A PestiSrácok.hu rántotta le a leplet a Szeviép-ügyben felmentő ítéletet hozó szegedi bíróságról. Mint írtuk, a másodfokon felmentő ítéletet hozó bírói tanács tagja, dr. Nóvé Ágnes lehetett összeférhetetlen önkormányzati céges szerződései miatt, másrészt a tanácsvezető bíró, dr. Kovalcsik Éva érintettsége is felmerülhet a legújabb információk szerint. Az ügynek súlyos következményei lehetnek – ezzel kapcsolatban kérdeztük dr. Völgyesi Miklóst, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bíráját. Völgyesi Miklós rámutatott az eset kivizsgálásának korrekt lefolyási módjára, valamint a véleményét és megdöbbenését is tolmácsolta portálunknak.
Senki sem értette, hogy mégis mi történhetett, amikor egy évvel ezelőtt a Szegedi Járásbíróság tanácsa még egyértelműen bizonyítottnak látta a volt Szeviép-vezérek bűnösségét, és komoly, több éves letöltendő börtönbüntetéseket szabott ki a három Szeviép-vezérre, összesen 16 évet. Ezután jött a másodfokú tanács és azzal a magyarázattal állt elő, hogy nem lett analizálva a csődeljárása előtt saját érdekeltségű cégeibe 1,5 milliárd forintot kilapátoló cég teljes könyvelése, így a bíróság egyszerűen kijelentette: nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy a csődbűncselekményt minden kétséget kizáróan megállapítsa. Ahogy kollégánk kiderítette, a Szeviép-ügyben másodfokon felmentő ítéletet hozó bírói tanács tagja, dr. Nóvé Ágnes cége attól a szegedi önkormányzattól kapott komoly megbízást, amelynek a vádlottak kvázi a házi beszállítói, másrészt dr. Kovalcsik Éva tanácsvezető bíró is komolyan érintett lehet az ügyben.
A bírák függetlenségét törvény írja elő
Dr. Völgyesi Miklós kifejtette portálunknak, hogy az OBH elnöke első lépésként megtette azt, ami a kötelessége, és vizsgálatot rendelt el. Hozzátette azt is, hogy az igazságszolgáltatás közvéleményt felháborító ítéletei abból adódnak, hogy többen a törvénytől függetlennek érzik magukat, pedig az alaptörvény, a bírók jogállását rendező törvény tilt a mindenféle politikai tevékenységet. Ha bármelyik bíró olyan magatartást tanúsít, ami alapján politikai érdekkörökhöz tartozik, felveti velük szemben az alkalmasság kérdését. A bírónak ugyanis függetlennek kell lennie, a viselkedésük is normákhoz szabott, ennek a külső korlátja pedig maga a törvény, ami szabályrendszert állít eléjük. A nyugalmazott tanácsvezető bíró szerint az OBH elnöke igazgatási jogkörben jogosult és köteles eljárni, ha megengedhetetlen és etikátlan gyakorlatot észlel vagy tapasztal, ami ebben a szituációban abszolút tetten érhető. A bírói viselkedés olyan norma, ami a magánéletre vonatkozóan is olyan magatartásra kötelez, ami a magas tisztségéhez képest is kifogástalan kell, hogy legyen.
Ismerniük kellett egymást
Völgyesi elmondta a PestiSrácok.hu-nak, hogy amint meghallotta, hogy Nóvé Ágnes bírónővel kapcsolatban milyen információk láttak napvilágot, kizártnak tartotta, hogy a bírói tanácsban részt vevő három nő ne ismerné egymást. Ez azért nagyon fontos, hiszen ha kizárási okot érzékel egyikük, az elnökének köteles jelenteni az esetet, ebben az esetben azonban ez nem történt meg. Völgyesi Miklós azt is leszögezte, hogy ugyan az Országgyűlés sarkalatos törvényeket hozott, a végrehajtás egyelőre komoly hiányt szenved. A nyilvánosság és a szakma számára sem érzékelhető, hogy milyen belső vizsgálatok indultak ezekben az ügyekben – ha indultak –, és mi lett a vizsgálatok végeredménye. Völgyesi Miklós felhívta a figyelmet arra is, hogy súlyos fegyelmi következményei lehetnek egy ilyen esetnek, a vizsgálat lefolyásától függően azonban a fegyelmi következménynél akár többről is szó lehet. Nem lehet nem komolyan venni, ha egy bíró esetében a pártatlanság, tisztesség sérülését nem jelentik. Akár a házastárs – ahogy jelen esetben is történt –, akár közeli családi kapcsolat révén érintett egy bíró, aki tud róla, köteles jelenteni. A nyugalmazott tanácsvezető bíró szerint okkal vélelmezhető, hogy a szolgálati bíróságnak kell majd megvizsgálni az ügyet, a két bírónő érintettségét. Völgyesi azt is hozzátette, hogy a baráti érzelem, a közös érdekek miatt nem biztos, hogy létrejön az a megkívánt belső vizsgálat, amelyet a Szegedi Törvényszéknek kollégiumvezetőjének, elnökének kellene lefolytatni, és megismételte azt is, hogy nem akkora a város, hogy ne ismerhetnék a viszonyokat, jelen esetben azt, ha egy bíró családi vállalkozása eszelős mértékű megbízást kap.
Helyükön maradhatnak a bírónők?
Völgyesi Miklós rávilágított arra a rendkívül érdekes kérdésre is, hogy miért olyan bíróra szignálta ki a tanácsvezető bíró a Szeviép-ügyet, akiknél ezek a csiklandós személyi összefüggések ismerhetőek még a közvélemény számára is, az ugyanis vezetői jogkör, hogy ki kapja meg a konkrét esetet. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon ezt követően helyükön maradhatnak-e ezek a bírák, a nyugalmazott tanácsvezető bíró pedig kitért arra, hogy a bírákra vonatkozó sarkalatos törvényben lefektetett eljárást kell lefolytatni. Ha és amennyiben beigazolódik a törvényes rendben lefolytatott vizsgálat eredményeként, hogy a legalapvetőbb kötelezettségeket megszegték az eljáró bírók, akkor legyenek meg a következményei; legrosszabb esetben kérni lehet a felmentésüket a köztársasági elnöknél. Ez a korrekt eljárási rend, Völgyesi Miklós azonban hozzátette azt is, hogy ha nem lesznek meg az ügy következményei,
akkor ne is beszéljünk jogállamiságról. A bíróságokba vetett közbizalom megrendítésére alkalmasak ezek a jogsértések, ezért a bíróságba vetett bizalmat kell helyreállítani, ez az OBH vezetőjének a legfontosabb feladata.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS