Pesti Srácok

Alacsony szintre állította be a magyar munkanélküliséget a bértámogatási program

Alacsony szintre állította be a magyar munkanélküliséget a bértámogatási program

A kormány a munkahelyvédelmi, a kutatás-fejlesztési és a munkahelyteremtő bértámogatással együttesen 270 ezer embernek nyújtott segítséget – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden, Budapesten, sajtótájékoztatón.

Bodó Sándor kiemelte: a munkahelyvédelmi bértámogatás időtartama 3+1 hónap, így azok a munkaadók, akik pályázatukat augusztus 31-én adták be, még december végéig, január elejéig részesülnek ebben a támogatási formában.

– ismertette az államtitkár. Közölte: a munkahelyvédelmi bértámogatást augusztus 31-ig több, mint 17 ezer vállalkozás igényelte, 205 ezer munkavállaló foglalkoztatásához; a támogatás teljes összege 34 milliárd forint. Erre a támogatási formára a legtöbb igénylés a turizmus és vendéglátásból, a feldolgozóiparból és a kereskedelemből érkezett. Bodó Sándor szerint a kormány számára fontos volt a kutatás-fejlesztés, innováció területén a versenyszférában dolgozók támogatása, hiszen az ezeken a területeken létrejött munkakörök fogják meghatározni Magyarországot a következő években, évtizedekben. A kutatás-fejlesztési bértámogatást 1250 vállalkozás igényelte, így a kormány 22 ezer kutatás-fejlesztés, innováció területén dolgozó szakember Magyarországon maradásához járult hozzá. A támogatás összköltsége elérte a 17 milliárd forintot. A legtöbb pályázat a fővárosból és az egyetemi városokból érkezett. Az 55 milliárd forintos összköltségű munkahelyteremtő bértámogatásra 35 ezer vállalkozás pályázott, a munkaadók 48 ezer álláskeresőnek tudtak munkahelyet biztosítani. A programra az ágazatok közül a kereskedelemből, a turizmusból, a vendéglátásból és építőiparból érkezett a legtöbb pályázat.

PestiSracok facebook image

György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerint a munkahelyvédelmi bértámogatások eredményességét mutatja, hogy Magyarország a foglalkoztatás mélypontján nemzetközi kitekintésben a 4. legjobb munkanélküliségi rátával rendelkezett az unióban. Hozzátette: bizakodásra ad okot az is, hogy a regisztrált álláskeresők száma már 12. hete folyamatosan csökken. Szólt arról is, hogy a héten adják ki a vállalati fehér könyvet, amely a koronavírus-járvány megelőzésében, a kockázatok csökkentésében, illetve a vállalkozás folyamatos működésének fenntartásában ad segítséget a járvány idején.

– hangsúlyozta György László.

Forrás: MTI/Mandiner, Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.