A digitalizáció szempontjából az európai élbolyba törekszik Magyarország
A Nemzeti digitalizációs stratégia jövőképe az, hogy Magyarország a digitalizáció terén az európai országok rangsorában 2030-ra a legjobb tíz ország között szerepeljen. Ezt úgy lehet elérni, hogy az internetes hálózatok gigabitképes sávszélességre felfejlesztésétől a vállalkozások és a közigazgatás digitális átállásának támogatásán át az egészségügy digitalizációjának további javításáig hajtanak végre fejlesztéseket – jelentette ki Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
Solymár Károly Balázs úgy értékelte, hogy Magyarország kiemelkedő évet zárt a hálózatfejlesztés terén, az internetes hálózatok jól bírták és bírják a koronavírus-járvány következtében előállt terhelést.
A Szupergyors internet programban támogatott projektek fejlesztései is folytatódtak országszerte, a cégek önerős fejlesztései már befejeződtek. Mintegy négyszázezer háztartás jutott legalább harminc Mbps sebességű internethez. Az állami támogatású projektek fejlesztései közel 1100 településen valósultak meg, amely révén már több mint 265 ezer háztartásban van nagy sávszélességű vezetékes internet. Hangsúlyos volt 2020-ban a digitális kompetenciák és a Digitális jólét program pontok hálózatának fejlesztése. Tízmilliárd forint ráfordítással a civil szervezetek segítségével azokat igyekeztünk megszólítani, akik eddig távol tartották magukat a digitális világtól. A digitális szakadék csökkentésére létrehozott projekt képzésein pedig eddig több mint 240 ezren vettek részt. Folytatódott a hazai GDP legnagyobb részét adó kis- és középvállalkozói szegmens bevonása a digitalizációba, a 2016 eleje óta működő és 2021 végéig biztosan tartó Modern vállalkozások programjában eddig 12 500 vállalkozást sikerült elérni pályázaton pedig 1100 cég jutott tizenegymilliárd forint értékű támogatáshoz.
– sorolta a helyettes államtitkár. A magyar szuperszámítógéppel kapcsolatban azt mondta, a cél az, hogy 2030-ig a világ élvonalába kerülő HPC-vel (High-Performance Computerrel) és nagy sebességű számítási szolgáltatásokkal rendelkezzen Magyarország. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) irányítása alatt 2022-ig Debrecenben létrejövő HPC kapacitása eléri az öt petaflops értéket, ami azt jelenti, hogy másodpercenként ötmilliárdszor millió műveletet képes végrehajtani. Hamarosan uniós nyílt közbeszerzési eljárást hirdetnek, és a próbaüzem 2022 elején elindulhat. Emlékeztetett Solymár Károly Balázs arra is, hogy Magyarország alapító tagként csatlakozott az uniós EuroHPC Közös Vállalkozáshoz, amely idén három igen nagy teljesítményű szuperszámítógépet épít. Magyarország öt országgal közösen, konzorciumban, nagyon kedvező feltételekkel vesz részt az olasz központban a kétszázötven petaflops teljesítményű HPC megépítésében – emelte ki a digitalizációért felelős helyettes államtitkár.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
