Pesti Srácok

Napelemes ingyenpénzre lehet pályázni!

Napelemes ingyenpénzre lehet pályázni!

Ma megjelent, és november 11-től várhatóan 2020. január 15-ig lesz majd nyitva az a 20,42 milliárd forintos keretösszegű új uniós pályázat, amely a megújuló energia használatát és az energiahatékonyságot növelő épületenergetikai fejlesztések támogatását célozza a mikro-, kis- és középvállalkozások számára – hangzott el a Pénzügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Jó hír a cégeknek, hogy a nyáron megjelent kisebb napelemes pályázathoz képest most bővült a támogatható fejlesztési célok köre, és bővült a támogatható vállalkozások köre is – írja a Portfolio.hu.

A ma megjelent újabb pályázat a nyári napelemes pályázat „nagytestvére” lehet: a GINOP-4.1.4-19-es kiírás 3-100 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást kínál átlagosan 55 százalékos támogatási intenzitás mellett a közép-magyarországi régión kívül megvalósuló megújuló energiás és energiahatékonysági fejlesztésekhez. Míg tehát a nyári kiírás (GINOP-4.1.3-19) a kisebb céges fejlesztéseknél segít, addig a most megjelenő kiírás tipikusan a nagyobb projektekhez jöhet jól.

Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források koordinációjáért felelős államtitkára bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a mostani újabb uniós pályázat a több, mint 2700 milliárd forintos forráskerettel rendelkező Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program negyedik alprogramjában jelenik meg, amelyben 59,5 milliárd forint áll rendelkezésre a vállalkozások energetikai fejlesztéseinek támogatására. Eddig már három pályázat jelent meg ebből az 59,5 milliárd forintos keretből, és jelenleg egy van még nyitva belőle: május közepén hirdették meg a „kistestvér” napelemes pályázatot (GINOP-4.1.3-19) 15 milliárd forintos kerettel, amely június közepén nyílt meg és 1,5-3 millió forintos támogatást kínál (azóta már közel 24 milliárd forintra emelkedett a támogatási keret). Az államtitkár jelzése szerint ma az ennél nagyobb támogatási igényű fejlesztésekre szolgáló pályázat jelent meg, ráadásul kibővített célrendszer és jogosultsági rendszer mentén.

Mire lehet pályázni?

PestiSracok facebook image

  • napkollektoros rendszerek telepítésére és fejlesztésére
  • brikett, pellet, faapríték, faelgázosító kazánrendszer kiépítésére
  • napelemes rendszer telepítésére
  • hőszivattyú-rendszerek alkalmazására fűtésre és/vagy hűtésre és/vagy használati melegvíz-termelésre és/vagy fűtésrásegítésre
  • az épületek hőtechnikai adottságainak javítására, hőveszteség csökkentésére (szigetelés, nyílászáró, ablakcsere, stb.)
  • épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítésére
  • meglévő beltéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítására
  • kiskapacitású napelemes rendszer telepítésére hálózati villamosenergiatermelés céljából, kizárólag fejlesztésben érintett épület és az abban folyó gazdasági-termelési folyamatok villamosenergia-ellátásához (önállóan nem támogatható ez a tevékenység!)
  • az épületek nyári hővédelmének javítására, árnyékoló- vagy árnyékvető szerkezetek beépítésére (ez sem önállóan támogatható tevékenység!)

Mit kell még tudni a pályázatról?

Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára a pályázat bemutatása kapcsán rámutatott, hogy egyszerre hármas célt szolgál, hiszen 1.) segíti a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat az energetikai rezsijük csökkentésében, 2.) klímavédelmi szempontból is jelentős eredményeket hoz (csökken az energiafogyasztás és a károsanyag-kibocsátás), 3.) a nemzeti szintű energiafüggetlenséget is segíti (csökkenti az energiaimportot). További fontos részletekre is felhívta a figyelmet a pályázat kapcsán:

  • bővült a támogatható vállalkozások köre: mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó, de nem mezőgazdasági főtevékenységű középvállalat is pályázhat, emellett nonprofit vállalkozások, szövetkezetek és olyan cégek is indulhatnak, amelyek a bérelt ingatlanjukon szeretnének fejlesztést megvalósítani. (A pályázó cégeknek legalább 1 lezárt üzleti évvel rendelkezniük kell, egyéni vállalkozók és egyéni cégek is indulhatnak.)
  • megszűnt a komplex fejlesztési előírás: nem szükséges a vállalkozóknak a megújuló energiával, vagy energiahatékonysággal kapcsolatos fejlesztéseket egyszerre végrehajtani, van lehetőség tehát külön-külön is megvalósítani például egy napelem-telepítést, illetve csak egy szigetelési-nyílászárós-ablakcserés fejlesztést (a komplex fejlesztési elvárás korábban több céget is eltántorított). Ha viszont az igénybevevő meg akarja csinálni a komplex fejlesztést, akkor az az elvárás, hogy legalább két fokozattal javuljon az adott épület energetikai minősítése (kizárólag napelemes rendszer telepítésénél nem kötelező ez a szabály).
  • lényeges, hogy a GINOP szabályrendszere miatt csak a közép-magyarországi régión kívüli projektek támogathatók; a ma megjelenő pályázat november 11-én nyílik és a tervek szerint 2020. január 15-én zárul.
  • legfeljebb 55%-os a támogatási intenzitás, ami úgy jön ki, hogy fajlagos költségátalányt alkalmaz a kiíró. (Ez azt jelenti, hogy adott beépített névleges kapacitásra meghatározott egy előzetes piaci felmérés alapján egy fajlagos árat a kiíró, és ha ezen az árszinten csinálja meg a fejlesztést a pályázó, akkor az elszámolható költségek 55%-át kapja meg vissza nem térítendő támogatásként, ha viszont olcsóbban is ki tudja hozni az adott fejlesztést, akkor a teljes beruházási költségéből utólag nézve a megkapott támogatás az 55%-ot is meghaladhatja.)

Forrás: Portfolio.hu; Fotó: MTI/Komka Péter

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.