Audi Hungária: Sztrájkolt a magyar GDP másfél százaléka
Az Audiban a sztrájkolók 50 százalékos béremelést követeltek, és elsőre lazán visszautasítottak egy 30 százalékos ajánlatot. Persze, dögöljön meg a multi és fizessen többet, hiszen a bőre alatt is pénz van. Legalább annyit szeretnének keresni, mint a pozsonyi Volkswagen-dolgozók, ami egyébként harmada a német béreknek. Ám végül meghátráltak és nem tolták túl a biciklit. Elfogadták a 30 százalékos ajánlatot, miközben az egyéb juttatások és a szabadság terén sikerült újabb kedvezményeket kiharcolniuk. Ezzel megoldódott egy komoly válsághelyzet a magyar autóiparban. És jó, hogy így történt, mert hatalmas a kockázat, hiszen ma már a gazdaság 10 százalékát az autóipar adja, mintegy 15 milliárd euró értékben. Az Audi ebből egymaga a hazai GDP másfél százalékát produkálja.
A Győri Audi-gyár dolgozói megadták a módját a sztrájknak: egy saját újságot üzemeltettek a munkabeszüntetés idejére. Így az éppen tétlenkedő dolgozók se maradnak friss hírek nélkül. Nemhiába: egy csúcstechnológiás gyárban dolgoznak. Elszántak voltak, és a céljuk az volt, hogy a bérük közelebb kerüljön a cégcsoport többi gyárában megszokotthoz. Szerdán volt egy újabb tárgyalási forduló az AHFSZ (Audi Hungária Független Szakszervezet) és a cég képviselői közt, amelyen megszületett a megállapodás, és a sztrájk leállt. Egyébként az AHFSZ taglétszáma 9000 fő, ami mutatja, hogy mekkora üzemről van szó, és mit jelent az Audi Győr és Magyarország életében.
A dolgozók helyből 50 százalékos emelést követeltek, amire 30 százalékos ellenajánlat érkezett. A multinacionális vállalat vezetésének javaslata így is impozáns, főleg, ha figyelembe vesszük a hazai bérviszonyokat. Például egy karbantartó mérnök havi bére bruttó 975 000 forintra emelkedik, amihez járul még a tizenharmadik havi bér és más bónuszok. Egy kezdő szakmunkás, aki idáig 333 000 forintot kapott, az új rend szerint 489 000-et bruttó juttatásban részesül. Na, kérem szépen, a szakszervezet előszörre ezt utasította vissza! Aztán mégis elfogadta. Azért rengeteg más munkahelyen nagyon elégedettek lennének ezekkel a bérekkel.
Kecskeméten kevesebbet, Pozsonyban többet keresnek
De nézzünk csak körül egy kicsit! Kecskeméten a Mercedes belement a 2 év alatti 35 százalékos emelésbe. Emellett júliusban bevezetnek egy nyaralási bónuszt, amely összege 320 000 forint lesz. Emelik a munkába járási támogatást, és a munkavállalás utáni harmadik évtől kezdődően megindul az úgynevezett hűségbónusz. Továbbá a SZÉP-kártyára is jár még évi 340 000 forint.
Másik példa a pozsonyi Volkswagen, ahol a fizikai munkások alapbére 1800 euró, tehát jóval magasabb, mint a győri munkások jövedelme. Igaz, ez is messze elmarad a német bérektől, ahol egy fizikai munkás havi 4200 eurós jövedelemmel rendelkezik. Az Audi dolgozóinak követelése jogosnak tűnik a szlovákiai és német bérek láttán, de sokkal jobban keresnek, mint a kecskemétiek.
Mit gondoljunk az egészről, akik nem egy autógyárban dolgozunk? Nagyon jó látni, hogy Magyarországon vannak olyan cégek, ahol ennyire jók a fizetések. Ez másoknak is reményt adhat a jövőre nézve. Természetesen igazuk van, dögöljön meg a multi és fizessen többet, hiszen a bőre alatt is pénz van. Legalább annyit kapjon a magyar melós, mint a szlovák társa. Igen ám, de valahogy nem kellene túltolni a biciklit! Nehogy a ló túloldalára essünk, és addig követelőzünk, míg a multiknak elmegy a kedve Magyarországtól, mert sokallják a költségeiket. Keresnek majd egy másik, olcsóbb országot, és akkor itt maradunk leforrázva.
Áldás vagy átok az autóipar?
A kockázat pedig nagyon nagy! A járműgyártás a magyar GDP 10 százalékát adja, és az export negyedét. Ezen belül a nagy autógyártók, az Opel, Audi, Mercedes, BMW és a Suzuki a GDP 5 százalékát állítja elő. Továbbá a világ húsz legnagyobb alkatrész-beszállítója közül 15 jelen van nálunk, többek közt például a Bosch, a Denso vagy éppen a Continental. Mára már 620 autóalkatrész-gyártással foglalkozó üzem van Magyarországon, több, mint 100 ezer embernek adnak munkát és 15 milliárd euró értéket állítanak elő. Ma már ez a magyar gazdaság húzóágazata, és nagyon megsínylenénk, ha lehanyatlana.
Évekkel ezelőtt még komoly szakmai viták folytak arról, hogy vajon jó-e nekünk az autóipar? Nem túl nagy kockázat, ha mindent erre a lapra teszünk fel? De mára ezek a viták lecsillapodtak, és úgy tűnik, mindenki belenyugodott, hogy Magyarország az autóipartól függ. Egyébként ezzel nem vagyunk egyedül, a visegrádi négyek autógyártása eléri az évi 3,5 millió darabot. Nálunk zömmel német cégek vannak jelen, az egy Suzukit leszámítva. A többi országban termelnek a francia cégek is, és néhány ázsiai, illetve amerikai vállalat.
De azért mindenhol a főszereplők a németek, akik, mint közismert, nagyon jók az autógyártásban. Az uniós csatlakozás után a német gazdasághoz kötöttük a szekerünket, és ezért vigasztaljon minket: ha bukunk, akkor a németekkel együtt fogunk. Sőt, ők még nálunk is nagyobbat koppanhatnak. De reméljük, nem így lesz, és a németek továbbra is a világ vezetői lesznek ebben az ágazatban. Bár kissé későn kapcsoltak, de mára az elektromos autók terén kezdenek felzárkózni.
A kormány semleges maradt
Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán azt mondta, a magyar kormány egyetlen cég, így a magyarországi Audi belső ügyeibe sem kíván beleszólni; az ottani jelenlegi munkaügyi konfliktusban a munkaadóknak és munkavállalóknak kell megegyezniük. Megjegyezte ugyanakkor, egy elhúzódó konfliktus egyik félnek sem jó, ezért a kabinet abban bízik, hogy az érintettek minél hamarabb meg tudnak állapodni. Ez megtörtént.
Ez magyarul annyit tesz, hogy a kormány nem kívánt beavatkozni egyik fél oldalán sem. Talán ez a helyes álláspont, mert odaküldhetett volna egy minisztert, aki tető alá hozhatott volna egy megállapodást. De a miniszter este elmegy, ám az érintettek ott maradnak, és nekik kell kijönniük egymással. A nemzetgazdaságnak az az érdeke, hogy a veszekedő felek béküljenek ki; állapodjanak meg egy jutányos emelésben, ami most talán sikerült.
Kiemelt fotó: Krizsán Csaba/MTI
