Pesti Srácok

376 milliárd forint beruházást vállaltak a versenyképességi pályázat jelentkezői

376 milliárd forint beruházást vállaltak a versenyképességi pályázat jelentkezői

A múlt héten zárult versenyképesség-növelő pályázat jelentkezői 376 milliárd forint beruházást, és 143 600 munkahely megtartását vállalták - közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, a program keddi sajtótájékoztatóján.

Szijjártó Péter újabb forrásokat fog kérni a kormánytól a pályázat számára, mivel a jelentkezők igényei a háromszorosára emelt támogatási keretet is meghaladták. A beruházást tervező magyarországi cégek együtt 150 milliárd forint támogatást kérhettek, de a tárcavezető a pályázat zárultával már 178 milliárd forint költségvetési hozzájárulással számol.

Szijjártó Péter a pályázatok területi eloszlását egyenletesnek, a jelentkezők tevékenységi körét pedig sokoldalúnak nevezte. A 948 tervezett beruházásból 772 vidékre irányul, és minden megyéből 10-nél több pályázat érkezett. A pályázók több mint 30 iparágban termelnek. 122 pályázattal az élelmiszeripari vállalatok aránya a legjelentősebb, de ennél alig kevesebben, 101-en érdekeltek az építőiparban, 97 cég pedig a fémipari termelést folytat.

A jelentkezők 80 százaléka nem csupán magyarországi, de egyúttal magyar tulajdonú cég is, így a gazdaságfejlesztés erős vállalati alapokra támaszkodhat - értékelte a miniszter a versenyképességi program kilátásait. Véleménye szerint beláthatatlan, mikortól lehet járvány utáni korszakról beszélni, az viszont biztos, hogy a magyar gazdaság sikere a magyar cégek sikerétől függ a válságot követően. Szijjártó Péter ezzel indokolta, hogy a vállalati eredményekhez az államnak éppúgy kötelessége hozzájárulni most, mint az elmúlt 10 évben. Magyarország a munkahelyteremtő beruházásoknak köszönheti, hogy a járványveszély idején, a teljesen átalakult nemzetközi versenyben is kedvező helyzetből indulhat - tette hozzá.

PestiSracok facebook image

Kedden újabb 3 cég vehetett át támogatói okiratot a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM). A Ferro-Press Fémipari Szolgáltató Kft. 615,78 millió forintos beruházása 282,408 millió forint állami támogatást kap. A budapesti székhelyű cég Jászberényben termel, és közép-európai szinten is meghatározó vállalattá akar fejlődni. Évi 20 milliárd forint körüli árbevételéből csaknem 1 milliárd forint az elmúlt években már külföldi értékesítésből származott. Birgés Tibor tulajdonos-ügyvezető közölte, hogy a megítélt támogatásból a csomagolóanyag-gyártást szeretnék fejleszteni a megrendelői igényekhez igazodva. A beruházást a járvány hiúsította meg, a kormányzati támogatás tehát egy régóta tervezett fejlesztést juttat célba - tette hozzá. Pócs János országgyűlési képviselő (Fidesz) felidézte, hogy a KKM máskor is segített a jászságiaknak, ha a munkahelyeik veszélybe kerültek.

282,408 millió forint támogatást ítéltek meg a S.E.G.A. (Starters E-Components Generators Automotive) Hungary Kft. 601,882 millió forintos beruházásának is. Az autóipari vállalat a kínai SEG Automotive cégcsoport legnagyobb európai telephelyét működteti Miskolcon, emellett saját fejlesztési központtal is rendelkezik. Az évi 400 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétel csaknem egésze külföldi értékesítésből származik. Technológiai célú fejlesztésük is a nemzetközi versenyképesség javítását célozta meg. Szabó-Lukovszki Béla műszaki ügyvezető igazgató közölte, hogy az új telephely jövőre készülhet el, és ezzel együtt valósítják meg a támogatott beruházásokat is Miskolcon.

A város fideszes országgyűlési képviselője a döntéshozók legfontosabb feladatának nevezte a munkahelyek védelmét, hogy minél kevesebben kényszerüljenek segélyekre. Csöbör Katalin szerint a kormánynak és a vállalatoknak példát kell mutatniuk összefogásból, hogy biztosítsák a családok megélhetését.

Az FF Fémfeldolgozó Zrt. 538,635 millió forintos fejlesztése 269,317 millió forint költségvetési hozzájárulással számolhat. A budapesti székhelyű cég Mezőtúron működteti a gyárát. Forgalmának túlnyomó többségét főképp német cégek beszállítójaként éri el. 2018-ban a 6 milliárd forintot meghaladó árbevételből több mint 5,9 milliárd forint származott külföldi értékesítésből. A kormánytámogatásban részesülő fejlesztés is a külföldi értékesítést segíti elő, megteremtve a feltételeket újfajta termékek gyártásához.

Rév András elnök-vezérigazgató fontos segítségnek nevezte, hogy a válság idején a magyar vállalkozások rugalmas fejlesztési lehetőségre támaszkodhatnak. Boldog István országgyűlési képviselő (Fidesz) abban bízik, hogy a beruházás új munkalehetőségeket is teremt, hozzájárulva ahhoz, hogy a munkanélküliség Jász-Nagykun-Szolnok megyében is visszaálljon a járvány előtti, 4-5 százalékos szintre. Nem tartja ugyanakkor azt sem kizártnak, hogy a foglalkoztatottság az év második felében már a korábbinál is kedvezőbb arányt érjen el.

A versenyképesség-növelő támogatásokat a kedvezményezettek az év végéig használhatják föl. A kormány eddig 72 cég támogatásáról döntött.

(MTI)

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.