást novemberben, ahol míg korábban a koronavírus és Kínával való ellentét és nézeteltérés volt a két fő motívum, ám mára a Black Lives Matter általi tüntetések széles elterjedése az, ami tematizálja a közvéleményt, ezzel magyarázható, hogy lekerült a porondról Biden szexuális zaklatási ügye. Egy dolog biztos, nagyon megváltozott a helyzet, ami miatt még kevésbé megjósolható, mi várható novemberben.
Elég szervezettnek tűnik a George Floyd halála utáni tüntetéssorozat, mit gondol kitart ez novemberig?
Alapvetően az amerikai emberek individualisták, szeretik a szabadságukat, szeretik, ha saját maguk határozzák meg az életüket. A szabadságukban való korlátozást, mint a koronavírus miatt hozott korlátozó intézkedések keményen szembemennek az amerikai gondolkodásmóddal. Ez nem annyira összeegyeztethető, mint mondjuk Kínában, ahol egész Vuhan-tartományt lezárták, ott ebből nem lett feszültség. Az ázsiai ország lakói jobban elfogadják, ha valamit parancsba kapnak és azt maradéktalanul betartják. Ezek a háttérszempontok mindenképp hozzájárulnak ahhoz, hogy a Black Lives Matter okozta helyzet ennyire eszkalálódott és a tüntetések nem akarnak szűnni. Ez egy alapvetően rendezetlen helyzet, amikor is rég elfojtott indulatok törnek fel. Egy partizánpolitikai durvulást megélő népcsoportra tevődött rá egyfajta kilátástalanság, majd a George Floyd elleni rendőri brutalitás. Nagyon komoly vízválasztók, érzelmi elnyomások, és ideológiai küzdelem zajlik az Egyesült Államokban és itt jön felszínre a rasszizmus. Ez a kulturális-antropológia által leírt valóság, hogy mi-kontra ők, ez mindegyik embercsoportban benne van. A nagy strukturális kérdések, a szegénység, az iskolázottságbeli- és a lehetőségbeli különbségek továbbra is meg vannak, ezek a differenciák és feszültségek most törtek elő és nem nagyon tűnik úgy, mintha ezek meg akarnának szűnni és ezek a tényezők sokszor átcsapnak utcai erőszakba és fosztogatásokba. A probléma az, hogy megoldást eddig sokan nem nagyon tudnak felmutatni. A kérdésre válaszolva leszögezném, az politikailag vállalhatatlannak tűnik, hogy a tüntetéssorozat novemberig kitartson. A bennem lévő politikatudós azt mondaná, hogy egy kész politikai öngyilkosság lenne, ha ez kitartana a választásokig.
Mártonffy Balázs 2020.07.04. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Kinek lenne ez politikai öngyilkosság, van arra esély, hogy Trump közbelépjen?
Trump nem jön ki abból győztesen, ha a helyzet így marad. Az Egyesült Államokban kétévente újraválasztják a 435 képviselős alsóházat és a 100 képviselős szenátus egyharmadát, ha ez kitart ősz végéig, akkor nemcsak az elnökválasztás kimenetelét határozná meg, de nagyon sok biztos befutónak tűnő képviselőjelölt is elvesztheti az állását, újraválasztását. A washingtoni vezetésnek lépnie kell, nem szabad ezeket a rendkívüli állapotokat novemberig engedni. Úgy vélem, hogy a Labor Dayig (szeptember első hétfője – a szerk.), a nemzeti ünnepig mindenképpen lecseng, mert utána a kampányra kell fókuszálni, amikor is az újrakezdés, a koronavírus utáni élet narratíváját kell folytatni.
A ’90-es években már volt egy, a maihoz nagyon hasonló zavargássorozat Amerikában, miután a rendőrök megvertek egy Rodney King nevű munkást. Akkor a hadsereg bevetése oldotta meg a problémát. Előfordulhat-e, hogy Trump is meglépi ezt?
Ez egy klasszikus millió dolláros kérdés és még nem világos, attól függ, hogy az amerikai elnök milyen belpolitikai nyereséget és/vagy veszélyeket lát abban, ha ezt meglépi. Ebben a kérdésben nagyon nehéz jól exponálni hatalmon lévő politikusnak magát, mert nincs jó rövidtávú válasz, nem tud hangzatos szlogennel jót tenni. Ki kell jelenteni, hogy Trump nagyon nincs jó helyzetben, fut az eredmény után abban a hat kulcs államban, ahol gyakorlatilag megnyerte 2016-ban a választást Clinton ellen, azokban most nagyon vezet Biden. És, ha Trump radikális lépésre szánja el magát az a billegő körzetekben nem fog sok jóval kecsegtetni, ugyanis Trump könnyen elidegenítheti magától a szavazókat.
Mi lesz, ha a 2020-as események ellenére mégis győz Trump novemberben?
Nagyon érdekes kérdés, a Demokrata Pártnak akkor katarzisra kell készülnie, ha most nem tudnak nyerni, akkor érezhetik úgy, hogy körülbelül soha, és akkor az is előfordulhat, hogy részekre bomlik a párt. Valószínűleg a második Trump-éra alatt tovább fog folytatódni a polarizáció, az eddigi keretet, amit a rendszer az elnökre rákényszerített, na azt Trump még jobban le fogja vetkőzni és radikálisabb lépésekben gondolkodhat. Véleményem szerint a törvényhozási kontra végrehajtó hatalmi versenyben a Kongresszus megpróbálja majd jobban visszafogni az elnököt, hiszen tudja, hogy már csak négy évet kell vele kibírni, onnantól pedig jöhet majd valami új. Külpolitikai téren azt várhatjuk a fent említett esetben, hogy folytatódik a Kínával szembeni narratíva, azonban erősödni nem fog a valós érdekütköztetés. Érdekesség, hogy mostanra eljutottunk oda, hogy az amerikai vezetés nem Kínát támadja, hanem már a Kínai Kommunista Pártot. A Közel-Keleten is érdekes fejlemények lehetnek, hiszen a februári dohai megállapodással gyakorlatilag kiegyeztek egymással az amerikaiak és az általuk amúgy hivatalosan el nem fogadott tálibok Afganisztán jövőjével kapcsolatban. Trump itt meglepőt húzott, ugyanis nem értesítette a NATO szövetségeseit arról, hogy megállapodásra készül és az vehető észre, hogy a jelenlegi elnök egyre jobban idegeníti el magától a szövetségeseit. Szerintem változatlan marad a jövőben ez a tendencia.
Mártonffy Balázs 2020.07.04. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
John Bolton, Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója a kampányra időzítette könyvének megjelenését, amiben „kitálal” az elnökről. Ez milyen hatással lehet Trump népszerűségére, mik lehetnek a következmények?
Kettős narratíva van jelen. Bár nem olvastam még a könyvet, abban biztos vagyok, hogy olyan botrány nincs benne, ami eltántorítaná a biztos Trump-szavazókat, viszont Trump fel fogja tudni használni Boltont, mint egy démont, hogy lám egy újabb korábbi harcostársa árulta el, ő pedig még mindig a helyén van. Ezzel az elnök meg tudja erősíteni szavazóbázisát. A billegők között sem ez lesz a döntő pont, nem Bolton az első tanácsadó, aki Trump ellen fordul. Fontos megjegyezni, hogy a volt tanácsadó nem egy osztatlanul szeretett figura az amerikai közéletben. Bolton csak a saját nézeteit mondta állandóan, Washingtonban sosem volt sok szövetségese, mert ő bárkit képes volt kritizálni. Ez pedig veszélyes, Bolton zárt gondolkodású személy. Ez nem olyan, mintha James Mattis volt védelmi miniszter tálalt volna ki, hiszen utóbbi nagyobb tiszteletnek örvend országszerte, aki ráadásul tiszteli az egyenruháját és nem felejti el, ki a főnöke. Mattis szavai többet számítanak a középen álló szavazóknak, mint Bolton, egyszerűen egy hitelesebb személy a tábornok a számukra.
Miért álltak be republikánus tisztségviselők Biden mögé és ezzel mennyit erősödhet?
Már a 2016-os választásokon is voltak Republikánusok, akik nem támogatták Trump elnökjelöltségét. Trump egy megosztó figura még a Republikánus vezetésen belül is, mivel sok megnyilvánulása szakít a republikánus hagyományokkal. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy Trump elnöksége alatt a Republikánus párt nagyjából hallgatólagos támogatását élvezte, a Kongresszus is többé-kevésbé együttműködött vele. Az USA-n belül a mai pártoknál viszont már „lazább” a pártfegyelem, nem mindig éri meg a párton belül egy közös nevezőre jutni és azt konzekvensen képviselni; néha jobb, ha egymástól eltérő álláspontot képviselnek, mivel ugyan egy ernyő alatt kampányolnak, de eltérő szavazótábort szólítanak meg a tisztségviselők. Akik pedig nem aktívan az újraválasztásukért kampányolnak, szabadabb kezet kapnak. Akikről jelenleg hallani lehet, hogy Biden-t támogatják, azok már nem aktív politikusok. Bush volt amerikai elnök, a mormonok miatt speciális helyzetben lévő utah-i Mitt Romney, akinek, mint volt republikánus elnökjelölt az egyik politikai szerepköre a Trump-tól elkülönülő identitás létrehozása, és Colin Powell volt külügyminiszter, aki már előzőleg is Obamára és Clintonra szavazott. Biden akkor erősödhet, ha most az újraválasztásukért küzdő aktív Republikánus képviselő jelöltek állnak majd be mögéje.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS