Gazdaságvédelmi akcióterv: itt vannak a legújabb részletek!
Online sajtónyilvános háttérbeszélgetést tartottak az Innovációs és Technológiai Minisztériumból Schanda Tamás, György László és Bodó Sándor államtitkárok csütörtök délután. A virtuális találkozón többek között a járványügyi veszélyhelyzetből fakadó gazdasági károk enyhítéséről, a hazai vállalkozások támogatását célzó kedvezményekről, munkahelyek megőrzését és új munkahelyek teremtését szolgáló intézkedésekről, bértámogatásról, átképzési és továbbtanulási lehetőségekről is tájékoztatást adtak a résztvevők, akik több ízben is utaltak rá, hogy hazánk önerőből próbál meg választ adni a válság kihívásaira és nem az IMF-től várja a megoldást. A jelenlegi kormány – balliberális elődeikkel ellentétben – nem akarja hitelekkel eladósítani az országot. Ennek jegyében munkára és tanulásra épülő akciótervet tettek most le az asztalra.
Most meg kell tehát harcolnunk az emberek egészségéért és életéért, de egyúttal a jövőjüket, a munkahelyeiket, a gazdaságot is meg kell védenünk
– szögezte le Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára. Az államtitkár az online háttérbeszélgetés bevezetőjében kifejtette, hogy az elmúlt tíz év során óriási utat tett meg a magyar gazdaság, így sereghajtóból éllovassá váltunk, a gazdasági növekedés rekordokat döntögetett, 800 ezer új munkahely létesült, a Visegrádi Négyek pedig a kontinens gazdasági motorjává váltak. Schanda Tamás ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezekért a sikerekért keményen megdolgozott az egész ország, hiszen a jó gazdaságpolitika mellett mindez a vállalkozások és az emberek kitartásának is köszönhető. Ezeket az eredményeket viszont most veszélybe sodorta a válság. Most a legfontosabb teendő minimalizálni a károkat, veszteségeket és az újjáépítésre kell koncentrálni; ennek érdekében született a 9000 milliárdos Gazdaságvédelmi Akcióterv. Az államtitkár rámutatott, hogy a munkahelymegőrzésre, a munkahelyteremtésre, a kiemelt ágazatok újraindítására, a vállalkozások finanszírozására, illetve a családok és nyugdíjasok védelmére fókuszálnak.
Nem cél eladósítani az országot
Az államtitkár a legfontosabb intézkedések között említette a bértámogatás bevezetését a veszélyeztetett munkaerő megtartásáért, az adócsökkentést a munkahelyek megtartásáért, a vállalkozások által igényelhető nullaszázalékos hitelt, a hiteltörlesztések felfüggesztését, a 13. havi nyugdíj visszaépítését, illetve a családokat támogató további lépéseket.
A kormány alapelve továbbra is az, hogy munkával, nem pedig segélyekkel, „ingyen pénzzel” lehet orvosolni a problémákat. Mert ha munka van, minden van. Nemcsak bevétel, hanem tartás, sikerélmény, és büszkeség az elért eredményekre, példamutatás a gyerekeinknek. Azt, hogy ez nemcsak egy jól hangzó elmélet, hazánk gazdaságának elmúlt tíz éve, a közös eredményeink is alátámasztják
– érvelt Schanda Tamás, aki azt is elmondta, hogy az elmúlt tíz év tapasztalata is tükrözi, hogy hazánk csak magára számíthat; így volt ez a pénzügyi válság és a migrációs krízis idején is, és most is csak magunkra számíthatunk. Az államtitkár szerint az Európai Unió – mikor teszetoszaságból, mikor politikai ok miatt – képtelen megfelelően kezelni a krízishelyzeteket.
A brüsszeli bürokrácia a problémákat csak lassan ismeri fel, utána pedig rendre rossz válaszokat ad. Már most, a koronavírus-járvány kapcsán is megtapasztalhattuk mindezt. Nem azzal foglalkoznak, hogy védjék az európai emberek egészségét és életét; a gazdaság talpra állításával sem törődnek. Ehelyett politikai támadásokat intéznek például hazánk felé
– hangsúlyozta Schanda Tamás. Az IMF-re utalva azt is jelezte, hogy hazánk önerőből akar kilábalni a válságból és a kormány nem kívánja eladósítani az országot hitelekkel.
Ha mi nem oldjuk meg magunk a válságot, akkor megjelennek olyan szereplők, akik látszólag akarnak segíteni, és közben kifosztanak
– mutatott rá. Schanda Tamás azt is hangsúlyozta, hogy a védekezés és a válságkezelés minden minisztérium költségvetését érinti, de a kormányzati intézményeknek, a pártoknak, az önkormányzatoknak, vagy akár a bankoknak is részt kell vállalniuk a terhekből.
Jelentős bértámogatások
Bodó Sándor a bértámogatási programok részleteiről tájékoztatta a sajtót. Kifejtette, hogy egyre több külföldi ajánlatot kapnak a kutatás-fejlesztés területén dolgozók, ezért a kormány keményen és gyorsan reagál, hogy hazánkban tartsa ezeket a szakembereket. Az államtitkár elmondta, hogy a K+F szférát érintő pályázati kiírást már most jelentős érdeklődés övezi. Ennek a szegmensnek a szereplői nagyon komoly bértámogatásban részesülhetnek. A pályázatokat a munkaadó nyújthatja majd be a kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályához.
A K+F szférában dolgozók átlagbére bruttó 797 ezer forint. Ennek a 40%-át igényelhetik a cégek, ami 318 ezer forint egy hónapra egy kutatóra
– sorolta az államtitkár. A munkahelyvédelmi bértámogatási program kapcsán az államtitkár kifejtette: a legfontosabb cél az, hogy lehetőleg mindenkinek legyen munkája, ezért a rövidített munkaidős foglalkoztatás a realitás. Ennek keretében olyan cégekre koncentrálnak, amelyek legfeljebb 50%-al csökkentették a munkaidőt és legalább napi négy órában dolgoznak.
A négy órás munkaidőt a munkaadó fizeti. A kiesett munkaidő 70%-át az állam finanszírozza. A maradék 30% az egyéni fejlesztésre rendelkezésre álló idő – például szakmai képzések –, amit a munkaadó áll
– magyarázta.
Az államtitkár elárulta, hogy Hajdú-Biharból egy 500 főt foglalkoztató cég már bejelentkezett; a konkrét vállalat esetében a három hónapra szóló támogatás 100 millió forintot jelent. A támogatás részleteiről elmondta, hogy fontos szempont, hogy a dolgozók legalább a minimálbérnek megfelelő összeget kapják, de ne többet, mint a minimálbér kétszerese. Így egy dolgozó havonta nettó 75 ezer forint támogatásban részesülhet. A munkaadó és a munkáltató egyesített kérelmet nyújthat be a cégkapun keresztül. Az államtitkár jelezte, hogy ez a procedúra nem igényel sok időt: egy maximum háromoldalas kérelemről van szó, amely nem tartalmaz sok kérdést.
Nem csinálunk hiúsági kérdést: ha ezeken a szabályokon változtatni kell, az adminisztrációs javaslatokat megfogadjuk, folyamatosan építjük be
– mondta el az államtitkár újságírói kérdésre, jelezve: nyitottak az új javaslatok irányába is. Üzent az érdekképviseleti szerveknek is; elmondta, hogy minden javaslattal foglalkoznak, heti rendszerességgel is.
Felelős gazdálkodás
György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a legfontosabb lépések az innovatív munkakörben dolgozók megtartása és a bértámogatás biztosítása. Közölte, hogy július 1-től két százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó.
Az ügymenetek hatékonyabbá, digitalizáltabbá válhatnak a mostani veszélyhelyzetben
– tette hozzá.
Elindult a VALI, minden fontos, vállalkozóknak szánt információval. Itt 100, veszélyhelyzet idején térítésmentes képzést tett közzé a minisztérium. Az újrainduláskor versenyelőnyre tehetnek szert azok a munkavállalók, akik képzik magukat
– mutatott rá György László. A tájékoztatón az is kiderült, hogy a karrierváltáshoz 0 százalékos felnőttképzési diákhitelt dolgozott ki a tárca.
Minden vállalatméretre és minden szektorra lesz kedvezményes kamatozású hiteltermék 0,1 és 0,5% közötti kamat között; ez az Európai Bizottság döntésétől függ még. Munkahelymegtartó: 0,1%-os kamatozású, 9 havi munkabért tudnak itt felvenni a cégek
– részletezte az államtitkár. A tájékoztatón az is elhangzott, hogy az online kasszát használó kereskedők 2021 januárjától kötelesek mindenhol biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét. Az államtitkár jelezte, hogy az akcióterv elemei folyamatosan bővülnek; akadnak köztük olyanok is, amelyekről még csak most fog kormánydöntés születni.
Felelős költségvetési gazdálkodást kell folytatni, mert ezt várják tőlünk a magyarok
– hangsúlyozta.
A gigantikus akcióterv kapcsán azt is kifejtette, hogy a gazdaság védelme érdekében minden minisztérium költségvetéséből jelentős átcsoportosításokra került sor. Így tudták biztosítani, hogy az intézkedések pénzügyi háttere meglegyen.
Egészen elképesztő szirénhangok jelentek meg, hogy mit kéne csinálnia a kormánynak. Olyanok ösztönöznék hatalmas pénzosztásra a kormányt, akik 12 évvel ezelőtt a megszorításokat támogatták, vagy 1995-ben is azt tették
– emlékeztetett az államtitkár a balliberális kormányok ámokfutására. Majd azt is kiemelte, hogy a kormány nem adósságot és hiányt akar növelni, mint elődeik. Megjegyezte azt is, hogy alig másfél hónap alatt 40 ezerrel nőtt az álláskeresők száma. A három hónapra szóló álláskeresési járadék mellett a kormány a karrierváltást is támogatja, hiszen nagyon kedvező feltételekkel szerezhetnek most azok piacképes végzettséget, akik vállalják a tanulást.
Érdeklődésünkre a tájékoztatón kifejtették, hogy még békeidőben is óriási hiány volt informatikusokból; több tízezer szakember hiányzott a rendszerből, így azok, akik készek tanulni és informatikai pályát választanak biztos, hogy jól fizető állást találnak magukat.
Kiemelt kép: MTI
