Pesti Srácok

MNB: A digitalizációt erősíti a járványhelyzet a banki, pénzügyi és tőkepiaci szolgáltatásokban

MNB: A digitalizációt erősíti a járványhelyzet a banki, pénzügyi és tőkepiaci szolgáltatásokban

A járványhelyzet katalizálni fogja a digitalizációt a bankszektorban és a pénzügyi, tőkepiaci szolgáltatásokban egyaránt – mondta Fáykiss Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) digitalizációs igazgatója a jegybank idén első alkalommal elkészített FinTech és digitalizációs jelentését bemutató online sajtótájékoztatón, csütörtökön.

Patai Mihály, a jegybank alelnöke az eseményen kiemelte: a nemzetközi szinten is újdonságnak számító jelentés a FinTech ökoszisztémát és a magyar bankrendszer digitalizációs szintjét mutatja be, és hozzájárul a magyar bankszektor digitalizációjának erősítéséhez. A terveik szerint ezentúl éves rendszerességgel tekintik majd át a globális és hazai pénzügyi szektorban lezajlott főbb FinTech és digitalizációs trendeket, folyamatokat. Elmondta, hogy a digitális felmérésben résztvevők köre a hazai bankrendszert mérlegfőösszeg-arányosan több, mint kilencven százalékban lefedi.

Fáykiss Péter a sajtótájékoztatón elmondta: kedvező, hogy a bankok szinte kivétel nélkül elérhetővé teszik a dolgozóik számára a távmunkát. Ez a jelenlegi helyzetben különösen fontos mind a járvány megfékezése, mind a bankrendszer megfelelő működésének fenntartása szempontjából.

Szombati Anikó, az MNB digitalizációért és a FinTech szektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatója közölte: a jegybank ajánlásokat tesz a digitális fejlesztések ösztönzésére a jelentés, az ágazati konzultáció és a nemzetközi gyakorlatok alapján, azokat nyomon fogják követni. A magyar bankszektor digitális fejlettsége közepes szintű, a digitalizáció megindult, de van számos fejlesztendő terület. A bankok vezetése tisztában van a digitalizáció fontosságával, a jelenleg online elérhető termékek köre azonban korlátozott. A vállalati ügyfélkör szinte egyáltalán nem tud digitálisan kapcsolatba lépni a bankjával a kutatás szerint. Szombati Anikó kedvezőnek nevezte ugyanakkor, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kap a munkafolyamatok digitalizálása. Az MNB digitalizációért és a FinTech szektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: nemzetközi szinten a FinTech megoldások meghatározó része lakossági szolgáltatás, de egyre több innovatív vállalati termék jelenik meg a piacon. A szolgáltatások igénybevétele világszerte dinamikusan emelkedett. A Magyarországon aktív több, mint száztíz FinTech cég hetvenhárom százaléka hazai, huszonhét százaléka külföldi tulajdonosi körbe sorolható. A magyar tulajdonúak között a mikrovállalatok dominálnak. A teljes szektor ötezer munkavállalójának több, mint hetven százaléka a pénzügyi szoftverfejlesztés és rendszerintegrációs területen dolgozik. Exportorientáltság jellemzi ezeket a cégeket, a business to business üzleti modellt követik. A szektor cégei 2018-ra közel százhúszmilliárd forintos éves árbevételt értek el.

PestiSracok facebook image

Kérdésre Szombati Anikó előremutatónak nevezte a kártyás fizetések értékhatárának tizenötezer forintra emelését a mostani közegészségügyi helyzetben. Arról is beszélt, hogy jelenleg nincs egységes nemzetközileg érvényes szabályozás a FinTech szektorra. Magyarországon jó az együttműködés a kormányzati szervekkel, ennek megfelelően a FinTech szektorra vonatkozó jogszabályi változások is minél hamarabb megvalósulnak a szakma reményei szerint.

Forrás: MTI; Fotó: PS

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.