Bánki Erik a magyar gazdaságról: Hét éve tartós felzárkózási pályán vagyunk!
Magyarország 2013 óta felzárkózási pályán van. Az elmúlt hét évben a magyar növekedés átlagban 3,6 százalék volt, míg az euróövezeté 1,5 százalék – mondta el a PestiSrácok.hu-nak Bánki Erik. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke portálunknak adott interjújában kitért arra is, hogy több, mint 40 százalékkal emelkedett a reálbér, a minimálbér pedig a duplájára nőtt, miközben sikerült megőrizni az egyensúlyt.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője legújabban azzal házal, hogy „európai minimálbért mindenkinek”! Az embernek az az érzése, hogy ez olyan szokásos gyurcsányista populista duma, és nagy baj lenne, ha ez megvalósulna. Önnek mi a véleménye erről?
Emlékezzünk csak vissza 2002-re, amikor Medgyessy Péternek az volt a legfőbb kampányígérete, hogy 50 százalékos béremelést fog végrehajtani. A legrosszabb nem az volt, hogy megígérte, hanem az, hogy részben meg is csinálta. Ezzel gyakorlatilag tönkrevágta az egész államháztartást, hiszen ehhez nem volt meg a megfelelő fedezet. Béremelést csak akkor lehet végrehajtani, ha a gazdaság nő, és így értelemszerűen a költségvetés bevételei emelkednek. Mi pont ezt csináljuk. Az elmúlt hat év alatt ennek eredményeként mintegy 40 százalékkal emelkedtek a reálbérek Magyarországon. Vagy például duplájára nőtt a minimálbér és a szakmunkás minimálbér. Ebből látható, hogy a polgári kormánynak szép eredményei vannak. A lényeg pedig az, hogy ezt úgy tudtuk megcsinálni, hogy az egyensúly ne kerüljön veszélybe. A mi gazdaságpolitikánk lényege éppen ez: úgy bővülni, hogy közben fennmaradjon az egyensúly. Vagyis egyensúly és növekedés!
Még egy pillanatra kanyarodjunk vissza az európai minimálbér ötletére. Egy ilyen radikális emelés azonnal tönkrevágná a magyar cégeket és elvesztenék a versenyképességüket. Ilyen kiadást a cégeknek valahogy ki kell gazdálkodniuk.
Pontosan. Hadd emlékeztessek arra, hogy a magyar kormány, valamint a gazdaság szereplői kötöttek egy hatéves megállapodást a bérekről. Ilyen egyébként sehol sincs Európában. Ez az egyezség a kormány, a munkaadók és munkavállalók között jött létre, ami arról szól, hogy a kormány folyamatosan csökkenti a munkabéreket terhelő járulékokat, cserébe azonban folyamatos béremelést vár el. Lényegében azt a kiesést, ami a költségvetés bevételi oldalán keletkezik, azt a munkaadók béremelésre fordítják. Így tudjuk elérni, hogy közben a versenyképesség ne romoljon. Ha ráengednék az európai minimálbért a magyar gazdaságra, az gyakorlatilag percek alatt tönkrevágná az országot. Ezzel nemhogy jobban járnánk, hanem éppen ellenkezőleg: nagyon sok munkahely szűnne meg.
Ez egy régi tapasztalat: ha a minimálbér-emelést nem megfelelően csinálják, akkor az munkanélküliség növekedéséhez vezethet.
Igen, ez így van, és a magyar kormány most a határon mozog. Amikor az Orbán-kormány elkezdte emelni a minimálbért, akkor morogtak a gazdasági élet szereplői. Az az érdekes helyzet állt elő, hogy éppen a szocialisták mondták, hogy a minimálbér-emelés visszájára üthet és veszélybe sodorja a versenyképességet. Világos, hogy Dobrev Klára semmi másra nem használja a minimálbér ötletét, mint hogy magának és a DK-nak népszerűséget szerezzen.
Felzárkózási pályán vagyunk
Ha már elmerültünk a magyar gazdaság ügyeiben, akkor érdemes a felzárkózás témájára kitérni. Ez nemcsak a politikában örök téma, hanem baráti társaságokban is mindenhol ezen vitatkoznak. Hol állunk most a felzárkózásban Ön szerint?
Mi úgy gondoljuk, ahhoz, hogy a felzárkózásunk sikeres legyen, a fejlett országokhoz képest évente legalább 2 százalékkal gyorsabb növekedést kell produkálni. 2013 óta gyakorlatilag minden évben teljesítettük ezt a kritériumot. Amíg az euróövezetben az éves növekedés az elmúlt hét évet tekintve 1,5 százalék volt, addig a magyar átlagban 3,6 százalék. Magyarul éves átlagban 2,1 százalékkal magasabb növekedésünk volt, és ez a különbség a felzárkózásunk alapja.
Az úgynevezett nyugdíjprémium kifizetésének egyik feltétele éppen ez. Abban az évben van ilyen jellegű plusz juttatás, ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Ez azért érdekes, mert a kormány most adott a nyugdíjasoknak 9000 forint plusz támogatást, de ha jól értem, az idén még várható prémium is?
Igen, ez a nyugdíjprémium felett van. Ez a 9000 forint a rezsicsökkentést célozza. Év végén, ha a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, akkor ismét emelni fogjuk a nyugdíjakat. Minden évben arra törekszünk, hogy az inflációt kompenzáljuk, és ha tudunk, akkor e felett is emelünk. Az elmúlt hét évben olyan jól teljesített a magyar gazdaság, hogy nemcsak a nyugdíjak vásárlóértékét sikerült megőrizni, hanem reálértékben is nőttek a nyugdíjak.
A családvédelem gazdaságpolitikai prioritás egyben
Már említettük a kormány egyik nagy projektjét, az úgynevezett gazdaságvédelmi programot, és most beszéljünk kicsit a másik fontos ügyről, a családvédelmi akciótervről. Ebben az esetben is júliustól indultak be az események.
Mi azt gondoljuk a nyugat-európai országokkal szemben, hogy a népességfogyás megoldása nem a migráció, hanem az, hogy olyan családtámogatási rendszert vezessünk be, amely arra motiválja az embereket, hogy minél több gyermeket vállaljanak. Célunk az, hogy a gyereket vállaló szülők terheinek jó részét átvállalja az állam. Olyan komplex rendszert vezettünk be, amely a csok-on, a babaváró hitelen keresztül magába foglalja az adókedvezményeket, illetve a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását. Ezzel Európában egyedülállóak vagyunk. Sehol nem ilyen magas a családtámogatás; 2020-ban 2228 milliárd forint; ha GDP-arányosan nézzük, 4,6 százalék. Ezzel Európában első helyen állunk. Számoljuk csak ki! Ha egy háromgyerekes család felveszi a babaváró hitelt, ami 10 millió forint is lehet, e mellé felveszi a csok-támogatást, akkor akár 25 millió forintos támogatást is kaphat. Ebből vidéki viszonylatban akár családi házat is tudnak vásárolni maguknak, mindjárt indulásképpen.
A jövő évi költségvetésbe hatalmas tartalékokat építettek bele. Erre sokan felkapták a fejüket. Mi indokolja ezt, mi célja van?
Ez egy 300 milliárd forintos tartalék. Ennek oka az, hogy úgy véljük, Nyugat-Európában gazdasági visszaesésre lehet számítani. Legnagyobb kereskedelmi partnerünk, amely egyben Európa legerősebb gazdasága, Németország megtorpant. Bár az előrejelzők véleménye erősen megoszlik, de most úgy tűnik, hogy a német gazdaság recesszióközeli állapotba süllyed. Továbbá a világgazdaságban is nagy a bizonytalanság. A világgazdaságnak van egy ciklikussága, és általában 7-10 évenként bekövetkezik egy visszaesés. A legutóbbi nagy válság 2008-ban volt, és ha ezt nézzük, akkor már 2018-ban újra válságnak kellett volna lennie. Most úgy tűnik, hogy ez a határidő valamelyest kitolódik, de az elemzők egyetértenek abban, hogy 2020-ra valamilyen mértékű korrekció lesz a globális gazdaságban. A magyar kormány azt szeretné elérni a gazdaságvédelmi akciótervvel, illetve a Magyar Nemzeti Bank által javasolt versenyképesség-növelő programmal, hogy ez a várható világgazdasági válság minél kevésbé érintsen minket.
Gazdaságélénkítés az autóiparban
Minket egy világgazdasági felfordulás elsősorban az autóiparon keresztül érintene. Mi ebben a szektorban a helyzet?
Igen, a német autóipart már komolyan sújtja az eladások csökkenése. Mi azon vagyunk, hogy az autóipari visszaesés ne nyomja rá a bélyegét a magyar gazdaság egészére. Ezt különböző gazdaságélénkítési programokkal kívánjuk elérni. Ilyen lenne például a járulékok további csökkentése, aminek révén olcsóbb lenne a magyar munkaerő alkalmazása. Az élénkítés másik iránya a kutatás-fejlesztés támogatása. Most, hogy a kutatóintézetek az egyetemek mellé lesznek telepítve, azt reméljük, hogy itt életszerű kutatások és fejlesztések indulhatnak meg. Ez vonzaná a külföldi cégeket, amely nagyban elősegítené a gazdasági fejlődést.
Voltak olyan sajtóhírek, hogy a német válság miatt a Mercedes-, illetve a BMW-beruházás halasztást szenvedne. Elmondaná, hogy valóban mi a helyzet ezzel a két nagy beruházással?
Szó sincs halasztásról, ugyanúgy folynak az előkészítési munkák, ahogy azt az érintett cégek a kormánnyal kötött megállapodásokban vállalták. De nem is tudnak mást csinálni, hiszen a kormánytól kapott támogatások csak akkor hívhatók le, ha megfelelő ütemben folynak a beruházások.
Fotó: MTI
