Pesti Srácok

Varga Mihály tervei: életszínvonal-emelkedés, kisebb államadósság, gyors növekedés

Varga Mihály tervei: életszínvonal-emelkedés, kisebb államadósság, gyors növekedés

A következő években folytatódni fog a nyugodt és kiszámítható gazdaságpolitika, amely magas gazdasági növekedés mellett évről évre érdemi életszínvonal-emelkedéssel fog együtt járni. Nőni fognak a keresetek, a családi támogatások és a nyugdíjak. Ezeket a merész ígéreteket Varga Mihály pénzügyminiszter tette, amikor bemutatta a kormány gazdasági terveit a következő négy évre. Ezen pozitív dolgok úgy valósulnának meg, hogy közben az államadósság csökkenne.

Az államadósság a magyar gazdaság Achilles-sarka, és évtizedek óta ezen áll vagy bukik minden. Jelenleg ennek nagysága az egy évnyi GDP mintegy 70 százaléka, holott ez az arány pár évvel ezelőtt még 80 százalék volt. E csökkenő tendencia folytatását ígérte Varga Mihály pénzügyminiszter annak kapcsán, hogy bemutatta az új Konvergenciaprogramot.

A kormány tervei szerint az államadósság 2023-ra 60 százalék alá mérséklődne, egészen pontosan 55.9 százalékra. Eközben megvalósulna az a kisebb csoda, hogy a magyar költségvetés egyenlege nullás lenne 2023-ra. Vagyis az államháztartás nem költene többet, mint amennyi bevétele van.

Mindez úgy valósulna meg, hogy a gazdasági növekedés 4 százalék felett maradna. A következő években tovább nőne a lakosság fogyasztása és életszínvonala. Itt emlékeztetni kell Nicolae Ceaușescura, aki a '80-as években kifizette Románia külső adósságát: mindent külföldre szállítottak és eladtak, és ebből a bevételből törlesztettek. Ennek az volt az ára, hogy Romániában a '80-as években majdhogynem éhínség volt, és az ország sohasem látott nyomorba süllyedt.

PestiSracok facebook image

Így bárki tud adósságot törleszteni. A művészet úgy csinálni, hogy közben nő a lakosság életszínvonala és fennmarad a gazdasági növekedés. Nálunk már évek óta ez történik, és ennek folytatását tervezi az Orbán-kormány. Ahogy Varga Mihály fogalmazott:

A versenyképesség javulása

A magyar gazdaság erősödésének kulcsa a versenyképesség folyamatos javítása, ezzel összhangban az adópolitika célja változatlanul a munkát terhelő adók és a vállalkozások közterhének csökkentése, az adóbeszedés hatékonyságának növelése, illetve az adórendszer egyszerűsítése.

Tavaly soha nem látott mértékben, 4,9 százalékkal bővült a magyar gazdaság teljesítménye, az államháztartási hiány a vártnál alacsonyabb, 2,2 százalékos volt, míg a munkanélküliségi ráta a 2010-es 11 százalék feletti értékről 3,6-ra mérséklődött – idézte fel Varga Mihály. Mint mondta: a kormány célja, hogy a magyar gazdaság teljesítménye továbbra is tartósan magas szinten, legalább két százalékponttal az uniós átlag felett alakuljon. A hiánypálya megegyezik a korábban jelzettekkel, a GDP-arányos hiánycél idén 1,8 százalék, jövőre 1,5 százalék lesz, 2023-ra pedig elérhető a nullás egyenleg.

Az új típusú foglalkoztatáspolitikai intézkedések eredményeként még több ember térhet vissza a munka világába, így a munkanélküliségi ráta már jövőre is akár 3 százalék alá süllyedhet. Mindeközben kiemelt helyen szerepel a gyermeket nevelő családok és fiatal házasok támogatása – hangsúlyozta Varga Mihály.

Nyugdíjak is emelkednek majd

A kormány azonban a nyugdíjasokról sem feledkezik meg, hiszen ha a tervek megvalósulnak, akkor minden évben lehetőség lesz az úgynevezett nyugdíjprémium kifizetésére. Az idevágó törvények értelmében erre akkor van lehetőség, ha a gazdasági növekedés egy adott évben meghaladja a 3,5 százalékot.

Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)