Pesti Srácok

Orbán: a gazdaságvédelmi intézkedések meghozzák a kívánt eredményeket

Orbán: a gazdaságvédelmi intézkedések meghozzák a kívánt eredményeket

A kormány gazdaságvédelmi intézkedései már a teljes társadalomra kiterjednek. Plusz juttatásokat kapnak a cégek, a családosok, és az idősek is a tizenharmadik havi nyugdíj helyreállításával. Pénteki szokásos rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a huszonöt év alatti munkavállalók egy része teljes adómentességet fog kapni, így már a fiatalok is kézzelfogható segítséget kapnak.

Orbán Viktor – sportnyelven szólva –egész pályás letámadásba kezdett és aktívan küzd a gazdasági visszaesés ellen. Minden társadalmi csoportot célba vett, szinte minden gazdasági ágazatra kiterjednek a gazdaságvédelmi intézkedések, továbbá a magyar kormány a regionális szereplőket, például az önkormányzatokat is bevonta a terveibe.

Tizenharmadik havi nyugdíj, adómentesség huszonöt éves korig

Elsőként említhető, hogy a kormány megkezdte a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítését, ami azt jelenti, hogy februárban a szokásos folyósítás mellett plusz egyheti ellátmány is érkezik, majd négy év alatt fokozatosan visszavezetik a rendszerbe a korábban a baloldali kormányok idején megvont juttatást. Másodszor az eddigi legnagyobb lakásfelújítási és otthonteremtési program is elindul; ezzel a kormány a lakossági beruházásokat kívánja ösztönözni. Ez a program két tényezőből tevődik össze: az új lakásokat érintő áfakedvezményből és a kedvezményes hitelezés kiterjesztéséből. A harmadik pillér egy teljesen új ötlet, amelyet a miniszterelnök a pénteki rádióinterjúban ismertetett, és amelynek értelmében a huszonöt év alattiak egy része teljes adó- és járulékmentességet élvezne. Az intézkedés a kormányfő szerint a következő évtől lenne hatályos. Orbán Viktor szerint az utóbbi 130–150 milliárd forintba fog kerülni.

PestiSracok facebook image

Iparűzési adó mérséklése

A kormányfő szerint hatékonyabban kell működtetni az önkormányzatokat is, és akkor enyhülnek a gazdálkodási nehézségek. A központi adókból tavaly 432 milliárd forintot csökkentettek, ahogy az iparűzési adókat is, és 180 milliárd forint maradt a vállalkozásoknál – ismertette, megjegyezve: az iparűzési adó mérsékléséből származó pénzt nem a központi büdzsébe csoportosították át, hanem a vállalkozásoknál maradt több pénz.

A hitelválság elkerülése

A hiteltörlesztési moratóriummal háromezer-milliárd forint maradt a családoknál és a cégeknél – ismertette a miniszterelnök, aki kiemelte: ezek a lépések így együtt meg fogják hozni az eredményt.

Megvan a fedezet az aktív válságkezelésre

Magyarország esetében az elemzők szerint az EU helyreállítási alapjának juttatásai elérik a GDP-érték 4,35 százalékát, míg a kedvezményes kondíciókkal hozzáférhetővé váló hitelek a magyar hazai össztermék 6,8 százalékát teszik ki. A Fitch Rating nemzetközi hitelminősítő azzal számol, hogy a magyar gazdaság a 2020-ra valószínűsített 6,2 százalékos visszaesés után az idén 4,9 százalékkal, 2022-ben 6,9 százalékkal növekedik. A cég a térségen belül a magyar gazdaságban várja a leggyorsabb éves növekedési ütemet jövőre. Érdekes megemlíteni, hogy a magyar kormány 2021-re csak 3,5 százalékos növekedésre számít, tehát úgy tűnik, a londoniak optimistábbak, mint mi.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.