Pesti Srácok

Annyira szétesett a MÁV, hogy a vasúti utasok száma nálunk nőtt legjobban az EU-ban

Annyira szétesett a MÁV, hogy a vasúti utasok száma nálunk nőtt legjobban az EU-ban

Tovább növekedett az Európai Unióban vasúton utazók száma 2024-ben, a vasúttársaságok 443 milliárd utaskilométert (pkm) regisztráltak, ami 5,8 százalékkal haladja meg a 2023-as 429 milliárdot. Az EU-ban szállított utasok száma Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben tavaly - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

A brüsszeli közlemény szerint a tavaly feljegyezett 443 milliárd utaskilométer az eddigi legmagasabb szám a vonatkozó adatgyűjtés 2004-es kezdete óta.

utas
Mégiscsak népszerű az utasok örében a vasút

Bezzegromániában csökkent az utasok száma

Közölték: a legtöbb, 2,9 milliárd utast Németországban szállították vasúton, megelőzve Franciaországot (1,3 milliárd) és Olaszországot (843 millió). A legkevesebb utast a vasúttársaságok Litvániában (5 millió), majd Észtországban (8 millió) és Görögországban (14 millió) szállították.

A szállított utasok száma 2023-hoz képest Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben, 60 százalékkal, megelőzve Lettországot (+13,9 százalék) és Írországot (+10 százalék). Ezzel szemben a vasúton szállított utasok számában Románia 4,9 százalékos, Bulgária pedig 3,1 százalékos csökkenésről számolt be.

Az Eurostat jelentése szerint az előző év adataihoz képest a vasúti árufuvarozás 0,8 százalékkal 375 milliárd tonnakilométerre (tkm) esett vissza 2024-ben, szemben a 2023-as 378 milliárd tonnakilométerrel. A legtöbb árut Németországban szállították vasúton (126,3 milliárd tonnakilométer), megelőzve Lengyelországot (56,7 milliárd tonnakilométer) és Franciaországot (32,2 milliárd tonnakilométer). A skála másik végén Írország, Luxemburg, Görögország és Észtország áll, amely országok 2024-ben kevesebb mint egymilliárd tonnakilométert regisztráltak.

Az Európai Unió vasútvonalain szállított áruk fő típusai a fémércek (12,2 százalék), a koksz és finomított kőolajtermékek (10,1 százalék), valamint fémalapanyagok, illetve előállított fémtermékek (8,9 százalék) voltak - tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.

 

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.