Pesti Srácok

MNB: A hitelpiacon nincs szükség beavatkozásra

MNB: A hitelpiacon nincs szükség beavatkozásra

A jegybank szerint a hitelpiacon nincsenek rendszerszintű, makroprudenciális beavatkozást indokoló kockázatok; a bankok megfelelő stabil pufferekkel működnek a járványos időszakban is, a magyar bankrendszer finanszírozása stabil – jelentette be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője a legfrissebb Makroprudenciális jelentést bemutató online sajtótájékoztatón, pénteken, Budapesten.

Szakács János arról is beszélt, hogy a jegybank tervei szerint 2021-től már négy minősített fogyasztóbarát személyi hitelfajta lesz elérhető a piacon. Felidézte: a koronavírus-járvány növelte a pénzügyi stabilitási kockázatokat, ezért új, komplex intézkedésekre volt szükség.

– hangsúlyozta. Kifejtette, hogy az elmúlt években felépített makroprudenciális keretrendszerrel a bankrendszer stabil állapotban nézett szembe a járvánnyal, és továbbra is képes betöltetni gazdaságfinanszírozó szerepét. A pénzügyi stresszindex júniusra visszaállt a járvány előtti szintre, az elmúlt hónapokban oldalazást mutat, és nem tekinthető magasnak. A meghozott intézkedések között Szakács János kiemelte a 2015-ben bevezetett adósságfék-szabályokat a túlzott eladósodás megakadályozására, a banki tőkepufferek csökkentését a hitelezési kapacitás növelésére, vagy a minősített fogyasztóbarát termékkör bevezetését. Felidézte: az MNB a lakáshitelek és a biztosítások után a személyi kölcsönöket is bevonja a minősített fogyasztóbarát termékcsaládba, hogy az ügyfelek széles köre által, könnyen érthető, áttekinthető feltételrendszerű, egyszerű és gyors ügyintézés mellett felvehető személyi hitelek kerüljenek forgalomba. A fogyasztóbarát koncepció fő szempontjai a hitelfelvételi folyamat és a törlesztőrészletek kiszámíthatósága, a minősített ajánlatok egyszerű összehasonlíthatósága, ezen keresztül a piaci verseny erősítése és a kamatfelárak mérséklése. Közölte: a hitelpiacon nincs túlfűtöttség egyik szegmensben sem, és nem is várható a kialakulása. A hitelezés jelentősen visszaesett a bankok oldalán, a háztartási hitelezésben látható növekedés jelentős része állami kamattámogatott hitel. A hitelfolyósítás növekedésében lassulás jöhet, azonban 2021-2022-re akár kétszámjegyű növekedéssel is lehet számolni várakozásaik szerint. A jelenlegi lakossági hitelállomány közel 80 százaléka 2015 utáni folyósítású, ami azt jelenti, hogy megfelel az adósságfék szabályoknak. Ez utóbbiak miatt a lakosság kifeszítettsége csökkent az elmúlt évben. Jelezte, hogy fokozottan monitorozzák a moratóriummal érintett portfóliót.

PestiSracok facebook image

– mondta. A magas kamatfelárak mérséklését és a digitális hitelezési folyamatok elterjedését támogató termékek 2021 januártól lesznek elérhetők. A törlesztési moratórium jövő évi, célzott meghosszabbításáról azt mondta, mintegy 800 ezer lakossági és 15-20 ezer vállalati ügyfélnek nyújthat segítséget fizetőképességük fenntartásához.

– ismertette.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.