Pesti Srácok

Századvég: Jelentős támogatottságot élvez a magyar kormány adócsökkentési politikája

Századvég: Jelentős támogatottságot élvez a magyar kormány adócsökkentési politikája

Miközben az elmúlt napokban Magyarországot is elérte a koronavírus-járvány harmadik hulláma, a kormányzat hétlépcsős menetrend szerint kívánja újraindítani az ország gazdaságát. A koncepció középpontjában a lakossági megszorítások helyett továbbra is a közterhek mérséklése áll. A Századvég felmérte a koronavírus-járvány hazai kezelésével, következményeivel, továbbá a gazdaság újraindításával kapcsolatos lakossági attitűdöket.

Kijelenthető, hogy a magyarok reálisan ítélik meg a járványhelyzetet. A kutatás rámutat ugyanis, hogy a megkérdezettek többsége (51 százaléka) úgy látja, hogy Magyarországon a koronavírus-helyzet ugyanolyan, illetve hasonlóan nehéz, mint más uniós tagállamokban, míg a 33 százalékuk jobbnak ítéli a hazai járványhelyzetet. Azoknak az aránya, akik szerint Magyarországon aggasztóbb állapotok alakultak ki, mint más uniós országokban, 12 százalékra tehető. Ezzel összefüggésben a válaszadók ötvennyolc százaléka elégedett azzal, ahogy Magyarország kormánya a pandémia következményeit kezeli, a negyvenegy százalékuk azonban elégedetlenségét fejezte ki a kormányzat járványkezelő teljesítményével kapcsolatban. Érdekesség, hogy a megkérdezettek relatív többsége (46 százaléka) azzal kalkulál, hogy – a járvány ellenére – Magyarország gazdasági helyzete a következő egy-két évben javulni fog, míg a gazdaság visszaesését vizionálók aránya 28 százalékra tehető. A válaszadók 24 százaléka szerint a hazai gazdaság helyzete a közeljövőben nem fog változni.

Régóta ismert, hogy a koronavírus-térhódítása nem pusztán egészségügyi, hanem gazdasági kockázatokat is rejt magában. A felmérés rávilágít arra, hogy a megkérdezettek többsége (55 százaléka) úgy gondolja, hogy a járvány Magyarországon inkább a gazdaságot, a munkahelyeket, a magyarok megélhetését veszélyezteti, ugyanakkor a negyven százalékuk inkább az emberek egészségét látja veszélyben forogni a koronavírus terjedése miatt. Krízishelyzetben kulcskérdés, hogy a regnáló kormányok megszorításokkal, vagy a gazdaság élénkítésével, a közterhek mérséklésével igyekeznek-e úrrá lenni a jelentkező gazdasági nehézségeken. Magyarország a koronavírus hazai megjelenése óta következetesen követi az adócsökkentés politikáját, amitől a nemzeti kormány a következő egy-két évben sem kíván eltérni. Fontos megjegyezni, hogy a magyar kormány adócsökkentési törekvései találkoznak a lakosság elvárásaival. A kutatás szerint a válaszadók 62 százaléka egyetért azzal, hogy a kormányzat az elkövetkezendő időszakban is folytassa az adók mérséklését célzó politikáját, ezzel szemben az 5 százalékuk a közterhek emelését szorgalmazza. Azoknak az aránya, akik szerint 2021–22-ben a kormánynak nem kellene változtatnia az adóterheken, 27 százalékra tehető.

PestiSracok facebook image

Forrás: Századvég közleménye; Fotó: 24.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.