Matolcsy: Jó hír, ha már az IMF is úgy látja, hazánk Európa gazdasági élmezőnyébe tartozhat a járvány után
A geopolitikai térben is a sikeres válságkezelést véghezvivő országok megerősödnek, míg a tétovázó, látszatvitákat folytató régiók végérvényesen elsüllyedhetnek – jelentette ki Matolcsy György, a jegybank elnöke a Figyelőnek adott interjúban, aki hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt száz évben soha olyan felkészülten nem nézhetett szembe válságszituációval, mint jelenleg. Matolcsy György az IMF legújabb elemzését, amely szerint jövőre már újra az európai élmezőnybe tartozhat hazánk, úgy kommentálta: korábban komoly vitái voltak a kormánynak a Nemzetközi Valutaalappal, ugyanakkor jó hírnek nevezte, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzetben kedvező véleménnyel vannak Magyarországról.
Matolcsy György a Figyelő csütörtöki lapszámában megjelent interjúban arról beszélt, hogy a világgazdaságot is váratlanul érte a koronavírus-járvány, mivel egyszerre kell megküzdeni egy biológiai vírussal és a félelem vírusával, amely rongálja a gazdaság alapján jelentő bizalmat. Hozzátette: a gazdaságpolitikai döntéshozóknak az a feladata, hogy olyan határozott, összehangolt válaszokat adjanak, amelyek a védekezés mellett a gazdaság hosszabb távú működőképessége érdekében ezt a bizalmat helyreállítják. Úgy fogalmazott:
az élet a válság után nem fog ugyanabba a kerékvágásba visszazökkenni. Új világ alakul majd ki, új normákkal. Fel kell készülni rá, hogy a korábban meghatározó ágazatok hosszú évekre eltűnhetnek, miközben más szereplők emelkednek fel.
Kiemelte:
a geopolitikai térben is a sikeres válságkezelést véghezvivő országok megerősödnek, míg a tétovázó, látszatvitákat folytató régiók végérvényesen elsüllyedhetnek.
A Figyelő kérdésére az MNB szokatlan optimizmusát illetően a jegybank elnöke kiemelte: a 2008-as helyzettel ellentétben Magyarországot stabil gazdasági helyzetben érte a válság. Mint fogalmazott:
Magyarország az elmúlt száz évben soha olyan felkészülten nem nézhetett szembe válságszituációval, mint jelenleg. Mind a költségvetésben, mind a monetáris politikában jelentős mozgástérrel és tűzerővel rendelkezünk a kihívások leküzdésére.
Matolcsy György kitért arra, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv és a jegybank intézkedései az éves GDP 18–20 százalékát kitevő forrást mozgatnak meg a vírus okozta károk enyhítése és a gazdaság újraindítása érdekében. Megjegyezte: általános tapasztalat szerint a gazdaság helyreállítása az export-orientált országokban történik meg leggyorsabban, Magyarország számára pedig külön előny, hogy olyan célországok a partnerei, ahol sikeresnek bizonyulnak a válságintézkedések. Ugyanakkor fontosnak nevezte a beruházásokat azokba a technológiákba –digitális átállás, robotizáció –, amelyek már eddig is a gazdaság húzóerejének számítottak. Hozzátette: a világ országai az elmúlt hónapok tapasztalatai nyomán átgondolják iparstratégiájukat is, különösen a hiányzó gyógyszeripar és vegyipar tekintetében, amely függőségi helyzetet alakított ki. Végezetül fontosnak nevezte a beruházás-ösztönzés folytatását is Magyarországon.
A jegybank elnöke úgy vélte, a külföldi turizmus helyreállása hosszabb időt vehet igénybe. Ugyanakkor kitért az IMF legújabb elemzésére is, amely szerint jövőre már újra az európai élmezőnybe tartozhat hazánk. Matolcsy György ezzel kapcsolatban kifejtette: az IMF-fel korábban komoly vitái voltak a kormánynak, de az elmúlt években szorosabb lett az együttműködés, és jó hírnek nevezte, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzetben kedvező véleménnyel vannak Magyarországról. A GDP-arányos költségvetési-hiány 3 százalék alatt tartásával kapcsolatban úgy fogalmazott:
2010 után egyszer már bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk úgy dinamizálni a gazdaságot, hogy közben az egyensúlyt is megtartjuk. A feladat most hasonló. Persze hallom én is a szirénhangokat, miszerint a megoldás egyszerű: elég ingyenpénzt kell adni mindenkinek. Erről egy régi kártyás mondás jut eszembe: kibicnek semmi sem drága.
A jegybank elnöke arra is kitért, hogy a hazai mikro-, kis- és közepes vállalatok finanszírozását támogató Növekedési Hitelprogram Hajrá-t – ami a korábbi szakaszból megmaradt 500 milliárddal együtt már 1500 milliárdos keretet jelent – úgy alakították ki, hogy beruházások mellett forgóeszközök finanszírozására és a bérek fizetésére is felhasználható legyen.
A teljes interjút a Figyelő csütörtöki lapszámában olvashatják.
Vezetőkép: MTI
