Pesti Srácok

Az MNB az osztalékfizetések felfüggesztését kéri a biztosítóktól

Az MNB az osztalékfizetések felfüggesztését kéri a biztosítóktól

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezte, hogy a magyarországi biztosítók függesszék fel osztalék- és részvény-visszavásárlási kifizetéseiket, a javadalmazási politikájukban szereplő változó javadalmazások teljesítését pedig halasszák el – közölte az MNB csütörtökön az MTI-vel.

A jegybank közleményében kiemeli: a javadalmazási politikák és az azok tartalmát meghatározó uniós és magyar felügyeleti jogszabályok, ajánlások alapvető célja, hogy a biztosítók által fizetett javadalmazás a vezetők és munkavállalók hosszú távú teljesítményén alapuljon. Így például ne alapuljon kizárólag a rövidtávú profitszemléleten és semmilyen körülmények között se ösztönözzön a túlzott kockázatvállalásra – írták. Ha egy biztosító mégis osztalékfizetés, részvény-visszavásárlás, vagy nagy összegű változó javadalmazás kifizetése mellett dönt, ennek részletesen kifejtett indokolását meg kell küldenie az MNB részére. A jegybank 2020. április 30-ig várja elektronikus levélben a biztosítók tájékoztatását a megtett intézkedésekről.

A jegybank emlékeztet: az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) 2020. április 2-án hasonló elvárásokat fogalmazott meg – az MNB honlapján is közzétett – közleményében az uniós (viszont)biztosítók számára. Az EIOPA szerint ezek a jelenlegi korlátozások akkor vizsgálhatók majd felül, ha a koronavírus-járvány pénzügyi és gazdasági hatásai egyértelművé válnak. Az MNB a Pénzügyi Stabilitási Tanácsa által 2020. március 19-én elfogadott átfogó intézkedéscsomagja keretében a magyarországi hitelintézeti piac szereplőit szintén felszólította arra, hogy idén szeptemberig ne történjen osztalékjóváhagyás vagy kifizetés.

Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)