Pesti Srácok

Elemzés: A digitális megoldások döntő szerepet játszhatnak Közép-Kelet-Európa fejlődésében

Elemzés: A digitális megoldások döntő szerepet játszhatnak Közép-Kelet-Európa fejlődésében

A digitális megoldások alkalmazásának felgyorsítása döntő szerepet játszhat a közép-kelet-európai szervezetek túlélésében és fejlődésében az IDC által az Oracle megbízásából készített, nyolc ország digitális beruházásait vizsgáló kutatása szerint. A kutatásban Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Görögország, Horvátország és Szerbia közszférájának, illetve piaci szektorának képviselőit kérdezték.

A döntéshozók számára a digitális alkalmazásoknál a legfontosabb az üzleti teljesítmény javítása (72 százalék), a költségcsökkentés (71 százalék) a vásárlói igények hatékonyabb kiszolgálása (71 százalék), a biztonság és kiberbiztonság (69 százalék), valamint a munkaerő fejlesztése (62 százalék). Razvan Savu, az IDC régiós szenior tanácsadója szerint az első három üzleti cél közel azonos fontossággal bír a válaszadók számára, ami azt mutatja, hogy sokszor inkább a rövidtávú, az üzletmenet védelmére fókuszáló célok közül választanak az olyan befektetések helyett, amelyek hosszútávon gondoskodnának a szervezet jólétéről. Hozzátette: az IT – különös tekintettel a felhőre, az adatkezelésre és az adatelemzési megoldásokra – egyre fontosabb szerepet játszik az üzleti életben. Mutatja ezt az is, hogy a közép-kelet-európai régióban egyre növekvő mértékben választanak felhőalapú megoldásokat a vállalatok és intézmények: a cégek felismerték a felhőalapú megoldások előnyeit, és egyre magabiztosabban viszonyulnak a területhez – tették hozzá.

Reményi Csaba, az Oracle Hungary ügyvezető igazgatója szerint a magyar vállalatok az üzleti teljesítmény növelését és a vásárlói igények hatékonyabb kiszolgálását nevezték meg legfontosabb céljukként, amelyek eléréséhez kiemelten kezelik az üzleti alkalmazásokat, az adatmenedzsmentet és az autonóm rendszereket. Szembetűnőnek nevezte, hogy a költségek csökkentésén túl egyre inkább az üzleti folyamatok egészének modernizálása áll a középpontban, és mindenütt felbukkan az ügyfelek jobb kiszolgálásának szükségessége is.

A kutatásban a válaszadók csaknem háromnegyede (72 százalék) az adatkezelési megoldásokat nevezte meg a legfontosabbnak ahhoz, hogy a szervezet elérje céljait, mivel ezek segítik a gyorsabb és pontosabb üzleti döntéshozatalt – emelték ki. Megjegyezték azonban, hogy a közép-kelet-európai régió számos szervezete nem tudja hasznosítani az összegyűjtött adatokban rejlő lehetőségeket, mert elárasztja őket a kezelendő adatmennyiség. A felmérésből kiderült az is, hogy a szervezeteknél az elavult infrastruktúra, az egymástól elkülönítve tárolt adatok, a nem megfelelő vagy manuális folyamatok gátolhatják az innovációt.

PestiSracok facebook image

Az IDC azt tanácsolja a döntéshozóknak, hogy mérlegeljék, milyen szerepet tölthet be a vállalkozás egy megosztáson alapuló gazdaságban, helyezzék a technikai lemaradások csökkentését a teendők elejére, célozzák meg egy intelligens központ kiépítését, egyszerűsítsék a folyamatokat, és építsenek ki egy olyan infrastruktúrát, amely megfelel a dinamikus üzleti elvárásoknak. Fontosnak nevezték azt is, hogy fektessenek hangsúlyt a megbízhatóságra, valamint azt, hogy a vállalkozás minden szintjén váljon a döntéshozatali folyamat részévé az elemzés. Aláhúzták: a digitalizációt minden szervezetnek üzleti prioritásként kellene kezelnie.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Faludi Imre

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.