MNB: Karantén idején támadnak az online csalók, piramisjáték-szervezők

A vírusveszély idején megnövekedett internethasználat és az alacsony betéti kamatok a kétes befektetések felé terelhetik a pénzügyekben kevéssé járatos kisbefektetőket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyedül az idei első negyedévben négy új piacfelügyeleti eljárást indított jogosulatlan pénzügyi, befektetési szolgáltatókkal szemben. A jegybank emellett az ezen időszakban lezárt korábbi ugyanilyen esetek miatt négy határozatában összesen 973,5 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki az engedély nélküli tevékenységek miatt. Az MNB emellett az első negyedévben öt természetes személlyel szemben összesen tízmillió forint eljárási bírságot szabott ki különböző, jogosulatlan tevékenységet vizsgáló piacfelügyeleti eljárásaiban.

Egyszerűen ellenőrizhetők a befektetési szolgáltatók

A jegybank a pénzügyi stabilitás, a befektetők és a piaci szereplők biztonsága érdekében szűri ki a jogosulatlan szolgáltatókat a piacokról. E tevékenység ugyanis – és a sokszor hozzá kötődő csalás, sikkasztás is – bűncselekmény, az MNB ezért ezekben az ügyekben büntető feljelentést is tesz, és együttműködik a nyomozó hatóságokkal. Befektetési szolgáltatás Magyarországon csak jegybanki engedéllyel vagy regisztrációt követően nyújtható. Befektetés előtt a jegybank honlapján ellenőrizhető, hogy nem jogosulatlan szolgáltatóról van-e szó, és a legális piaci szereplők adatbázisa is ugyanitt elérhető. Az MNB ügyfélszolgálatán és a megyeszékhelyeken elérhető vidéki Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodáknál is előzetesen azonosítani lehet – például telefonon, e-mailben – a szolgáltatókat. Ha valaki gyanús befektetési termékek, szolgáltatók feltűnését észleli, azt a jegybank e célra kialakított külön internetes felületén is bejelentheti.

A Wall Street titkainak felfedését ígérik a csalók

Az interneten megjelenő, egzotikus országokban bejegyzett jogosulatlan szolgáltatók által ajánlott extrém magas hozamok rövid távon, kockázat nélkül – például tőke- és hozamgaranciával – a mai piaci környezetben nem reálisak. Sokan közülük készpénzben, az adófizetési, pénzmosási, biztonsági, adatvédelmi előírásokat mellőzve veszik át a befektetésre szánt összegeket a befektetőktől, olykor agresszíven, zaklató módon is fellépve. Ha esetleg be is fektetnék ügyfeleik pénzét, nincsenek meg ehhez az előírt tárgyi, személyi és anyagi feltételeik. A jogosulatlan szereplők egy része marketingguruként, vállalkozásfejlesztési vagy tőzsdei kereskedési tanácsadóként – azaz az illegális befektetési szolgáltatásukat oktatásnak álcázva – kínálja termékeit, szolgáltatásait. Bár nem feltétlenül jogosulatlan szereplő áll ezen ajánlatok mögött, akkor is érdemes fokozott körültekintéssel eljárni, ha – különösen a közösségi médiában terjedő – reklámokban egy szolgáltató a gyors meggazdagodás, a munka nélkül bárkinek kockázatmentesen elérhető passzív jövedelem receptjét kínálja, vagy a kockázat nélküli tőzsdei kereskedés, a Wall Street, vagy úgy általában a „tőzsde titkának” felfedését ígéri.

Vigyázat, pilótajáték!

Az érintett cégek egy része ráadásul pilótajátékként gyűjt forrást a kisbefektetőktől. Ezek nem végeznek tényleges pénzügyi, gazdasági tevékenységet: az ígért magas hozamot addig fizetik – fenntartva a befektetői elégedettséget –, amíg új ügyfeleket tudnak bevonni, és azok befizetéseiből régebbi befektetőik hozamát fedezni. Új csatlakozó ügyfelek híján tevékenységük rövid időn belül összeomlik. További súlyos kockázat az ügyfeleknek, hogy e szolgáltatók értelemszerűen nem tagjai a – fizetésképtelenség, felszámolás esetén az ügyfeleket kárpótoló – hazai vagy külföldi betétbiztosítási vagy befektetővédelmi garanciarendszereknek. Az MNB nyilvántartásaiban nem szereplő és idegen ország jogrendje alá tartozó társaságok ügyfelei így kizárólag idegen nyelven, sokszor bizonytalan kimenetelű bírósági eljárásokban érvényesíthetik kárigényüket.

Fotó: PS