Pesti Srácok

A tavaly novemberben bevezetett szigorítások miatt nőtt a távmunkában dolgozók aránya

A tavaly novemberben bevezetett szigorítások miatt nőtt a távmunkában dolgozók aránya

A GKI Gazdaságkutató Zrt. által ezer ember bevonásával végzett reprezentatív felmérés azt vizsgálta, hogyan változtatták meg a novemberben bevezetett szigorítások a foglalkoztatást. A kutatás szerint a tavaly novemberben bevezetett szigorítások hatására jelentősen, tizenhat százalékra nőtt a távmunkában dolgozók aránya a júliusban és szeptemberben mért néhány százalékról. Mindez azt jelenti, hogy a járvány második hullámára a vállalkozások rugalmasan reagáltak, és az elbocsátások helyett igyekeztek növelni a részmunkaidőben dolgozók számát.

Megállapították, hogy a távmunkában dolgozók mellett a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya is emelkedett: utóbbi a júliusi egyszázalékos, illetve a szeptemberi háromszázalékos értéket követően decemberben már elérte a kilenc százalékot. Ennek az lehet a magyarázata, hogy sok vendéglátóhelyen, kereskedelmi szálláshelyen nincs szükség teljes állású személyzetre. Közölték, hogy csökkent a teljes állású bejárók aránya, a júliusban mért nyolcvankilenc százalékról, illetve a szeptemberi kilencvennégy százalékról decemberben hetven százalékra esett vissza. Emellett a foglalkoztatottak öt százaléka szabadságon volt, illetve állás- vagy felmondási időn tartózkodott. A GKI szerint mindez azt jelenti, hogy a járvány második hullámára a vállalkozások rugalmasan reagáltak: ahol lehetett, lehetővé tették a távmunkát, illetve az elbocsátások helyett igyekeztek növelni a részmunkaidőben dolgozók számát. Ugyanakkor a nehezebb pénzügyi helyzetben levő kisebb vállalkozások nagy valószínűséggel tovább csökkentették a létszámot.

Arra is rámutattak, hogy bár a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020 októberében a foglalkoztatottak száma majdnem elérte a négy és fél milliót. Ugyanakkor a legalább öt főt teljes munkaidőben foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezet által foglalkoztatottak számában 71,6 ezres – 2,2 százalékos – visszaesést mért a hivatal. A GKI szerint az öt fő alatti vállalatoknál és az egyéb foglalkoztatási formáknál is 2,2 százalékos csökkenést feltételezve ebben a körben is mintegy ötvenezerrel kevesebben dolgoztak az előző évhez képest. Ezzel együtt százhúszezer lehetett a létszámvesztés a vizsgált időszakban.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Marjai János

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)