Pesti Srácok

Elemzés: A digitális megoldások döntő szerepet játszhatnak Közép-Kelet-Európa fejlődésében

Elemzés: A digitális megoldások döntő szerepet játszhatnak Közép-Kelet-Európa fejlődésében

A digitális megoldások alkalmazásának felgyorsítása döntő szerepet játszhat a közép-kelet-európai szervezetek túlélésében és fejlődésében az IDC által az Oracle megbízásából készített, nyolc ország digitális beruházásait vizsgáló kutatása szerint. A kutatásban Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Görögország, Horvátország és Szerbia közszférájának, illetve piaci szektorának képviselőit kérdezték.

A döntéshozók számára a digitális alkalmazásoknál a legfontosabb az üzleti teljesítmény javítása (72 százalék), a költségcsökkentés (71 százalék) a vásárlói igények hatékonyabb kiszolgálása (71 százalék), a biztonság és kiberbiztonság (69 százalék), valamint a munkaerő fejlesztése (62 százalék). Razvan Savu, az IDC régiós szenior tanácsadója szerint az első három üzleti cél közel azonos fontossággal bír a válaszadók számára, ami azt mutatja, hogy sokszor inkább a rövidtávú, az üzletmenet védelmére fókuszáló célok közül választanak az olyan befektetések helyett, amelyek hosszútávon gondoskodnának a szervezet jólétéről. Hozzátette: az IT – különös tekintettel a felhőre, az adatkezelésre és az adatelemzési megoldásokra – egyre fontosabb szerepet játszik az üzleti életben. Mutatja ezt az is, hogy a közép-kelet-európai régióban egyre növekvő mértékben választanak felhőalapú megoldásokat a vállalatok és intézmények: a cégek felismerték a felhőalapú megoldások előnyeit, és egyre magabiztosabban viszonyulnak a területhez – tették hozzá.

Reményi Csaba, az Oracle Hungary ügyvezető igazgatója szerint a magyar vállalatok az üzleti teljesítmény növelését és a vásárlói igények hatékonyabb kiszolgálását nevezték meg legfontosabb céljukként, amelyek eléréséhez kiemelten kezelik az üzleti alkalmazásokat, az adatmenedzsmentet és az autonóm rendszereket. Szembetűnőnek nevezte, hogy a költségek csökkentésén túl egyre inkább az üzleti folyamatok egészének modernizálása áll a középpontban, és mindenütt felbukkan az ügyfelek jobb kiszolgálásának szükségessége is.

A kutatásban a válaszadók csaknem háromnegyede (72 százalék) az adatkezelési megoldásokat nevezte meg a legfontosabbnak ahhoz, hogy a szervezet elérje céljait, mivel ezek segítik a gyorsabb és pontosabb üzleti döntéshozatalt – emelték ki. Megjegyezték azonban, hogy a közép-kelet-európai régió számos szervezete nem tudja hasznosítani az összegyűjtött adatokban rejlő lehetőségeket, mert elárasztja őket a kezelendő adatmennyiség. A felmérésből kiderült az is, hogy a szervezeteknél az elavult infrastruktúra, az egymástól elkülönítve tárolt adatok, a nem megfelelő vagy manuális folyamatok gátolhatják az innovációt.

PestiSracok facebook image

Az IDC azt tanácsolja a döntéshozóknak, hogy mérlegeljék, milyen szerepet tölthet be a vállalkozás egy megosztáson alapuló gazdaságban, helyezzék a technikai lemaradások csökkentését a teendők elejére, célozzák meg egy intelligens központ kiépítését, egyszerűsítsék a folyamatokat, és építsenek ki egy olyan infrastruktúrát, amely megfelel a dinamikus üzleti elvárásoknak. Fontosnak nevezték azt is, hogy fektessenek hangsúlyt a megbízhatóságra, valamint azt, hogy a vállalkozás minden szintjén váljon a döntéshozatali folyamat részévé az elemzés. Aláhúzták: a digitalizációt minden szervezetnek üzleti prioritásként kellene kezelnie.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Faludi Imre

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.